Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. január 29., kedd

Megbocsátás


Szeretetteljes együttérzés és egyedüllét


Tegnap reggel nehéz volt búcsút venni drága Irmától. Elképesztő, hogy ekkora távolságról is egymásra találtunk, de a "mindig is szerettem" érzés rá gondolni. 


Aztán arra gondoltam, hogy most viszont haladok Marosvásárhely felé, és ott is csodás emberek várnak rám bizalommal, izgalommal, tanulni vágyással. Ahogy én vártam annak idején Kristófékat. :-)


És akkor még nem is beszéltem arról, hogy közelebb leszek a hétvégi tanfolyamhoz. Őket is imádom. Cranio. Anikót újra látom, de hoz magával új tanítványt, és lesznek, akik most része a napjaimnak. Gyuri a testet öltött őrangyalom. :-) Erika... 


Na és Zsófiék! A négy drágám Kaposváron... mikor látom már őket!? Jó lenne, ha lenne belőlem pár példány, és az egyik állandóan velük lenne. (De hát a Teremtő is ezt tette, több milliárd példányt teremtett Önmagából. :-) )


Érdekes, hogy Rafikkal és Farisszel még nem találkoztam, de szeretem őket, mert boldoggá teszik Ancsát. 5000 km. De a távolság nem befolyásolja a szeretet érzését. A Bucsinon is velem vannak. 


Eszembe jutottak sorban azok, akiktől sokat tanultam, akikkel én osztottam meg a tudásom, a betegeim.... mennyire szeretem őket. Bizalmukba fogadtak, a legjobb tudásom szerint segítettem nekik. Mindenkinek van egy "12-es háza", amire nem lát rá, de más igen. Nem győzök eleget tanulni, hogy egyre tökéletesebben tudjak hasznos lenni az életükben. 


Barátaim, akik sokat segítenek, ha tudnak. Naponta élem meg ezeket a pillanatokat. Fontos, hogy nem mindig az a személy tud adni, akinek adunk, de a Rendszeren belül egyensúly van. Az egómnak még mindig nem könnyű elfogadni, de törekszem és gyakorlom. Adni sokkal könnyebb. :-)


Rájöttem, hogy temérdek ember van, aki a szívemben él. Bármelyikükre is gondolok, meghatódom. Csordultig van a szívem szeretettel. Szerencsés ember vagyok, és ilyen értelemben hihetetlenül gazdag. Megértem a Dalai láma Őszentségét. Neki már nincs szüksége feleségre, gyerekekre, hisz szereti az egész Univerzumot. 


Rájöttem, hogy egyszerre egy valakire tudok fókuszálni, és akkor a többiek addig nem tapasztalhatóak. Ahogy az életben sem tudom őket mind egyszerre  megtapasztalni, egy helyre  összeterelni. 


Ez csak egy általam kedvelt meditációban sikerül. :-) 


De hiába van tele a szívem szeretettel, azért legbelül egyedül vagyok, mint mindenki. A figyelmünkkel egy ideig része lehet valaki a tapasztalatunknak, de ahogy elvonjuk a fókuszt, meg is szűnik számunkra. 


És már megint a Teremtő magányosságánál vagyok. Minden teremtménye egyformán kedves. Igyekszem én is, de még van mit dolgoznom rajta :-) Szóval igazán sok-sok embert szereteket tiszta szívvel, de senki sem az "enyém". 
Olykor (pillanatokra, órákra, napokra, hetekre, évekre) valaki sűrűbben része az életünknek, aztán elkerülünk egymás mellől, esetleg később ismét találkozik az utunk. 
Viszont, mikor egyedül vagyok, akkor önmagammal vagyok, és az is remek társaság. :-)



Minden pillanatot meg kell becsülni, mert az soha többé nem jön vissza. De mindig jön helyette másik felemelő pillanat, és ez csak rajtunk múlik. Mi vagyunk a felelősek, hogy mit hozunk ki az életünkből. Mi választunk, hogy a ragyogó napsugarat látjuk meg, vagy a sarat az út szélén. 


Kristóf kérdezte, milyen az új szimbólum? Nos, ilyen. Hatalmas EGYSÉG élmények mérhetetlen mennyiségű szeretetteljes - együttérzéssel. Hálás köszönetem érte! 


Valahogy így érzem magam. :-) Köszönöm MINDENKINEK!

