Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2008. október 31., péntek

Az érzelmek megdöbbentő ereje

Megjelent végre Esther és Jerry Hicks új könyve, CD melléklettel. Még éppen, hogy el tudtam kezdeni az olvasást, de a CD-t már két napja meghallgattam. Abraham üzenete ez, magyarra fordítva. Zavarba ejtett, hogy helyenként önfeledten tudtam nevetni rajta, de a javát könnybe lábadt szemmel élveztem.
Tegnap Vikivel is ezt hallgattuk a kocsiban. Döbbenten láttam, hogy elsírta magát közben. Aztán egymásra néztünk és jót nevettünk a meghatottságunkon. Talán így oldódott bennünk a feszültség, amint szembesültünk dolgokkal. Mindenkinek ajánlom, próbálja ki.
"A Létezés milyen csodás állapota is, mikor teljes bizonyossággal ismerheted Lényed létezését és létezésed okát, és teljes mértékben felismerheted önmagad teljességét. Ekkor pedig azt teheted, amiért idejöttél: ÖRÖMBEN ÉLNI AZ ÖRÖKKÉ FEJLŐDŐ ÉLETET!"

Emlékezés

Kimentünk rendbe hozni a sírokat. Elnéztem Zsófit megint, ahogy a volt testének emlékművét tisztogatja. (Aki nem tudja, ő volt az anyukám.) Most Viki is besegített. Nézem ezt a képet és látom benne a körforgást, a generációkat, Viki hajában is már pár ősz hajszálat...
Beszéltünk megint nyíltan az emlékekről és arról is, ki volt Lóri. Derűsen telt az idő, nincs a gyerekekben semmi félelem, zavar. Természetesen veszik az élet körforgását, a reinkarnációt.

2008. október 30., csütörtök

Mi a csudát tudunk a világról?

Zseniális alkotás, mindenképpen ajánlom a megtekintését!

Az HBO november 12-én, szerdán 16:20-kor
és november 13-án, csütörtökön 08:15-kor adja le.

Kvantumfizikusok, professzorok mesélnek arról, hogyan is működik a világ. Ne aggódjatok, a gyerekek is megértik, úgy magyarázzák. ;-D
Ami nekem öröm ebben a filmben, hogy a legfrissebb tudományos eredmények beigazolják a sok ezer éves tanokat. Bezárul a kör az ismereteknél. Rendkívül izgalmas anyag. Nem bánjátok meg, ha szántok rá időt!
Remek érzés, mikor az ember megérti a törvényszerűségeket.

2008. október 27., hétfő

Reikiről

Kaptam egy cikket, továbbítom: Mára százhúsznál is több tanulmány igazolta a különböző spirituális gyógyító technikák pozitív eredményeit. Ezek a tanulmányok a legmagasabb tudományos sztenderdek szerint kerültek végrehajtásra, és az eredményeik nem hagynak kétséget a működőképességük felől. A „hagyományos” orvostudomány mégis folyamatosan kétségbe vonja a szellemi energia gyógyító erejét. Rosszindulatú feltételezések szerint azért, mert akkor senkinek nem kellene a gyógyszerekért és a műtétekért fizetni…

Tudományos kísérlet a Reikivel

2002-ben végeztek egy nagyszabású kísérletet ötven depressziós és stresszes alany részvételével. Véletlenszerűen osztották be őket három csoportba: az elsőben a kéz érintésével végzett Reiki, a másodikban a kéz közvetítsével végzett Reiki (Reiki 2-3), a harmadikban pedig úgynevezett Reiki placebó kezelést kaptak, utóbbi azt jelenti, hogy úgy csinált a terapeuta, mintha gyógyítana, de valójában semmit nem tett. Egyik páciens sem tudta, melyik kezelést kapja, csak annyit, hogy energiával gyógyítják őket. A kezelés előtt, majd hat héttel utána, végül egy évvel később végeztek teljes kivizsgálást a pácienseken. A valóban kezelt csoportok eredményei jelentős javulást mutattak a placebó csoporthoz képest a stressz és a depresszió tekintetében, és ez a javulás egy évvel később is mérhető volt.

