Domokosról Udvarhelyre

Tegnap elindultam reggeli után Csíkszentdomokosról Székelyudvarhelyre. Csíkszeredáig nem láttam semmit, tejfehér ködben haladtam. :-(

Nővérem az indulás előtt megadta a címet, ahol a nagyapám háza állt. Nos, most ez a rémség áll a helyén. (Nem tehetek róla, de szánalmasnak tartom ezeket a fantáziátlan kockákat.)

 

 

Rájöttem, hogy számtalanszor eljöttem már ezen az utcán, csak nem tudtam az előzményeket.

 

Csíkszeredából kijövet még jeges / deres volt a talaj és a fák. Mit mondjak, letekert ablakkal nem volt vicces. De hát a fotózásért mindent. :-)

 

A ködön át is látszik a kis templom és a két legelésző ló.

Ahogy emelkedik az út a Hargitára, egyre tisztult a levegő. (Meg hidegebb is lett. :-) )

 

 

És itt már ragyog az ég! Az út mintha az égbe vezetne. Imádom!

Fent, egy szakaszon csak a fenyő marad meg.

A lovak itt is szabadon sütkéreznek a napon. Jól bírják a hideget.

És persze a tehenek is....

 

 

Nem lehet azt mondani, hogy nagy a nyüzsgés. :-)

 

Homoród. Elkeseredve látom, hogy még mindig nagy mennyiségben hordják el a szennyezett vizet. Pedig feljebb is lehet vizet venni, ami még tiszta. Csak hát itt a panzió, lehet egy kis vízhajtó / vitamint felszívódást akadályozó kávét is inni, ha már erre járnak. Kész röhej.

 

Van itt egy ajándékbolt, ahol a kézművesek szinte mindenféle terméke kapható.

Akad számtalan emléktárgy, de sok olyan is, ami a háztartásban praktikusan használható. (Sajnos nem volt pénzem vásárolni.)

 

 

Lehetne néprajztörténeti órát is tartani itt.

 

 

Ami csak szükséges a konyhában...

 

 

és a gyerekekről sem feledkeztek meg. Mit szólnak ezekhez a legóhoz szokott srácok? :-)

 

 

Egyszer már csak meg tudom venni ezt. Minden krízist fellendülés követ. :-) Azért nem jöttem el üres kézzel, hiszen az úr a boltban megengedte, hogy fotózzak, és jót is beszélgettünk közben. Az emberi kapcsolatok, kellemes beszélgetések sokszor többet érnek az emléktárgyaknál. És a fotók is megmaradnak, sőt, Ti is látjátok. :-)

 

 

A hideg - kék ég, és a tüzes színek harmóniája. Eláll az ember lélegzete. Fenséges a Tervező!

 

 

Elkövettem egy nagy hibát. Otthon még viszonylag jó idő volt, és gondoltam, elhasználom a nyári szélvédőmosót, a csomagtartóban meg már előrelátóan ott pihent a téli.

Viszont útközben, kifelé nem használtam el még, és persze befagyott. Domokoson -9 fok volt éjjelente. Csupa jég volt a kocsi, délre olvadt le a teteje.

Indulásnál kaptam észbe, és természetesen befagyott a víz. Fűtés és minden próbálkozás ellenére nehezen olvadt ki. Már Homoród után tudtam kifolyatni az összes nyárit, és itt félreálltam, feltölteni a télit.

Aki ide készül: figyeljen erre! Itt hamarabb van sokkal hidegebb. Hófoltokat láttam már sokfelé.

 

Innen még pár perc, és az ember megérkezik Székelyudvarhelyre.
Folytatás következik. :-)