2013. január 27., vasárnap

A zöld alma története




A lány bemegy dolgozni az irodába reggel. Az asztalon egy zöld alma várja. A kedvence! Nahát, micsoda meglepetés!
Kérdezgeti a munkatársakat, ki tette oda az almát, de nincs válasz. Egész nap fel van villanyozva tőle.
Másnap izgatottan megy be, kíváncsi, hogy ma is kap-e almát?
És igen!!!! Ott az alma az asztalon. Nahát, ez nagyon kedves. Igazán megható. Ma sem derül ki, kitől kapta az ajándékot, de meleg szívvel gondol rá.
Ma is jó napja van.
Harmadik nap úgy ér be az irodába, hogy már számít az almára, és persze nem is csalódik. Az alma ott ragyog az asztalán. A lány arcán mosoly. Kezdi megszokni a reggeli meglepetést.
Negyedik nap bemegy, látja, hogy természetesen az alma ott várja őt. Teszi a dolgát.
Másnap is minden rendben, az alma az asztalon, az iratok a helyükön, kezdi a munkáját.
Hatodik nap bemegy, de üres az asztal. A lány felkiált: Hol az almám?

Így vesszük egy idő után természetessé a kedves ajándékokat. J

2013. január 24., csütörtök

Éber tudatosság


"Az éber tudatosság egy ősi meditációs állapot, amelyben megszabadulunk a félelmeinktől, megszabadulunk attól a görcsös ragaszkodástól, hogy mindig igazunk legyen, és mi irányítsunk, és megszabadulunk elvárásainktól, ítélkezésünktől, valamint attól, hogy másokat bíráljunk. 
Ahelyett, hogy ezeket a népszerű stratégiákat követnénk, megtanulunk egyszerűen nyíltan jelen lenni a pillanatban - úgy, hogy semmi nem áll az utunkban -, és olyannak megélni az életet, amilyennek valóban történik. 
Ha az éber tudatosságot a kapcsolatainkra alkalmazzuk, végre olyannak látjuk magunkat és másokat, amilyenek a valóságban vagyunk, teljes, megkapó sebezhetőségünkben, ugyanakkor teljes szerethetőségünkben, a szeretet összes óriási lehetőségével együtt.
A szerető kedvesség spirituális gyakorlatában éberségünket kiterjesztjük másokra is, mégpedig végtelenül tapintatos és gondoskodó módon. Túlmerészkedünk saját személyes kapcsolatainkon, és átöleljük vele az egész világot.
Megtanuljuk kiterjeszteni szeretetünket a teljes környezetünkre, még azokra is, akikkel szemben közömbösek vagyunk, vagy akiket problémásnak találunk. 



A szerető kedvességben  két ember szerelme végül az egész világot magához öleli."

(dr. Kathlyn Hendricks)

Belső béke


Cranio sacral terápia


Szárnyalás van, mert 
február 2-án és 3-án (szombat / vasárnap) 
2 napos CRANIO SACRAL 1. hétvége lesz. 
Jelentkezni még lehet. 

A koponyacsontokon és a gerincen dolgozunk. 
Ma már nem tudok úgy egy fejhez nyúlni a reiki kezelésnél, 
hogy a koponyacsontokat ne tegyem a helyükre. 



A Cranio sacral rendszer a koponya és a gerinc csigolyák anatómiai, élettani és funkcionális egységével foglalkozik.
A cranio sacral terápia a koponya, a gerinc és a környékbeli  izmok, ízületek mikromanipulációjával korrigálja a gerincoszlop elváltozásait, és gyógyítja a napjainkban oly gyakori különféle gerincproblémákat.


A terápia rendkívül lágy, finom, de ugyanakkor meglepően hatékony. (A legtöbb kezelt személy bele is alszik.) 
Ennél a technikánál tanultam meg, hogy parányi mozdulatok mekkora változást tudnak előidézni a testben, és hogy mennyire ártalmas, káros a durva beavatkozás. 
Javasolt gerincferdülés, lumbágó, isiász, fejfájás, látásproblémák, hát-, nyaki- és vállfájdalom, depresszió, érzelmi problémák, memóriazavar, állkapocs ízületi bajok, sclerosis multiplex esetén és bármikor! :-) Mivel minden csigolyához sok funkció és érzelmi, gondolati probléma is tartozik.


Várom a jelentkezőket nagy izgalommal és szeretettel. 

