Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2009. június 19., péntek

Trianon

Nem értem az embereket. Bombáznak buta pps anyagokkal. Miért éppen Trianon? Miért pont odáig tekernék vissza az idő kerekét, ami egyébként lehetetlen?!
Ezzel a lendülettel lehetne a Római Birodalom térképét is a kocsik fenekére ragasztani. Az is régen volt, és vannak, akiknek az tetszene jobban.
A "magyar" történelemnek van egy olyan eseménye, hogy "HONFOGLALÁS". Még egyszer: HON FOGLALÁSA. Magyarul: éltek itt emberek, de mi idejöttünk és ELFOGLALTUK ezt a területet. Ez így működik. Milyen jogon is vagyunk mi itt?
Az én életem talán legfelhőtlenebb, legboldogabb szakasza a vitorlázó repülős időszak volt, 1974-1975. Nem tudom és nem is akarom megállítani az idő folyását. Nekem jó évek voltak ezek, de sokaknak nem. Számtalan ember veszíthette el szeretteit, mehetett tönkre kapcsolata, lehetett nagyon beteg, stb.
Mi lenne, ha a buta személyes érdekeken túl is látnánk, és elfogadnánk az ITT és MOST adta lehetőségeket?
Arról nem is beszélek, hogy ezek az emberek még nem is éltek akkoriban, vagy csak kicsi gyerekek voltak. Tehát még személyes sérelem sem érte őket.
Hol is van itt a krisztusi szeretet, tolarencia? "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel?" Vagy a buddhista felfogás, hogy nem ragaszkodunk semmihez, mert a ragaszkodás a szenvedés alapja? Jó reggelt, Mindenkinek! Vagy tényleg még mindig az "oszd meg és uralkodj" járja?