Az energia mérhető

A nyolcvanas években két független kutató, Dr. Robert Becker és Dr. John Zimmerman azt vizsgálta, mi történik pontosan, amikor a kézből energiát sugárzó technikákat használ egy terapeuta. Azt találták, hogy nem csak a páciens és a terapeuta agyhullámai kerülnek szinkronba az alfa szinten – ami a mély relaxálás és meditálás szintje -, hanem a Föld mágneses mezejével is összhangban pulzálnak.
A kezelés során a terapeuta kezének biomágneses mezeje legalább ezerszerese a normál értéknek, és ez nem a test belső energiájának az eredménye. Arra a következtetésre jutottak, hogy lehetséges egy „végtelen energiaforrást” vagy „univerzális energiamezőt” megcsapolni, ami a kvantumfizka alaptörvényeinek is teljes mértékben megfelel. Két másik kutató az Anyag Mítosza című könyvében arról beszél, hogy az univerzum élő, és minden mindennel össze van kapcsolva egy hálószerű energiamező segítségével. Ez egybehangzik azoknak a tapasztalataival, akik például a Reikit gyakorolják, és egy kiterjedt, közös tudattal dolgoznak, hogy az onnan nyert energiát sűrítsék a gyógyítandó területre.
Zimmerman 1990-ben tovább vizsgálta a kézzel gyógyító terapeuták által kibocsátott pulzáló biomágneses mezőt. Azt fedezte fel, hogy ezek az impulzusok ugyanabban a frekvencia-tartományban mozognak, mint az agyhullámok, 0,3 és 30 Hz között, zömmel a 7-8 Hz-es sávban – ami az alfa állapot. Egy független orvosi kutatás megmutatta, hogy ezek a frekvenciák stimulálják a test működését, és bizonyos frekvenciák más - más szövetekre vagy működésre vannak hatással. Például a 2 Hz az ideregenerálódást segíti, a 7 Hz a csontnövekedést, a 10 Hz az ínszalagsérülések gyógyulását és a 15 Hz pedig a hajszálerek létrejöttét.
Az ezeken a frekvenciákon alapuló fizikoterápás készülékek segítik a szövet regenerálódást, és ugyanezen az elven működnek azok az ultrahangos berendezések is, amik az elzáródott artériákat vagy a vesekövet kezelik. Az úgynevezett agyhullámok pedig nem kizárólag az agyra korlátozódnak, hanem a testben mindenhol mérhetőek az idegrendszert körülvevő szövetekben. Ezek a hullámok a terapeuta testéből indulnak, majd a kezekhez érve rezgésbe hozzák a páciens testét, ott lemásolva a terapeuta által kibocsátott hullámhosszt.
Ez a tudósok magyarázata a kézrátéttel való gyógyítás működésére, és bár egy Reiki mester valószínűleg máshonnan közelítené meg a dolgot, ( :-D ) a lényeg, hogy eredményes. Érdekes megjegyezni, hogy a kísérletben számos kultúrából és teljesen különböző vallásokból érkező emberek vettek részt, és függetlenül attól, hogy a hitük esetleg szemben állt egymással, hogy mennyire voltak racionális materialisták, vagy elhivatott szellemi beállítottságúak, kivétel nélkül ugyanazt az eredményt produkálták.

2008. október 26., vasárnap

Fraktálok




Reiki 2-es tanfolyam

2008.11.01-én, szombaton 10 órakor
Reiki 2-es tanfolyam.
Aki tovább akar haladni a tanulmányaiban,
és szeretné megismerni a reiki szimbólumokat,
melyekkel hatékonyabban tud dolgozni önmagán és másokon,
kérem szépen, jelezze.
Ismétlésre is van lehetőség,
akinek erre van szüksége.
Mindenki jelentkezését szeretettel várom.

György - villa

Hazafelé Nagyvázsonyban megálltunk vacsorázni a György - villában.
A három nap alatt ez volt a legjobb étterem.
Nagyon finomat ettünk, mindenkinek szívből ajánljuk.

Időzítés

A gyerekek délelőtt találtak egy Ford dísztárcsát a kapunál. Felhozták, hogy kérem-e? Gondoltuk, majd megnézzük a méretet, nem tudtam, jó lesz az én autómhoz, vagy sem.
Estefelé indulni készültünk. Levittük a csomagokat, bepakoltunk. Odaillesztettük a tárcsát, de eggyel nagyobb méret. Ebben a pillanatban érkezett egy Ford. A Kő-tenger felé hajtott el. Észrevettem, hogy a bal első kerekéről hiányzik a dísztárcsája. Utána kiabáltunk, integettünk. Kiderült, ezért jöttek vissza. Reggel jártak erre, és reménykedtek, hogy megtalálják. Ha megbeszéltük volna, akkor sem időzíthettünk volna jobban! Szerencsés utazást nekik is!

Csodás dolgok....