2013. január 21., hétfő

Energia örvénylés


Már pénteken is éjjelig pörögtem. Hála Gyurinak és testvérének, hajnalban eljutott a kocsim a szervizbe. Otthagytuk, majd remek beszélgetésben volt részem valakivel. Délután visszamentünk a kocsiért, és aztán Rékával tanultunk. Este későn még lementem végre kenyeret venni, már kifogyott minden itthon. Majdnem két hete nem voltam boltban. :-)
Szombaton jött a további emelkedés. Délelőtt kezelés, majd délben érkezett Tibi és éjszakába nyúló eseménysor következett. Beszélgettünk, ettünk, tanultunk, elkezdtünk egy oldást. És a hatalmas meglepetés: kaptam egy projektort. Mióta álmodoztam erről! :-) A kívánság - falon is szerepel a fotója. Na, most aztán még jobb előadásokat lehet majd tartani! Szédületes öröm volt! Köszönet érte! (Csodás angyalok vesznek körül.) 


Vasárnap már hajnalban a gép előtt ültem, és elkezdtem anyagokat gyártani a kivetítőre. Reggeltől reiki 1-es beavatást tartottam. Aztán még átmásoltunk sok anyagot, ismét késő estig ültem az asztalnál. 


Ma reggel már örvénylik minden. Mosógép dolgozik, pakolok a holnap hajnali indulásra, végre elérkezett a pillanat: megyek Erdélybe. Közben nyomtatok, fóliázok, főzöm a tésztát, teregetek, telefonálok, leveleket írok, szedem össze a kért dolgokat. A háttérben megy a tévé, hogy letörölhessek filmeket, legyen hely a 2 heti műsorra. Magam is beleszédülök a rohangálásba. Le is kell mennem befizetni pár dolgot, és elkezdem lecipelni a csomagok egy részét. Izgalom, élvezet. :-D
Remélem, működni fog az internet kint, időnként biztosan. 
A fényképezőgépet Zsófinak adtam, de a telefonnal készítek majd képeket. 

Közben szerveződni látszik egy új cranio sacrális hétvége februárban. Március 9-én Reiki 2-es beavatás. Érdeklődőket várom szeretettel. 

2013. január 20., vasárnap

A vakcinacsászárság összeomlott


 
A Naturalnews cikke:

A vakcinacsászárság összeomlott

 
Lehet, hogy nem hallatszott idáig a robaj, de megtörtént…
A Cochrane Collaboration, egy széles körben elismert
kutatáselemzõ csapat végignézte az összes bizonyítékot és
meghozta a következtetést:

 
az egészséges felnőttek körében az influenzaoltás nem nyújt

semmilyen védelmet!


Bummmm!!!


Az oltás nem véd az influenzavírus egyik személyrõl a másikra

történõ átvitelével szemben sem.

 
Bummmm!!! 

Tehát az összes oltáspromóció, minden médiapublicitás,

megfélemlítési taktika és az összes „orvosi szakvélemény”

mind-mind haszontalan, értéktelen, felesleges és irreleváns!

Az influenzaoltásról szóló, dollármilliárdokkal finanszírozott

hazugság nem volt más, mint ami: hazugság!


S a helyzet egyre rosszabb és rosszabb, mert az egész teória arra

vonatkozóan, hogy hogyan és miért mûködnek az oltások,

borotvaélen táncol és készen áll arra, hogy összedõljön.

 

Mostanáig azt mondták nekünk, hogy a vakcinák azáltal

stimulálják az immunrendszert, hogy úgymond

"szimulálják", hogy mi fog történni amikor a tényleges

betegség beüt a szervezetbe. Amikor megjelenik a kór, az

immunrendszer addigra készen áll elpusztítani

a támadó mikroorganizmusokat.

De mivel az influenzaoltás nem véd az influenza ellen, valamint a

vírus egyik emberről a másikra történő átvitelét sem gátolja meg,

a "szimuláció" csupán valakinek a képzeletében élő történet.
Egy legenda. Egy mítosz.

Ezenfelül, a széles körben elterjesztett "nyájimmunitás" meséjét is elfelejthetjük. Hogyan is lehetne egy csoport immunis, amikor maga a vakcina alkalmatlan a vírusok egyénről-egyénre való átvitelének megakadályozására?
 

A Cochrane Collaboration alaposan átvizsgált minden fellelhető tanulmányt az influenzavakcinával kapcsolatban. A helytelenül végzett vizsgálatokat nem vették figyelembe. Néhány esetben egyénileg felvették a kapcsolatot azokkal a kutatókkal, akik a vizsgálatokat végezték.
Ezért a Cochrane Collaboration következtetései a lehető legjobbak az összes influenzaoltással kapcsolatban megjelent irodalom közül.

