Furcsa volt ez a hónap. Készpénzforgalom ijesztően semmi. Megkaptam minden fenyegető levelet a telefon - internet - villany kikapcsolással kapcsolatban. Étkezés minimalizálva. :-)
Ugyanakkor két munkalehetőséget is elkezdhettem úgy, hogy a szponzoraim megfinanszírozták a belépéseimet. Már csak jól kell élni a lehetőségekkel. Még mindig összeszorított ujjakkal fogadok el, de már elfogadok. (Azért türelmetlenül várom, hogy ennek vége legyen. Még nem ellazult a lelkem. Esküszöm, igyekszem. :-) )
Ami számomra nehezen értelmezhető: Miért végez valaki olyan munkát, amit nem szeret? Persze emiatt sok zűrt csinál, mert a lelke nincs benne. Én ebben az életben egyetlen olyant sem csináltam, amit ne élveztem volna. Lehet, hogy kevesebb volt a bevételem, de nem adtam el magam.
Bank. Unott liba a pénztárban, már évek óta. Én 2009-ben találkoztam először vele, akkor havonta kellett nála befizetni valamit. Ő nyomja meg a gombot, akkor nyílik ki az ajtó. Nem is járulhatsz elé, csak ha őméltósága beenged. De minden alkalommal úgy éreztem, hogy rohadtul meg van sértődve, hogy zaklatom egy befizetéssel.
Most új helyzet, én még nem ismerem, hogy kell ezt a fajta valutás befizetést feladni valakinek. Természetesen fogalma sincs, miért tudná? Kiirányít egy pulthoz. Másik unott és sértett nő. Monoton módon kitölteti a papírt, majd visszaküld a pénztárba, de aztán majd vissza kell jönni, de nem hozzá, mert neki időre érkezett valaki, majd menjek a 3-as asztalhoz. Nagylány vagyok, de nem érzem úgy, hogy törődnének velem itt. Mindegy. Legyőzöm magam, átadom a pénzt, aztán kimegyek a 3-as asztalhoz. Fiatalember már messziről int nekem, oda kell menni. Leülök. Nézi a papírt, és nem érti, mi ez? Hát még én! Csóválja a fejét, majd mesélni kezd: Én most hiába fizettem be eurót, mert forintos számlára adtam fel, tehát a pénztáros (kedvenc libám) átszámolta forintra. Majd holnap, mert már csak holnap megy el az utalás, vissza fogják váltani euróra. Kétszer veszítek el pénzt a váltások miatt. Miért nem nyitok egy ingyenes eurós számlát?
Megnyitottuk, de persze ezen az utaláson ez már nem segít. Ez az embert érti a dolgát és az ügyfélért dolgozik. A másik kettő mi a fenének ül a fenekén? Azért, hogy kárt okozzon másoknak? A fiatalember belopta magát a szívembe. Ennyi. Csak JÓL végezte a munkáját. Ő szerintem élvezi is.
Másik: Tegnap este felhív valaki, hogy rosszul írtuk meg a számlát. Mondjuk szombat este a munka végén neki adtuk a kezébe, de akkor miért nem vette észre? Ahogy beszélünk, kiderül, hogy most szombaton, a bázakerettyei rendezvényre mégsem kellünk. Július 23-án diktálta le a 3 dátumot és helyszínt. Ha nincs gond a számlával, akkor mi szombaton hajnali 2-kor kelünk, lemegyünk 250 km-re, feleslegesen? Arról nem is beszélve, hogy ezt az időpontot lefoglalta, és erre nem vállaltunk mást. Kati már a vonaton ült Pest felé, a rokonlátogatásból ezért jött fel hamarabb.
Azért írom le ezeket, hogy lássátok: a figyelmetlenül végzett munka másoknak KÁRT OKOZ. Nem hiszem, hogy az illetők ezt felfogták volna. Végig sem gondolják, hogy másoknak mit tesznek.
Persze ha az ember rezgése elég magas, jól jön ki a helyzetekből. Itt ült mellettem Gyuri, és így örömmel konstatáltuk, hogy akkor el tudok menni egy rendezvényre az új munkával kapcsolatban.
A vicc, hogy sokkal kevesebb energiát vinne el, sőt töltekezhetnének a munkájukkal, ha azt végeznék, amit szeretnek, élveznek, ami örömet okoz nekik.
Bár én nagyon rövid idő után tudatosan dolgozom rajta, hogy felvigyem a rezgéseimet, de sok ügyfél még nem ennyire tudatos, ezért tőlük negatív energiákat kapnak vissza. A fiatalember pedig rengeteg magas rezgésűt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése