Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2012. július 10., kedd

Fejlemények


Elmondhatatlan energiákkal és eseményekkel dús volt a tegnap.
Előzmények: Mielőtt kialakult volna a tegnap reggeli helyzet, épp arról olvastam, hogy valaki az utolsó 13 dollárját dobta be egy adományos dobozba, és aztán segítséget kért. Egy óra múlva volt munkája.
A kollégámnak ez a helyzet fent áll egy ideje, úgy tűnt, valaki befogadja, és az utolsó napon mondta le. Ez volt a vasárnap. Aki járt nálam, tudja, nincs külön szoba, amit átadhatnék. De hát az utcánál jobb a kényszer megoldás, gondoltam. Itt van internet és telefon, könnyebben talál megoldást pár nap alatt. A gondom az étkezéssel volt, hogy mit adok enni, hisz én is kifogytam.
Vasárnap estére volt megbeszélve, hogy átjön a kutyával és némi holmival. Aztán mivel a neje begyógyszerezte magát, nem tudta áthozni. Majd hétfőn.
Reggelre már a gyereknek is menni kellett. Ekkor írtam gyorsan a segélykérő leveleket. De belül nevettem: most adom oda az utolsó 13 dolláromat. :-)
.
Sorban érkeztek a válaszok egész nap.
Voltak, akik leszúrtak, hogy én is gondban vagyok, megint mit veszek a nyakamba? Hogy senki nem ártatlan a helyzetében. Ez igaz, de az én karmám meg az, hogy erre hogyan reagálok. Engem is bármikor kitehet a bank a lakásból, és pont ott lehetek, mint most Karcsi.
Jöttek munkalehetőségre tippek, volt, aki önéletrajzot kért. Voltak, akik egy kis pénzt akartak küldeni. Egy régi munkatársunk, aki rendezősszisztensből mára biztonsági őr lett, felajánlott az albérletében egy kis szobát. Eddig ez az egy igazi megoldás.
Megvárjuk a reakciókat és Karcsi meghozza a döntését.
Érkeztek együttérző sorok, és megható levelek. Ezek megerősítenek, hogy jól csinálom a dolgaimat, érdemes. Annyi szeretet érkezett tegnap, hogy magam is megdöbbentem. Szeretlek Benneteket!
.
Délre az anya úgy döntött, a kislány maradhat. Nem vagyok biztos benne, hogy ez jó-e vagy sem. A kutyának és az apának mennie kell.
.
Viszont történt egy kis csoda is. Jelentkezett egy angyal, akit pár éve ismerek. Ő ugyan mondta kora tavasszal, hogy van egy internetes munkalehetőség, de nem értem rá meghallgatni akkor. Épp kint voltam Erdélyben, ott rémes a net. Most elmondta, hogy eddig a nevemben dolgozott. :-) Másfél órát beszéltünk és megértettem a dolog lényegét, és látom az alagút végét. Végre egy olyan munka, ami az én szorgalmamtól függ, és nem attól, hogy jön-e valaki gyógyulni vagy tanulni, és hogy tud-e fizetni vagy sem.
Megmutatta, hogy milyen komoly pénzeket vesz ki belőle. Most erre fogok koncentrálni. Karcsi is. Remélem, még sokan. Nem kell semmit eladni. :-) Nekem az nehezen megy. :-)
Persze továbbra is várok mindenkit az eddigi tevékenységeimmel is. A MaiKuponos ügy nem vált be. Szerencsére vasárnap éjfélkor le is járt a kedvezményes időszak.
Hétvégén konzultáció, javítom a teszteket. Imádom csinálni! Az élet szép! És vannak benne nagy tanítások, teszthelyzetek. És tényleg oda lehet adni az utolsó fillért is. Jön a segítség.
Hála és köszönet Mindenkinek!!!