"Ma is csodás dolgok történnek velem."
Ezt elmondom minden reggel egy ideje. És be is válik. Alig győzöm feldolgozni a sok meglepetést és örömet.
Laci szólt, hogy egy fiatalember érdeklődik a reiki felől, és szeretne megismerni. Örömmel vártam a találkozást. Péntek délután találkoztunk. Egy perc után megtudtam, hogy operatőrnek készül. Nevetve mondtam, hogy a filmes szakmából jöttem. És fura módon a "Cimborák" és a "Gyöngyvirágtól lombhullásig" filmekkel kezdtem. Ezek egyidősek velem. Apu készítette őket, mikor születtem, Gödöllőn. Akkor még a MAFILM tulajdona volt ott egy állattelep. A filmekben szereplő állatokat itt nevelték és tanították be a jelenetekre. Nem is értettem, miért ezzel kezdtem. Szabadkoztam is, hogy neki ez biztos nem mond semmit, hiszen nagyon fiatal hozzá.
Kiderült, hogy a nagypapája volt az egyik telepvezető és annak a testvére. Valóban, nagyon hasonlít az arca rájuk, és ezért ösztönösen eszembe jutottak az öregek. Hihetetlen "véletlen", hogy találkoztunk. Azt is megtudtam, hogy az édesapjának itt van Szentbékkállán fogadója. Annak idején ő is filmeket gyártott. Időutazás megint. Úgy látszik, ezek a napok erről szólnak.
Megbeszéltük, hogy szombat reggel elkezdjük a reiki beavatást és meg is kezelem. De előtte nagy meglepetésben részesültem. Eljött az édesapja is személyesen. Nagy ölelés... majdnem elbőgtem magam. Ő tanúja volt életem talán legszebb időszakának. A mesés, boldog kisgyermek évek az állatok között... Ez már történelem. :-D
5 éve járok Szentbékkállára, és most végre találkoztunk. Hihetetlen, milyen kicsi a világ!
Torok szorító élmény, és hála érte, hogy átélhettük!

Miért is hajtunk?

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- ...és egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász.
A piackutató itt közbevág:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
- És azután? - kérdezi a halász. - Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.
- És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember.
- Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne. - És azután mi lenne? - kérdezi a halász. - Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit................

2008. október 25., szombat

Bálint Ágnes elment


Bálint Ágnes 2008. október 24.-én,
egy nappal 86. születésnapja után elhunyt.


Szeretettel Bálint Ágnesnek


Szegény Morzsa elaludt már,

Cicamica róla álmodik.

Új társra rég' nem vár,

lassan minden barát távozik.

A Tökház is elrepedt,

szél fú' be a lyukon.

Manócska könnye eleredt,

Mazsola messze jár már az úton.

Szerénke és Lukrécia,

Frakk elől nem menekül.

Ülnek mint két fúria,

kutya nélkül egyedül.

Vizipók a csodapók,

olajfoltot kerülget.

Böbe baba csodamód,

tökmagokat ültetget.

Lesz majd újabb házikó,

s visszaköltözik a sok lakó.

Ott játszik majd újra együtt,

Morzsi, Frakk és Szerénke.

Varjú bácsi is eljött,

de rosszul lát már szegényke.

A meséket nem feledjük,

minden este újra kezdjük.


És ha a világ más lesz,

köszönjük ezt Bálint Ágnes.


(Csabai Csaba)

Tihany

Tihany erősen emlékeztet Szentendrére. Itt is inkább a nyugatról érkező pénzesebb turistákra számítanak. Ami nagyon más: a panoráma.


Ma nagyon szép színe volt a víznek. Több vitorlás is kimerészkedett.

Az Apátság két fekete pontot szerzett nálam. Az első, hogy belépő jegyet kell venni "Isten házába". Ezért én aztán már elvből sem teszem be a lábam. A másik: Ferkó kíváncsi volt a könyvtárra. Nos, az nem nyilvános, soha nem is volt, kaptuk a választ. Még mindig őrzik és titkolják a tudást, évezredek óta. Szerencsére azért máshol is hozzá lehet jutni információkhoz. Szánalmas erőlködés ez már.

A Belső-tó és a Külső-tó egyaránt vulkáni kráterből keletkezett. A vulkán megszűnése után kaldera keletkezett, amelybe később agyagos vízzáró réteg rakódott le, és ily módon megtartotta a felgyülemlett vizet. A tó mintegy 25 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása. A korabeli fényképek és leírások szerint a húszas évek végén és a harmincas években a tó egészen másképp festett, mint napjainkban. A harmincas évek elején a 30 hektárnyi Belső-tavat vadakban dús nádasként jellemezték és "Kis Balatonnak" is nevezték. Ebben az időben a tó fenekét mindenütt vízi növényzet borította.
A tó életében drámai változás történt a negyvenes években. Erre az időszakra tehető a tó medret borító összefüggő nádas állomány kipusztulása, a tó mai képének, megjelenésének kialakulása.
Az 1960-as évek közepén a Belső-tó már közkedvelt -ponttyal dúsan telepített- horgászhely. Bár csuka, harcsa és süllő is volt a tó vizében, horogra ezek ritkán kerültek. Gyakori volt ebben az időben viszont az angolna.
Emesének megtetszett ez az étterem a kilátás miatt. Őszintén szólva a látnivaló értékesebb volt, mint az ennivaló. Különösen a mennyiség találtatott kevésnek. A felszolgáló nő sem volt a legjobb hangulatban. Pedig az idő olyan kellemes volt, hogy kint tudtunk ebédelni a szabadban.