A Cochrane csoport azonban nincs semmilyen kapcsoltban a gyógyszergyártó vállalatokkal, ezért józan ésszel és nyitott szemmel analizálták a fellelhető irodalmat.


Egy érdekes megállapítás a Cochrane Collaboration

elemzéséből:

„ A felülvizsgálat azt is kimutatta, hogy igen kevés a megbízható

bizonyíték az influenzaoltás hatékonyságát illetően, az azonban

bizonyított, hogy a következtetések széleskörűen manipulálva lettek…"


Na mármost ki húz hasznot a manipulálásból?

És még valami.
A Cochrane áttekintés, amit John Wiley és Fiai publikáltak, 2010. július 7-én jelent meg az interneten.
Több, mint két évvel ezelőtt.

Bizonyára lemaradtunk a média tájékoztatásáról. Aznap lehet, hogy horgászni voltunk, vagy autógumit vettünk, vagy a Földközi-tengeren nyaraltunk a jachtunkon.

Micsoda?? Hogy nem közölte a média? Lehetetlen. Úgy értem, bizonyára...



Fordította: az Oltáskritikus Életvédők Szövetségének publikációs csoportja
 
Lektorálta: Labant Csaba

2013. január 17., csütörtök

Újabb önmeghaladás

Nem szoktam vele dicsekedni, de paráztam az áramtól. Részben, mert kb. 20 éves koromban megrázott, aztán egy forgatáson az elektromos ügyeletes férfi szeme kifolyt valami rossz mozdulattól. A lakásomban a legtöbb dug-aljzat zizeg, ezért tele vagyok hosszabbítókkal. :-) 
Mechanikai dolgok szerelésétől nem félek, a repülőt is hamarabb tanultuk meg szerelni, mint hogy a levegőbe emelkedtünk volna. De a vitorlázógépben nincs áram. :-D
.
Gyuri este kihozott egy töltőt, és feltette rá az aksit. Alaposan elmagyarázta, hogyan vegyem le, és hogyan szereljem ma vissza. Ő nem tudott a fóbiámról. Gondoltam, remek alkalom a fejlődésre. Megbízom benne, figyeltem. Ma reggel tökéletesen le is vettem a töltőről, visszacsavartam a csavarni valókat,  lementem és beszereltem. Túléltem, nem félek. Ez is megvolt! Köszönet a remek tanítómnak is! :-) 
.
Persze Ő már este mondta, hogy ez önindító hiba. Nem is indul a drága. Értem, hogy idővel a szénkefe elkopik, de akkor is van üzenete. Miért épp most? 
Tudom is. Már a hét közepe van, és még mindig nem tudom, indulok-e hétfőn Erdélybe vagy sem? Ahogy én nem tudom, a kocsi sem indul. De hát ez pénzfüggő. Egész héten nem volt bevételem, és nem is várható. De ha nem megyek ki, bevétel  sincs. Körbe ért a kör. :-) Nem a szándékommal van gond, én már most indulnék. Várnak is sokan szeretettel. 
Most van az a varázsgyakorlat, hogy nem tudom a megoldást, de köszönet az Égieknek, hogy megoldják helyettem. 
(Nem igazán szeretem ezt a hozzáállást, tőlem ez idegen. Szeretem uralni a helyzetet, megszervezni előre, stb. De most az Ősbizalom gyakorlata van.) 
Zavar az is, hogy másoknak nem tudok mit mondani, mikor hol leszek. Akiket érint üzenem: amint kialakul megtudjátok. Bocsánat. 

"Én soha"


‎"Én soha.
Mert mi soha. Csak ők.
Vagy csak ő.

Mert miatta csúszom el a havas járdán, mert nem takarította el a havat. Mert miatta nem érek oda, mert nem tud vezetni.

... Mert miatta kések el a munkából, mert nem találja a pénztárcáját reggel a péknél. És végtelenségig lehet folytatni a sort. Mindig miatta történik valami, én soha. Mert én mindig megteszem, megtalálom, elvégzem, elmondom.

