2009-03-27

Allergia

Ha valamit elhárítunk, az azt jelenti, hogy nem bocsátjuk be magunkba. Az elhárítás ellenpólusa a szeretet. A szeretetben kinyitjuk határainkat s beengedünk valamit, ami eddig ezeken a határokon kívül volt. A határokat többnyire én - nek ( egonak ) nevezzük, mindent, ami saját azonosításunkon kívül van : te - ként ( nem én-ként ) élünk meg. Minden elhárítás az egonkat erősíti, ugyanis a hangsúlyt a határokra helyezi. Ezért érezzük a tagadást mindig sokkal kellemesebbnek, mint az igenlést.
Minden "nem" , minden ellenállás által saját énünket érzékeljük, míg egyetértés esetén határaink elmosódnak, énünket nem érzékeljük.

Nehéz szavakba foglalni, mi is az az elhárítás, mert bármit írunk is le, arra mindig csak más embereknél ismerünk rá. Elméletileg könnyű megfogalmazni, milyen is a megvilágosodáshoz vezető út. Érts egyet mindennel, ami létezik, s egy leszel mindazzal, ami létezik. Ez a szeretet útja.
Minden "igen, de ..." : elhárítás, amely megakadályoz abban, hogy eggyé váljunk. Ezzel kezdődnek az ego változatos trükkjei, s ezek attól sem riadnak vissza, hogy a legjámborabb, legokosabb, legnemesebb elméleteket állítsák az ego védelmébe.

Mondhatnánk, ha minden jó, akkor az elhárításnak is jónak kell lennie. Igen, hiszen segítségünkre van abban, hogy poláris világunkban annyi súrlódást érzékeljünk, amennyin keresztül felismerésekhez, s ezek által előbbre juthatunk. Végső soron azonban csak segédeszköz, s a felhasználás során feleslegessé kell válnia. Ugyanebben az értelemben a betegségeknek is megvan a maga jogosultsága, mégis szeretnénk azt a gyógyulásba átfordítani.

Allergia :

Az allergia egy általunk ellenségesnek tartott anyagra adott túlzó reakció. A test immunrendszere az allergének ellen antigéneket termel, s ez a test szintjén színvonalas védekezést jelent az ellenséges betolakodóval szemben. Az allergiás embereknél azonban ez a magában véve színvonalas védekezés mértéktelenül eltúlzott. Az allergiás állig felfegyverkezik, s ellenség-képét egyre nagyobb területekre terjeszti ki. Egyre több anyagot tart ellenségesnek, s egyre erősebben fegyverkezik, hogy ellenségével hatékonyan vehesse fel a küzdelmet. De ahogyan a katonai területen az erős fegyverkezés mindig erős agresszivitás jele, az allergia is a felerősödött elhárítás és agresszivitás jele, amelyeket testünkben fojtunk el. Az illetőnek problémája van saját agresszivitásával, mert nem tudja megélni, többnyire fel sem ismeri !

Az allergia esetében az agresszió a tudatból a testbe menekül, s ott tombolja ki magát, szíve vágya szerint védekezik, támad, harcol és győzedelmeskedik.

A legártatlanabb tárgyakat ellenségévé teszi : virágport, macskaszőrt, házi port, füstöt, mosószert, epret.....

Ismeretes, milyen szoros a kapcsolat az agresszivitás és a félelem között. Ha pontosabban megfigyeljük a kitüntetett allergént, hamar világossá válik, mely életterületek azok, amelyek az allergiásban olyan nagy szorongást keltenek, hogy szimbolikus reprezentánsai ellen ilyen szenvedélyesen küzd. A macskaszőrhöz az emberek a hízelkedést, becézgetést asszociálják : a szőrme a lágy, simulékony és mégis animális. A szerelem szimbóluma szexuális vonatkozással. Ugyanez érvényes a nyúlszőrre is. A ló esetében hangsúlyosabb az ösztönös komponens, kutyánál az agresszivitás. Ugyanezt a területet jelképezi a virágpor : a megtermékenyítés és termékenység szimbóluma.
A fentiek rámutatnak, milyen szorongással teli a szerelem, a szexualitás, az ösztön, a termékenység témája, s milyen agresszívan elhárítjuk , azaz nem bocsátjuk be magunkba.
Hasonló a piszkostól, mocskostól, tisztátalantól való szorongás is, ami a por-allergiában jelenik meg. (Figyeljük meg a "piszkos vicc" , "kiteregeti a szennyest" , a "tiszta életet él" kifejezéseket!) Igyekszik elkerülni az allergéneknek megfelelő életterületeket, s ebben az orvostudomány és a környező világ megértéssel siet segítségére.

A beteg hatalmi törekvéseinek itt semmi sem szab határt: a háziállatot eltávolítják, senki sem dohányozhat a közelében, stb. Hatalmi mániájában az allergiás jól álcázott tevékenységi területet talál, melyen elfojtott agresszióját nehezen felismerhetően valósíthatja meg.

Csak akkor gyógyulhat meg, ha megtanulja, hogyan kell tudatosan szembenézni az általa került és elhárított életterületekkel és ha sikerül ezeket tudatába teljes egészében beereszteni, asszimilálni.
Nem szolgáljuk az allergiás érdekeit azzal, ha védekezési stratégiájában támogatjuk ! Ki kell békülnie ellenségeivel, meg kell tanulnia szeretni őket !!!

A legtöbb allergén az életerőt, szexualitást, szerelmet, termékenységet, agressziót, piszkot jeleníti meg, az élet legvitálisabb területeit. De éppen ezek szorongást váltanak ki az allergiásból, az ő beállítottsága végső soron életellenes. Ideálja a steril, csíramentes, terméketlen, ösztönöktől és agressziótól mentes élet, egy olyan állapot, amely aligha szolgál rá az " élet " névre.
Az allergia néha életveszélyes agressziós betegséggé fajul, melyben a szelíd ember teste oly vad csaták színtere lesz, hogy maga is belehal. A védekezés, az önelzárás, a betokosodás felső fokon valósul meg, s a sírban - egy valóban csíramentes helyen - teljesedik be.

Narkózisban nem létezik, hipnózisban mindenféle allergia megszűnik.
Fordítva viszont már képek, pl. egy macska fotója is rohamot válthat ki !

Az allergiás reakció az allergén anyagtól teljesen független !


Kérdések :

1. Miért nem viseli el a tudatom az agressziómat, miért kényszeríti testembe ?
2. Milyen életterületek azok, amelyektől annyira szorongok, hogy elkerülöm őket ?
3. Milyen mértékben használom fel allergiámat környezetem manipulálására ?
4. Hogyan állok a szeretettel ?
5. Képes vagyok-e a megbocsátásra ?
6. Milyen témákat vetnek fel allergénjeim ? (szexualitás, piszok, agresszió, stb.)

Thorwald Dethlefsen : Út a teljességhez (részlet)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése