Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2009. március 25., szerda

Kérd, és megadatik


34 éves korában szívinfarktusban meghalt Ocskay Gábor az Alba Volán és a magyar válogatott jégkorongozója.
2004 szeptemberében diagnosztizált szívizom-betegsége miatt veszélybe került a jégkorongozói pályafutása, orvosai azonban végül nem parancsolták le a jégről. "Gábor azóta is folyamatosan járt kontrollra, és semmi jele nem volt, hogy rosszul lenne. 2004-ben több orvosi beavatkozás történt, tudomásom szerint szívkatéterezése is volt, ám nagyobb műtétre végül nem került sor"
A klub sportorvosi szűrővizsgálatán derült ki a válogatott hokisról, hogy a szívében a bal kamra izomfala veszélyes mértékben megnövekedett.

7 éve már térdműtéte is volt. A térd az alázat kérdése. Jel, amire nem figyelt oda. A versenyt ezért tartom "beteg" dolognak. Ne feledjétek: "Aki győzelmén ujjong, azt tulajdonképpen felebarátainak pusztulásán örül, s mint ilyen, nem alkalmas arra, hogy uralkodjék e Földön."
Megkapta a figyelmeztetést, de nem tanult belőle. Aztán jött a szívbetegség. Erősebb jel, erre sem reagált megfelelően.
Tovább rontott a helyzetén, hogy nem figyelt oda, mit beszélt a szájával:


A nagyszerű csatár pályafutásának csúcspontja lehetett volna az április 24-én kezdődő A csoportos világbajnokság, az [origo]-nak adott hétfői interjújában pedig azt mondta, semmiképpen nem szeretné megvárni, amíg leparancsolják a jégről.

Nos, megoldotta. De így? Magától távozott. Leljen békét a versengő lelke! A jégen kívül még annyi mindent élvezhetett volna...
Akik meg itt maradtak még: jó lenne okulni ebből!