És ezt szépen lassan el is hisszük magunkról, ahogy egyre felnőttebbnek gondoljuk magunkat. Mert én, különb vagyok, sokaknál. Mert mi egyre különbek vagyunk másoknál. MI igazán mindenkinél különbek vagyunk. Kevés olyan hely van, ahol annyi „különb" ember él, mint itt Magyarországon. És olyan fájdalmas látni, hogy ebből viszont semmi sem érződik. Mert csak az üvöltésünket lehet hallani, hogy kinél és hogyan vagyunk különbek és jobbak és magyarabbak, és ilyenebbek, meg olyanabbak. És mindent ők csinálnak rosszul. Érdekes, hogy nem tűnik fel nekünk, hogy ha mindannyian különbek vagyunk, akkor ki k azok, akik aztán valahogy mégsem. Hisztériás gyerekként sivítunk, hogy ki a hibás mindenért, és odavágjuk magunkat a földhöz és azt várjuk el, hogy másokat büntessenek meg. Csak közben elfelejtjük, hogy felnőttünk. És ez már nem játék a homokozóban. Ez már vérre megy, és ezt akár lehet szó szerint is venni. A gyáva ember nem vállalja a tetteiért a felelősséget. Mert fél. És könnyebb és egyszerűbb a többiekkel együtt ordítani, mert még azt is csak tömegben meri.

A gyereket felállítjuk a hisztiből és szembesítjük a tetteivel.

Mi felnőttek, és okosok, és bátrak, és egyenesek és becsületesek, mikor fogunk szembesülni tetteinkkel? Mikor mondjuk, hogy mi, az ők helyett?

Mikor merünk valóban egymásra nézni, és nem mutogatni?

Mikor leszünk valóban felnőttek, és mikor leszünk végre különbek önmagunknál?

Nem vagyok nagyon optimista.... de ez a lap, a kis lépések egyike...és mint tudjuk, sok kicsi sokra megy.
Nekünk."


(Alföldi Róbert)

Megbocsátás


Szerencsére félretettem az OMYNO első kötetével kapcsolatos gondjaimat és olvasom a második kötetet is. Általában az első kötet szokott ütős lenni, a következő csak a "húzzunk még egy bőrt le a témáról", de nem  kéne. Ebben az esetben fordítva van. Ez sokkal jobb, mint az elődje. A Smaragdtáblát magyarázza. 
Spirituális útra lépőknél nem ajánlanám első lépésnek, jó, ha már néhány tudatos eseményen túl van az olvasó, de akkor tényleg érdemes elolvasni. Közzéteszek pár gondolatot belőle:


"A világon minden, ami van, nyugvópont felé törekszik, csak a révületben élő ember kivétel ez alól, magyarázta a tenger. Nem értettem. A tenger a megbocsátás leckéjét tanította nekem hosszú évekig, végtelen türelemmel. Sokáig nem értettem, de egy napon történt valami, nem tudom, mi. Akkor rájöttem, hogy a megbocsátás a dolgok vége, a nyugvópont. Csak akkor értheted meg önmagad, ha idáig eljutottál. Sokáig tanultam a megbocsátás leckéjét.
- Mit kell tanulni a megbocsátáson? Szerinted lehet azt tanulni? - kérdezte Ernő, és eszébe jutott  felesége. 
- Hogyhogy mit? - kérdezett vissza a kapitány értetlenül.  - Szerinted mi a harag?
- Hát...amikor az ember dühös, mert igazságtalanság éri - mondta Ernő zavartan. Egészen eddig a pillanatig nem gondolkodott el ezen a kérdésen. 
- Szerintem a harag a félelem vagy a szégyen egyik formája. Ha a történtek előtt vagy alatt haragszol, félelem, ha utólag, akkor szégyen. 
Ernő elgondolkodott egy darabig. 
- Ezt honnan tudod?
- A tenger tanította nekem. Amikor haragszol a másikra, akkor neki is, magadnak is meg kell bocsátanod. Ezzel el lehet tölteni éveket. Régebben az uszodában sokszor néztem, ahogy a kisgyerekeket először viszik be az úszómesterek a mély vízbe. Kapaszkodnak, jó sokáig kapaszkodnak, aztán egy idő után bátorságból, kíváncsiságból, unalomból vagy mert kifáradtak, elengedik végre a medence peremét, és egy egészen más dimenzióba lépnek át. A kapaszkodás a perembe sokáig tarthat, az a tanulás. Gondold végig, mennyi mindent nem mondtál el annak, akire haragszol. Gondold végig, mennyi rengeteg emberrel nem beszéltétek meg, amit meg kellett volna, vagy el se kezdtetek egy beszélgetést, vagy másról beszéltetek. 
Aztán gondold végig, mennyi rengeteg embert szerettél volna megverni, de legalább megütni. Talán olyan is volt, akinek legszívesebben kitapostad volna a belét. Hányba voltál szerelmes, aki nem szeretett viszont, és ezért haragudtál rá. Hány olyan van, akinek tartozol, de letagadod, vagy olyan, akik neked tartoznak, de letagadják. A tartozás elengedése a megbocsátás. És nem csak pénzzel lehet tartozni. Biztos vagyok benne, hogy neked is rengetegen tartoznak, mert nem adták meg neked a tiszteletet, a megbecsülést, a szeretetet vagy bármit, ami szerinted járt volna. És amíg az ember azt gondolja, hogy neki bármi jár, bocsánatkérés, tiszteletadás, pénz vagy bármi, addig nem tud megbocsátani. Sajnos legtöbbször ezeket a dolgokat csak akkor kapjuk meg, ha úgy gondoljuk, nem járnak nekünk."

