Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2010. november 29., hétfő

Bocsánat

Elnézést mindenkitől, de nehezen érem utol magam a levelekre válaszolásban és a blog írásában is. Szédült tempóban próbálok lábon állni. Hétvégén is keményen dolgoztam késő éjjelig.
Ez a hét is húzós lesz. 36 leendő természetgyógyász vizsgadolgozatát kell kijavítanom, és 12 új tanuló első tesztjét. :-D
Ezen kívül megy a szokásos egyéb tevékenység.
A kérdésekre: köszönöm, jól vagyok. Hála a Lavylnak, szépen gyógyul a seb. Sajnos nagyon fegyelmezetlen és rossz "beteg" voltam. Nem voltam képes odafigyelni a mozdulataimra, csak utólag döbbentem rá, hogy megint rosszat csináltam. Nem segítettem a sebszélek összeforrását. Pedig az első két nap Tibor szinte percenként figyelmeztetett. Nem is értem, ő hogyan tudott erre koncentrálni?