Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2010. november 22., hétfő

Elhallgatott igazság

"A világ abban a pillanatban, amikor a többiekkel együtt létrehozzuk, "tökéletes" (ideálisan illeszkedik az egyén és az emberiség kollektív elképzeléseihez), és tisztában vagyunk azzal, hogy bármikor, amikor csak akarjuk, új definíciót vagy tökéletességet tudunk adni neki, óriási fölényre teszünk szert.
Ezt az új definíciót vagy ezt az új valóságot bármikor kialakíthatjuk, illetve létrehozhatjuk. Egyéni szinten mindez akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk a véleményünket valamivel kapcsolatban. Kollektív szinten pedig akkor, ha a kollektív gondolkodásban elmozdulás tapasztalható. Az emberiség minden egyes tagjára ki kell terjeszteni a lehetőséget, hogy tevékeny szerepet vállaljon a dolgok alakulásában.
Mindenki maga teremti meg a saját valóságát, és együtt hozzuk létre azt a valóságot, amelyet közösen élünk meg. Ha életre keltjük a bennünk lakozó Istent, teljes mértékben urai lehetünk a sorsunknak.
Ez az Elhallgatott Igazság a maga teljes mivoltában.
Isten nem pusztán egy nagyra nőtt ember, az emberekre jellemző érzelmi zűrzavarral, összetettséggel és igényekkel (szeretetéhség, bosszúvágy, stb.). Isten nem egy nagyra nőtt ember, inkább az emberek kicsi Istenek.
Az általam Tiszta Intelligenciának nevezett energia az élet minden szintjén hasznosítható, és az élet hasznosítja is. Minden nap minden órájának minden percének minden másodpercében ezt az energiát hasznosítjuk és összpontosítjuk... rendszerint anélkül, hogy tudnák róla.
Az általam Tiszta Intelligenciának nevezett energia, amely Isten másik neve egyben, nem alakít ki véleményt semmiről. Mivel nincs szüksége semmire. Szükségletek nélkül létezik, annál az egyszerű oknál fogva, hogy MINDEN LÉTEZŐ DOLGOT MAGÁBAN FOGLAL. Mivel magában foglal minden létező dolgot, mi a csudára lenne még szüksége? Miért büntetne meg minket azért, mert nem adjuk meg neki azt, amit állítólag elvár tőlünk? A válasz egyértelmű. Fölösleges sok szót pazarolni rá, mert egyszerű logikával is rájöhetünk, hogy saját kultúránk és múltunk hiedelmeinek a fogságában vergődünk. "
(Neale Donald Walsch: Istennél is boldogabban)

Minden sorával mélyen egyetértek. Ilyen az én Istenképem is már sok éve. .-D Jó volt egy másik ember tollából ugyanezt olvasni.