Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2008. október 1., szerda

Végső valóság

A Végső Valóságot nem változtathatod meg, a vele kapcsolatos tapasztalataidat azonban igen.

Vegyünk egy olyan példát, amely a saját életutadból származik. Jártál-e már úgy valaha, hogy éppen útközben kapott el egy hirtelen eső?
Persze, nem is egyszer.
Remek. Mármost abban a pillanatban bosszúságként és kellemetlenségként vagy csodás és élvezetes jelenségként élted meg a zápor tényét?
Nos, ami azt illeti, mindkettőre volt példa.
Miben különbözött az eső? Mennyiben volt más az eső a két esetben? Nedvesebb volt? Jobban ömlött? Hidegebbek vagy nagyobbak voltak a vízcseppek?
Nem. Az igazat megvallva minden ugyanolyan volt. Mindkettő csak lágy, nyári zápor volt.
Tehát mi TETT különbséget a két élmény között?
Az, ahogyan szemléltem őket. A nézőpontom. Az egyik esetben elegáns öltönyt viseltem, és épp egy nagyon fontos találkozóra siettem, és abból a nézőpontból az eső kellemetlenségnek tűnt. Sőt, többnek puszta kellemetlenségnél. A terveim felforgatásának. Akadálynak az utamban.
A másik esetben egészen lezserül voltam felöltözve, és sehová nem kellett időre odaérnem. Úgy tűnt, hogy az eső jó móka.

És ki teremtette ezeket a nézőpontokat?
Természetesen én.
Úgy is dönthettél volna, hogy az üzleti találkozó nem annyira fontos, vagy, hogy a kissé zilált külsőd tökéletes megértésre fog lelni, és nem lesz semmi jelentősége, ugye? Így is dönthettél volna a dologról.

Akkor most gondolj az esőre "Végső Valóságként". Nem változtathattál a tényen, hogy esett, megváltoztathattad volna viszont az eső élményét azzal, hogy másként tekintettél rá. A Végső Valóságot nem változtathatod meg, és mégis, bármely általad kívánt módon megtapasztalhatod. Ez az élet legnagyobb titka.