Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2011. február 21., hétfő

Előkerültem

Gondok voltak a laptoppal, de már majdnem minden rendben. Amíg ennek a tündéri legénynek az édesapja foglalkozott a laptopommal, én kicsit babusgattam. Ő a legfiatalabb reikisem. Ez volt pénteken.
Szombaton Kiskőrösön tartottak reiki 2-es beavatást. Zsófi is jött velem, ő is részt vett a beavatáson. Aztán még át kellett mennünk Soltvadkertre. Az új GPS program megviccelt. A legrövidebb utat választotta, de az földút volt. Hatalmas még a belvíz, elakadtunk a sárban, a semmi közepén. Akkor már több mint 10 km-t mentünk a sárban. Két őzike volt minden látható lény a közelünkben. Drága házigazdánk elindult a mentésünkre, de egyszercsak feltűnt egy traktor, és kihúzott hátrafelé. Hála az uraknak érte!
Vasárnap szerkesztőségi ülés volt nálunk. Nagyon jó csapat jött össze és remek volt a beszélgetés. Élvezetes dolog, hogy vannak még olyanok, akik hasonlóan gondolkodnak a világról. Tiborral reméljük, hogy színvonalas webújságot sikerül szerkeszteni velük.
Alig aludtunk pár órát, irány a pályaudvar.
Aztán hazajöttem, és azóta belakom a laptopot. Minden új és más, mint amit megszoktam. Most meg egy mély lélegzet, és folytatnom kell a papírmunkát. (Ezt nagyon nem szeretem, de a könyvelő várja az anyagot, és ég a fülem.)
A jelek szerint csütörtök hajnalban indulok Marosvásárhelyre. Addig még rengeteg cikket is meg kell írnom.
Ha van valakinek pár felesleges órája, örömmel átveszem.