(Salinger Richárd: Omyno 2. )

2013. január 16., szerda

Betolnál? :-) Megkezdtem a 4-es évem

Megkezdtem a 4-es évem....látványosan :-)
 


4.    

kemény munka, tanulás,

lehetőségek,

fizikai dolgok,

·       kemény próba időszaka, egészségre több figyelem,

·       sem üzleti, sem anyagi, sem szerelmi téren nem hoz nagy változást,

·       leghasznosabb: mindennapi munkára koncentráljunk,

·       szakmai továbbfejlődés, önképzés, szervezett munka,

·       kritikai érzék, pontosság, precizitás, koncentráció, technika éve,

·       építkezés, költözés, felújítás, ú fizikai tevékenység,

·       kereskedés, eladás sikeres, de az eredmény nem most jelentkezik,

·       erőfeszítések támogatással (család, barátok) ú lehetőségek,

·       kapcsolatban most nem az érzelem a lényeg,

Csaknem egy hete nem mozdultam ki a lakásból, még kenyeret sem vettem. Vagy késő éjjelig voltak nálam, vagy a gép előtt dolgoztam. Ma reggel végre el akartam indulni, de a kocsi másképp gondolta.
Felhívtam hozzáértő Angyalokat, és az derült ki: vagy az aksi merült le, de teljesen, vagy a Bendix fáradt el.
Egy drága, idősebb Angyal azonnal el is jött, de a kábellel nem tudtuk elindítani a kocsit, betolni meg nem tudta a fényszekeremet.
Patt helyzet, mert nincs pénz sárga angyalra. Nincs töltőm se. Szobafogság. Pedig délután a XVII. kerületbe kéne mennem, hétfőn meg Erdélybe, ha összejön a benzin ára.
.
A kemény próba, technika éve már itt is van. Miközben ezt írom, keresett a bank is a részletekért. :-) Még valami? :-)
Első napon meg is érkezett a fizikai sík megoldandó feladata. De főleg azért hívtam fel a hozzáértőket, hogy kiderüljön, mire jel a helyzet. Eddig arra jutottam, hogy megint elhanyagoltam magam, nem mozdultam ki kenyérért sem. Csak dolgoztam, és csaknem mind ingyen, illetve voltak benne ledolgozások. Egyensúlyt kell teremtenem, megint elbillent az egész. Állítólag a Bendix kopása normális folyamat, nem hiba. Azért tovább figyelek. Valahogy csak el kell indulnom vele. :-)
Ha létezik a közelemben erős férfi, aki betolná a kocsit, vagy behúzná, megköszönném. :-)
.
Önképzés. A tanulásra remek ötletem lett. Pénz nincs rá, de van két Angyal a közelemben, akik angolt akarnak tanulni, és én is fel akarom frissíteni, mert a vejemmel jó lenne beszélgetni. De nekem meg nincs bátorságom megszólalni. Remek triót alkotunk. :-) Együtt fogunk angolozni. :-) Mellettük nem félek beszélni. Izgalmas lesz.. :-)
.
Felújítás - fizikai tevékenység, Erőfeszítések támogatással (család, barátok)  A több éves beázást is el kell majd tüntetni. Remek év lesz ez egy festésre. Természetesen saját kivitelezésben. Talán akad egy - két barát, aki segít benne.
.
Mindennapi munka. A munka éve, de azzal eddig sem volt gondom. Abban nem lesz kihívás. :-)