Ami hiányzott a szánknak, azt a szemünkkel pótoltuk. Meg este a vacsorával.

Marcipán múzeum

Tihanyban marcipán múzeum is van. Számtalan mese figura és jelenet ihlette meg a cukrászokat. Hófehérke a 7 törpével is látható.

Itt épp Jancsi és Juliska lapátolják a boszorkányt a kemencébe. Krimibe illő jelenet.

Emese vállalta a mértékarány szerepét.

Régi idők udvara

Tihanyban találtuk ezt az éttermet.

Csábító volt a kép, de aztán beljebb haladva nekem kicsit zsúfoltnak tűnt. A kevesebb dekoráció több lett volna, de néhány részlet megfogott. A kitömött rongybabák kedvesek.








Néhány faragás is ötletes.
Az étlap humoros. Hogy maga az étek milyen, sajnos nem tudom, mert végül nem itt ebédeltünk.

Kenese

Csütörtök este Zánkán, a vízparton fejeztük be a kirándulást, pénteken Kenesén ezzel kezdtünk. Már nincs erős szél. Nyugalom, béke honol.
Időutazás ez is, gyermekkorom boldog nyarai Ágival, drága Erzsébet néninél. Isten éltesse még sokáig jó egészségben!
Épp egy éve ismertem meg ezt a helyet, most elhoztam ide a barátaimat is. :-D

Két nagyméretű Ganesha szobor fogadja a vendégeket, vásárlókat. Hatalmas francia krémeseket ettünk az emeleten, aztán vettünk kenyeret a pékségben.

A képen látható a választék.

Béke

Mi az október 23-át ilyen békés hangulatban éltük át.


Kacsák úszkáltak a nádasban, csobogott a víz a parti kövekhez verődve. A szél elfújta a felhőket, és láthattuk a ragyogó naplementét. Mindenkinek ilyen békét kívánok testi - lelki szinten is!

2008. október 24., péntek

Kecske - farm

A lélegzetünk is elakadt a látványtól. Mint a mesében. Akár egy tündérkert!

A cserszömörce piros leveleibe beleszerettünk.


Aztán a juharfák pompázata!
A vidám krizantémokról már nem is beszélve!














Kővári Éva gyártja a sok finomságot. Azért dolgozik, hogy bejárhassa a világot. Járt már mindenfelé, most év végén Tibetbe megy. India a másik kedvenc helye.













Vettem kolbászt és füstölt kecskesajtot.
Nem lehetett ellenállni az illatoknak és a látványnak.

Azért nem kis munka 140 kecske és 70 mangalica ellátása, gondozása.

Szekéren most és régen...

Megkérdeztem, nincs kedvünk kocsikázni? Emesének felcsillant a szeme, Ferkóé nem. De én már nem haboztam, mikor a hölgy is rákérdezett. Égi jelnek véltem. Az is volt, mint kiderült. Körülnéztünk, miközben felszereltek egy kocsit nekünk és pár kedves, mosolygós német turistának. A szekeret párnákkal kibélelték, de mint később kiderült, erre szükség is volt. A szél fújt, szerencsére, mert megtisztította az eget. Míg Pesten esett az eső, mi ragyogó napsütésben élveztük a kirándulást. Én a lovas mögé ültem, Emese szemben velem, mellette Ferkó és aztán a németek. Elindultunk gyanútlanul az egy órás sétakocsikázásra.

Nekem emlékem csak a ló hátán ülve van. Tudom, hogy kicsi koromban ültem lovas hintón, Gödöllőn volt a filmgyárnak egy állat telepe. Ott használták szállításra. De a szag – élményre nem emlékszem. Itt a lovak folyamatosan szeleltek. Néha könnyfakasztó élményben részesültünk. Viszont hihetetlenül sokat nevettünk ezen is.

Az egy órás program része a Kecske - farm megtekintése. (Erről külön írok.)

Na, és ami ezután következett! A lovász vette a lapot! Élvezte a lelkesedésünket, átvezetett egy erdőn is. Az ágak csapkodtak mindkét oldalról minket. Emesének és nekem is azonnal jöttek a reinkarnációs emlékek, milyen is fák között lovagolni! A kocsis nevetve mondta, hogy huncut a ló. Ő elfér az ágak alatt, de a lovast már megcsapják az ágak… Hogy tökéletes legyen a regressziós élmény, jött két lovas is velünk szemben. Tudom, ezekért a régi emlékekért kellett felülni erre a szekérre. A rázkódás, a tempó is ismerős érzés volt. Lovaglós és szekéren utazós emlékképek sora merült fel a múltból.


Csaknem 2 óra lett az egy órás műsorból. Köszönet érte! Ma is csodás dolgok történnek velem!