Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2010. július 18., vasárnap

Tari beszámoló

Ilyen még nem volt, de most egyedül mentem le Tarra 10 milliószoros napon. Volt is egy kis lelkiismeretfurdalásom. De mindig másokkal voltam elfoglalva, és nem tudtam a magam dolgaira összpontosítani. Most megtettem. Mármint az egész Földön és minden emberen dolgoztam, de volt időm és alkalmam elmélyülni ebben.

Picit megint át lett rendezve a teaház. Viszonylag hűvös volt a kinti levegőhöz képest, és itt tettem ki a parlagfüves cikket a blogra. Reméltem, hogy 10 milliószorosan hat majd. Közben jeges rózsavizet, majd mentaszörpöt ittam. :-D Hajnalban még otthon azzal kezdtem a napot, hogy egy parlagfüvet beültettem egy cserépbe, megmentve ezáltal a kiirtástól. Tudom, jelképes csak, de remélem, számít.

Nos, a 100 darab mécses felajánlás soha ekkora erőt nem vett igénybe. Szerintem ilyen melegem még nem volt soha. Már sok mécses égett eleve, aztán jött az én százam. Néha lebújtam a polc alá, hogy levegőt vegyek, de négyszer ki kellett jönnöm a rekkenő hőségbe, mert most az tűnt hűvösebbnek. Nagyon durva volt! Mintha zuhanyoztam volna, folyt az arcomon a víz. De végül mindet sikerült valakiért vagy valamiért meggyújtani. :-D
Hálás voltam, hogy itt lehetek újra.

A Tara templom már szerkezetkész. Fel is ajánlottam a segítségemet, hogy ha kell, megyek szívesen takarítani az átadás előtt. (Másoknak is lehet jelentkezni. :-D)
Elindultam lefelé, hogy hazainduljak, de végül Katiékkal elkezdtünk beszélgetni, amiből kis kezelés és tanulás is lett. Este 10-kor vittem Katit haza Tarra, és aztán indultam haza Pestre.
Remekül sikerült ennek a napnak minden perce! Remélem, Nektek is!