Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2009. április 6., hétfő

Mohóságom története

Lezajlott a szombati egészségnap a Mályva téren. Már nagyon vártam ezt a napot, hogy újra ráállhassak a vibrotrénerre. Reggel mindjárt ezzel is kezdtem. Két hete a 10 perc simán ment, nem volt semmi rossz érzés utána. Gondoltam, most megduplázom. Délután is visszaálltam rá.
Marika felajánlotta, hogy az övét kölcsönadja a vasárnapi egészségnapra. Így este nem tudtam megállni, és kipróbáltam jó néhány pozíciót. Viki is beleszeretett a gépbe, a srácok is élvezték. :-D Vidáman telt az este.
(Vasárnap reggel, délben és este nem tudtam ellenállni a kísértésnek: újra és újra használtam. Este, mikor vissza kellett adnom, már kételkedtem abban, hogy képes leszek becipelni a lakásukba a masinát, mert remegett mindenem. Szerencsére nem nekem kellett bevinni. Így jár, aki mohó, telhetetlen és nem hallgat mások szavára. Reggel sorba kellett rendeznek a gondolataim és a testrészeimet is, hogy ki tudjak jönni az ágyból. :-D Egy hosszú forró fürdő csodát tett velem. Most már mozog megint mindenem. Jól vagyok és imádom ezt a szerkentyűt.
Aki ismer, tudja, hogy nem szoktam semmilyen értékesítésben részt vállalni, de ide beléptem és meg akarom keresni az árát. Nekem kell egy saját vibrotréner. Persze látom, hogy Viki is rendszeres használója lesz.)