Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2011. január 25., kedd

Újabb átkísérés

Tegnap este: újabb átkísérés.
Valaki belefáradt az életbe ismét. Elutasított mindent ezen a síkon: ételt, gondoskodást, közeledést. Hiába a szerető család, indulni akart. El kell tudnunk fogadni a döntését. Egyetlen gond volt csak: azt hitte, most pihenni megy.
A helyzet az, hogy most jön csak a java! Mára már millió számra vannak olyanok, akiket visszahoztak a klinikai halál állapotából. Egyrészt arról számolnak be, hogy a tudatukban, a gondolkodásukban nincs egy döccenő, megy minden tovább, csak a testük felett nincs már uralmuk. A másik tömeges jelenség: átnézik az "életfilmet" és rájönnek, hogy hol hibáztak. Miután visszahozták őket, sok dolgot másképp csinálnak ettől kezdve.
Az is izgalmas, hogy 3-4 percnél nem hosszabb a klinikai halál állapota, ennek ellenére átnézték a leélt 60 évet. Persze, hiszen a NEM - TÉR, NEM - IDŐből jönnek vissza.
Ilyen az álom is. Éjjelente 4-5 REM (gyors szemmozgás) szakasza van mindenkinek, ekkor álmodunk. Ez is 3-4 perc szokott lenni, de másfél óráig meséljük el, mit is álmodtunk. Szintén a NEM - TÉR, NEM - IDŐben jártunk.
Visszatérve a halálhoz: kicsit olyan, mint a "Való világ". Belenézünk a megtörtént esetekbe, de most minden résztvevő szemszögéből újra és újra átéljük. Megértve azt, hogy a mi cselekedeteinkre, gesztusainkra, mondatainkra ki hogyan reagált belül. Így tud a Felsőbb Én tanulni és fejlődni.
Ezért butaság az öngyilkosság. Éppen abba a helyzetbe nyomja bele magát, amiből ki akart menekülni. Jó idő, míg minden érintett helyzetével szembesül. (Kb. ez a katolikus értelemben vett "tisztító tűz".)

Szóval sok minden vár odaát, de nyugodt pihi nem. Persze abból a tudatállapotból már nem is vágyunk erre.
Mi innen annyit tehetünk, hogy gyújtunk élő fényt (gyertya, mécses) és füstölőt. A füstölőt mindig a nem - testben - élők táplálékául égetjük. (halottak, őrangyalok, és minden más entitás a hierarchiában)