Megható születésnap

Úgy indult a nap, hogy életem egyik Angyala egy ismerősével éjjel kettő után ment el. Élveztük egymás társaságát, számmisztikáztunk. Kaptam egy csodás orchideát, és két madáretetőt. Egy megjegyzést tettem a galambokról, és a sok elfoglaltsága ellenére gyártott két etetőt a kisebb madaraknak. Mondtam én, hogy csodás emberek vesznek körül. :-) 
A szívem tele van hálával és izgatottsággal, mert tudom, hogy csodálatos emberek és helyzetek vesznek körül. Minden nap csodás dolgok történnek velem. Köszönöm, köszönöm, köszönöm.
Vártam még egy kicsit, mert 03:12-kor születtem. Akkor akartam meditálni.
Aztán 3 óra alvás után telefonra riadtam fel. Hirtelen azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok. Viki, Zsófi és Lóri kórusban köszöntött. Nagyon nagy öröm ez nekem. Gondoltam, nem alszom vissza, és jól is tettem, mert nővérem is a korai ébredők és telefonálók közé tartozik.
Aztán egész nap sorban jöttek a telefonok és sms-ek. Mivel Trixi jött a párjával, megbeszéltük a 2013-as élettervüket, majd a drága levágta a hajam és befestette. Meleg váltásban érkezett Lonci, és vele beszélgettem késő éjjelig. Aztán jutottam a gép elé, ahol elképesztően sok - sok levél várt, a Facebook oldalról nem is beszélve!
Igyekszem sorban válaszolni, megköszönni őket.
Annyira megható sorokat is kaptam, hogy még mindig lebegek a föld fölött. Hálás köszönetem mindenkinek! Hihetetlen, mennyi szeretet vesz körül! Én is nagyon szeretlek Benneteket! Köszönöm, köszönöm, köszönöm. :-)

2013. január 14., hétfő

Elengedés

 
 
Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel, hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte.
Az elengedéssel nem zárkózol el előle, csak felismered, hogy nem irányíthatod.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz, hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből.
Az elengedéssel nem próbálsz megváltoztatni vagy hibáztatni más valakit, hanem a lehető legtöbbet hozod ki magadból.
Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla, de törődsz vele; nem "megjavítani" akarod, hanem támasza lenni;
nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet, hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát;
nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy szembesüljenek a valósággal;
nem tagadsz, hanem elfogadsz;
nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol, hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol;
nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts,
hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki; nem kritizálsz vagy regulázol másokat,
hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél;
nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és jelenben élsz.

Valójában az elengedés azt jelenti:
Kevésbé félsz... bízol Istenben.... és jobban szeretsz.

Felfedezések


2013. január 13., vasárnap

Mesélj apu


Kapcsolatban vagy egyedül?


Tehát az ígért téma:
Megkaptam a kérdést, miért vagyok egyedül? Kellene mellém valaki.
Őszintén nem tudtam erre válaszolni. Pontosabban elsőre határozott nemet mondtam. Szerencsére sok remek ember vesz körül, élvezem a velük foglalkozást. Napokig annyi időm se jut, hogy kenyeret vegyek. Amikor meg magamra maradok a lakásban, akkor azt élvezem, hogy önmagammal lehetek. Az sem rossz társaság. Sok évi munkámba telt, hogy megy már a "szeretem, tisztelem és elfogadom magam" kijelentés. Már tudom, hogy szerethető vagyok.
Ez a válasz nem volt elég. Ekkor megmutattam a neten a választékot. :-) A társkereső oldalakon gondolkodás nélkül töröltem a lehetőségeket: sok képen autót láthatunk, de én nem használt kocsit keresek. Pici önbizalom, nagy kocsi. Ismerjük. Mások mutatják, mekkora halat fogtak. Azt megveszem a piacon. Harmadik típus: napszemüveg mögé bújik el, már itt sem néz szembe. Gyáva. Kösz, nem. Negyedik tömeg: életlen, homályos, rettentően igénytelen fotók. Egy barátja sincs, akinek a kezébe nyomná a telefonját egy normális képért? Ha ennyire igénytelen, mit kezdjek vele? Ötödik halom, a testkód: vonal szájúak tömege. Nem vágyok irigy emberre (vékony alsó ajak) sem olyanra, aki nem őszinte az érzéseit illetően (vékony felső ajak).
Gyakorlatilag vagy száz kattintás ment, egy kép sem akadt fenn a rostán. :-) Én nyertem.
Azért megkaptam azt a javaslatot, hogy az élettervem fogalmazzam át.
Magamra maradtam, és pörgött tovább a fejem:
Természetesen léteznek "megfelelő férfiak", de azok meg kapcsolatban élnek. Az meg tabu. Ja, és van az a réteg, aki a sokkal fiatalabb nőket keresi. A saját korosztályával nem mer kezdeni. Csakhogy ezek a lányok épp "apapótlékot", stabilitást keresnek, de ők nem igazán alkalmasak erre a szerepre. A lányok felnőnek mellőlük és keresnek egy férfit az "apa" helyett.
 

