Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2012. április 30., hétfő

Fokozott örömök


Kora reggel indultam tegnap Székelyudvarhelyről Csíksztentdomokosra. Mesés volt a táj, az idő. Közben énekeltem. :-)


Mivel sietnem kellett, most Homoródon nem álltam meg fotózni. Csak útközben készültek a képek.


Ez már a Hargita. Itt már csak a fenyők élnek meg. Múlt hónapban sötét este jöttem át, már nem élvezhettem a látványt, bezzeg most!


Domokoson kipakoltam, és Irmáék beültek a kocsiba, irány Marosvásárhely.


A remek társaság még jobb kedvre derített, közben Csernus Imrét hallgattuk, jókat nevetve.


Egy napon átkelni a Hargitán és a Bucsinon! Nem semmi. Tobzódás a gyönyörben! Szép lesz a mai 400 km.

Jobban tudom élvezni a tavaszt, mint a rekkenő hőséget. Bár a bal karom leégett így is, vezetés közben.