Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2007. november 20., kedd

Varázslatos pillanatok

Ma rendkívüli élményben volt ismét részem. Egyre gyakrabban fordul elő.

Ancsa lányom remek ebéddel várt. Jó volt látni őt, furcsa, hogy nem én főztem neki, hanem ő nekem. Szerep csere. Felnőtt. Nagyon jókedvűen jöttem el tőle.

Indultam haza, szürkeségben, dugóban, de boldogan.
A napokban rengeteg remek zenét kaptam, és örömmel fedeztem fel közöttük azt az indián spirituális zene anyagot, ami régen kazettán megvolt, de valaki elvitte és nem hozta vissza. Évek óta nyoma veszett. Most kiírtam CD-re és a kocsiban ezt hallgattam.

Folytatódott a jó hangulatom a Hungária körúti forgalomban álldogálás ellenére. Eszembe jutott, akitől kaptam a zenéket és arra gondoltam, elvégzem a csakra / aura tisztítását. A torok csakrájánál tartottam, mikor felhívott telefonon. Meglepett a hívása és abban a pillanatban - mint mikor a műteremben bekapcsolják a Jupiterlámpát - a Nap felragyogott az égen és az arcomba sütött. A tarot 19-es Nap lapja a közös karma lapunk ebben az inkarnációban.
Áll az ember a dugóban, a szürkeségben és a legváratlanabb módon megélheti az univerzum egységét. Alig bírtam beszélni, egy hatalmas pulzáló, örvénylő energiának éreztem magam, és azonnal le kellett földelnem a testem, mert nem célszerű autó vezetés közben kilépni a testünkből.
Ez az élmény is örökké kísérni fog.