Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2008. április 24., csütörtök

Kuthumi áprilisi üzenete

Egy darabig még lesz fájdalom és szenvedés a bolygótokon, amíg az emberek erre számítanak, ezt szomorúan beismerem, ez mind része lesz a valóságuknak, de ez nem azt jelenti, hogy a te valóságodnak is része kell, hogy legyen, és ezt minél többen ismeritek fel, annál hamarabb fognak megváltozni az emberiség elvárásai. Hány ember ébred úgy reggel, hogy azzal küzd magában, hogy mi lesz a következő csapás, amivel meg kell birkóznia? Hány ember ébred fel reggel és gondolkodik azon, hogy milyen problémákkal kell megbirkóznia aznap? Milyen nyomorúságot kell ma átélnem? Halálosan megdöbbennétek, ha tudnátok, hogy legalább, mondom legalább, ami azt jelenti, hogy legjobb esetben is minimum bolygótok népességének 85%-a így érez, éber óráinak legalább háromnegyed részében. Vajon mit árul ez el a számotokra? Azt árulja el, hogy az emberiség súlyos veszélyben van, a teljes és tökéletes önpusztítás felé halad, de ezt már régesrég tudjátok.
Mi történik amikor az út közepén álltok, és egy hatalmas emeletes busz jön, közvetlen felétek, továbbra is ott maradtok-e az út közepén? Pár fokkal kitértek jobbra, vagy balra, ahelyett, hogy a hangyák, bogarak és a felettetek köröző sasok vacsorájává válnátok, még mindig ugyanabban a testben vagytok, és néhányan talán azt mondanák, hogy egy nyomorúságos létezésben, de ez már a ti teremtésetek.
Minél hamarabb rájönnek az emberek, hogy a saját teremtésük, annál hamarabb tolódik majd el az érzékelésük, csak azzal a néhány fokkal jobbra. Szóval minden alkalommal, amikor úgy érzitek, hogy elakadtatok, és nem vagytok képesek más képet kapni, képzeljétek el a felétek robogó buszt, és tegyetek pár lépést jobbra. Így ahelyett hogy eggyé válnátok a busszal, kiléptek jobbra, és amikor az elrobog mellettetek, meglátjátok, hogy mi van az oldalára írva, ezt bizony nem láttátok volna, ha előtte maradtok, ugye? Ez a néhány fokos eltolódás teljesen más perspektívát ad számotokra, mert nem csak azt láttátok, hogy mi van az elején, hanem azt is, hogy mi van az oldalán, sőt a hátulját is láttátok, ez már két további, extra látószög, amiből nem láthattatok volna, ha ott maradtok, ahol vagytok - ennyire egyszerű.
Egyre több és több embert sürget felsőbb énje, lelke, szelleme, nevezzétek, ahogy akarjátok, hogy kapja össze magát, és csatlakozzon a társulathoz, amilyen gyorsan csak lehet, mert ez olyan tendencia, amivel egyek akartok lenni, mert minél több ember ismeri fel azt, amiről az imént beszéltem, annál többet tudnak változni, és annál harmonikusabb a folyamat. A fény teljesen felemészti majd a sötétséget. Beléphettek egy szobába, ahol koromsötét van, olyan szobába, ahol a kezeteket sem látjátok, még akkor sem, ha az arcotok elé tartjátok, de kapcsoljatok fel egyetlen lámpát, és minden azonnal láthatóvá válik.
Amikor megfigyeled a körülötted lévőket, mit látsz? Megfigyelő képességeidet azokra az emberekre összpontosítod-e, akikhez talán nem igazán vonzódsz, vagy inkább olyanokra összpontosítod a megfigyelő képességedet, akikhez vonzódsz, akik ugyanazt a fényt tükrözik vissza, mint te? Ebben áll a szabad akarat, a döntésetek hatalma, hogy mibe fektetitek az energiátokat. Felejtsétek el a sorsot és a végzetet! Összpontosítsatok arra a képességetekre, hogy hatalmatokat az adott pillanatban megkülönböztetésre használjátok, és döntsétek el, hogy mire összpontosítjátok ezt az értékes energiát, mert fókuszotok határozza meg elvárásaitokat, az határozza meg az életeteket, az határozza meg, hogy hogyan érzitek magatokat, hogy milyen érzéseitek vannak az élet hátralévő részéről és minden és mindenki másról benne, és ki szenved a legjobban? Ti, mert nektek kell magatokkal élnetek, ti vagytok, akik ezeket az érzéseket érzik. Futhattok, amilyen gyorsan csak bírtok, de önmagatok elöl sosem menekülhettek, mert ti vagytok ti, akár tetszik, akár nem! Van egy menekülési pont, egy mentsvár, valami, ami megmenthet a nyomorúságotoktól - a döntés, [az] a döntés, hogy minden tőletek telhetőt megtesztek, hogy valami másra számítsatok, valamire, ami megvilágosít, valamire, ami, hogy úgy mondjam, élettel tölt fel.
Az életben létező legnagyobb gonoszság az, amikor megtagadjátok magatoktól a teljes élet megtapasztalásához való jogotokat.
Továbbra is bízzatok a számtalan láthatatlan karban, amelyek minden lépéseteknél mutatják az utat, és nyugodjatok meg, tudván, hogy mi mind egyek vagyunk, és örökké együtt vagyunk veletek minden úton.
Kuthumi vagyok, a Szeretet és Bölcsesség arany sugarának chohanja, szeretetben üdvözöllek és megáldalak benneteket.