Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2012. május 19., szombat

Türelem


A türelem arra tanít,
ne rohanj,
helyette várj,
s méltányold az élet játékát,
tudva,
hogy semmi nem marad ugyanolyan,
és egyszer minden megváltozik.

Nos, nekem ezzel sokáig gondom volt. Talán kezd alakulni már. A Marson Kosban van, mindent tegnapra akartam. Egyszer ebből a csemetéből is magas fa lesz. Csak ki kell várni.
És a folyamat is élvezhető. Belátom. Azért persze még mindig van csiszolnivalóm ezen a téren. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ennek megtanulásához. :-) Sokszor neheztelünk azokra, akik lehetőséget adnak arra, hogy fejlődjünk. Neheztelünk, mert nem ismerjük fel bennük a Tanítót!