Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2007. november 9., péntek

Coelho: Az Alkimista

Ne felejtsd el, hogy minden egy. Ne felejtsd, hogy a jelek beszélnek. És főleg ne felejtsd el megvalósítani Személyes Történetedet egészen a végéig.

Sose mondj le az álmaidról! Kövesd a jeleket!

Az elhatározás csak a kezdet. Az embert, amint határoz, nagy erejű áramlat ragadja el, és olyan helyre sodorja, ami a döntés pillanatában eszébe sem jutott.

Az életben minden jel. A világmindenség egy olyan nyelvből van teremtve, amelyet mindenki ért, de már feledésbe merült.

A megérzés a lélek gyors megmerülése az életnek abban az egyetemes áramlatában, amiben minden ember története kölcsönösen összekapcsolódik a másikéval.

Az ember azért szeret, mert szeret. Nem kell hozzá semmi indok. … Szeretlek, mert az egész Mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.

Az emberek félnek, hogy valóra váltsák legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás, vagy arra a kincsre, amely – ahelyett hogy előkerülne – mindörökre a homok rejtekében marad.

A szenvedéstől való félelem rosszabb, mint a szenvedés maga.

Ezen a földön mindenkinek megvan a maga kincse, ami rá vár. …. Sajnos csak kevés ember megy azon az úton, amely számára ki lett jelölve, amely a Személyes Történet és Boldogság útja. A többiek számára a világ rémisztőnek tűnik, és ezért valóban rémisztő lesz.

Mielőtt az álom valóra válik, a Világlélek mindig úgy dönt, hogy ellenőriz mindent, amit az ember vándorútja során megtanult. Nem rossz szándékkal teszi ezt, hanem hogy az ember az álommal egyidejűleg elsajátítsa azokat a tudnivalókat, amelyeknek a birtokába jutott az álmához vezető útja során. Ez az a pont, amikor az emberek többsége feladja.
Minden keresés a Kezdő Szerencséjével indul. És mindig a Hódító Próbatételével végződik.

Mindig a virradat előtti óra a legsötétebb.

Ha valami fejlődik, akkor az is fejlődik, ami körülötte van.
Valami jobbá kell változni, s új Személyes Történetbe lépni, amíg a Világlélek nem lesz valóban egyetleneggyé. Ha megpróbálunk jobbak lenni, mint vagyunk, akkor körülöttünk is minden jobbá válik.
A Szerelem erő, amely megváltoztatja és jobbá teszi a Világlelket.
Mi éltetjük a Világlelket, s a Föld, amin élünk, aszerint lesz jobb vagy rosszabb, hogy mi milyenek leszünk. És ez a Szerelem erejétől függ, mert amikor szeretünk, mindig jobbak szeretnénk lenni, mint amilyenek vagyunk.

A földön minden ember, függetlenül attól, mit csinál, mindig főszerepet játszik a Világ Történetében. És rendszerint nem tud róla.