A Felsőbb Ének keringenek egymás körül. Nagy csapda, ha egy korábbi életben működő pár jelenik meg a színen. A mostani Énje NEM AZONOS a régivel! Beleestem ebbe a csapdába én is. :-) A mostani Ének nem feltétlen kompatibilisek egymással.
 

Az igazi Nagy Szerelmet meg nem vállaltam fel teljesen, Ő már el is ment. Viszont megtanultam általa, hogy a SZERETETNEK ANNYI ARCA VAN, AHÁNY EMBER KÖZÖTT KIALAKUL. És ez nem csak szerelem lehet. Szerencsés vagyok, mert sok férfi barátom volt / van, akivel soha nem merült fel a szexualitás. A lényeg, hogy a két LÉLEK harmonikus, építő kapcsolatban legyen. (Nem kell minden kapcsolatnak az ágyban kikötnie. :-) )
 

Nekem szerencsém van, mert időben szültem, vannak lányaim, van már 4 unokám. Van családom. Élvezem a munkám, elfoglalom magam, nem volt hiányérzetem.
Igen, talán jó lenne egy igazi, meghitt kapcsolat, egy összetartozás érzés. De hát ezt megrendelni nem lehet.
 

A mackók melletti mondatot viszont nagyon sok embernek el tudom őszinte szívvel mondani, kortól és nemtől függetlenül. A szívem edzésben van, sok - sok lelket szeret. :-)
 
Viszont a praxisban, és a saját életemben azt láttam / látom, hogy a legtöbb együttélés maga a pokol. Sok a csalás, a hazugság, a másik kihasználása, megalázása.
 
Rémes az is, mikor egy fedél alatt laknak, és nem ismerik egymást, nem tudnak semmit egymásról. Én, a terapeuta jobban ismerem, mint a 20 éve vele élő párja. Ilyenre nem vágyom.
Rengeteg nő soha nem élt át orgazmust, viszont Oscar díjas módon megjátssza. Ezért aztán a legtöbb férfinek fogalma sincs arról, hogy mennyire nincs szexuális kultúrája. Meg van győződve a sikeréről.
Az elején nem szólsz, reménykedsz, hogy majd jobb lesz. (Mitől?) Aztán hónapok / évek múlva szólj, hogy soha nem volt jó? :-) De akkor be kell vallanod, hogy te is hazudtál. Inkább csendben maradsz. Vagy másnál pótolod be a hiányt.
 
A fiatalok helyzete egyre rosszabb. Két ügyetlen, gyakorlatlan emberke próbálkozik, az eredmény felejthető, vagy kifejezetten rémes.
Ilyenkor eszembe jut, hogy régebben ezt jobban csinálták. Az apa elvitte a fiát az örömlányokhoz, akik megtanították szeretkezni. De ők orvosi felügyelet mellett dolgoztak, értették amit csináltak. Aztán később a feleség nem egy tudatlan férjet kapott. A helyén volt minden. Mint mindent, ezt is meg kell tanulni. Nem szégyen ez.
Én viszont nem éreztem soha késztetést, hogy a férfit én tanítsam. Inkább nem találkoztam többet vele. Férfit kerestem, nem gyakorlatlan legényt. Más persze, hogy megbeszéld a dolgot a pároddal, de hát az ember legtöbbször süket fülekre talál. :-) Az urak érzékenyek ezen a területen, nem viselik el legtöbben még a kérést sem, nemhogy a kritikát. Őszintén nem tudom, mi lehet a megoldás a mai fiatalok számára. Ők azt hiszik, hogy mindent tudnak, és közben semmivel sincsenek tisztában.
 

Az igazi szerelem / együttlét akkor történik, mikor annyira eggyé tudsz válni a pároddal, hogy nem tudod, hol végződik a te tested, és hol kezdődik az övé. Teljes önfeladás, tökéletes odaadás és befogadás, egység - élmény.
Nos, nekem vagy ez, vagy semmi. :-) Ha az ember ezt egyszer megéli,  többé már nem elégszik meg kevesebbel.
Ebből kevés adatik meg, de attól még sok barátság adódhat az életben. Csak nem keverendő össze ezzel a szerelemmel.
 
UI: Jelentem, az életterv kibővítve. :-)