Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2012. december 4., kedd

Hajlék nélkül

"Hajlék nélkül, szabad ég alatt,
Koldus szíve majd megszakad.
Kit kivetett az élet magából,
S lemondatott minden barátról.

Könnyek úsznak szemei tükrében,
Mikor egy képet tart koszos kezében.
A családról, ez az utolsó emlék,
Megbánta már elveszett tettét.

Egy dolog lett örökre a társa,
Az érzés, a boldogságra vágyva.
Megviselt szívvel, egyedül,
A bánatban végleg elmerül.

Csak a csendben hallatszik,
Mikor mindenki alszik.
A koldus könyörgő szava,
Hogy hadd menjen haza..."
 
‎Hajlék nélkül, szabad ég alatt,
Koldus szíve majd megszakad.
Kit kivetett az élet magából,
S lemondatott minden barátról.
 
Könnyek úsznak szemei tükrében,
Mikor egy képet tart koszos kezében.
A családról, ez az utolsó emlék,
Megbánta már elveszett tettét.

Egy dolog lett örökre a társa,
Az érzés, a boldogságra vágyva.
Megviselt szívvel, egyedül,
A bánatban végleg elmerül.

Csak a csendben hallatszik,
Mikor mindenki alszik.
A koldus könyörgő szava,
Hogy hadd menjen haza..."