2013-06-26

5. nap a Varázsgyakorlatból




Hálás vagyok Icának a tegnapi remek napért. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok Krisztának a tegnapi javaslatáért, hogy arról is írjak, magamnak miért vagyok hálás. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok magamnak azért, hogy a karmikus feladataimat végzem, és nem adom fel, még ha másból jobban is meg lehetne élni. Köszönöm. Köszönöm, köszönöm.

Hálás vagyok, hogy a mai napig élvezettel tanulok, hogy rengeteg minden érdekel a világból és nyitott vagyok. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok, hogy egyre türelmesebb vagyok az emberekkel. Ebben még van mit fejlődnöm. Jó, magammal is türelmesebbnek kell lennem. J Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok, hogy éber tudatossággal figyelem a jeleket. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok, hogy egyre inkább felismerem a Rendszer működését, és örömmel tölt el, hogy REND van. Tökéletes ez a Teremtés. Lenyűgöz. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok, hogy megtanultam fiatalon repülni. A fizikai élvezeteken kívül sok spirituális felismeréshez is elvezetett. Köszönöm, köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok a filmes múltamért, annak is minden percét élveztem. Örülök, hogy egész életemben olyan „munkát” végeztem, amihez kedvem is volt. Soha nem adtam el magam. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Hálás vagyok, hogy ennyire szeretem a lányaimat, unokáimat és a vejemet, nővéremet… és a családon kívül rengeteg embert. Jó dolog szeretni. Van, hogy a cselekedetükkel épp nem értek egyet, de ez nem befolyásolja az irántuk érzett szeretetemet. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.


2. Ülj le, és szánj pár percet arra, hogy végiggondold, mennyi mindent kaptál gyermekkorodban teljesen ingyen.

3. Miközben felidézel egy - egy emléket, amikor helyetted fizettek, mindig mondd ki a köszönöm varázsigét, és érezz hálát teljes szívedből.

Természetesen hálás szívvel köszönök minden élelmet, ruhát, játékot, gondoskodást, amit a szüleim fizettek ki a felnevelésem alatt. Köszönöm.
 
Köszönettel tartozom a sok könyvért, tanfolyamért, a tanulás lehetőségéért, amit biztosítottak számomra. Köszönöm. Köszönöm.
 
Vannak olyan dolgok, amik pénzben nem is fejezhetők ki, de kaptam, és ezekért még hálásabb vagyok:
 
Köszönöm azt a sok különleges élményt, amit a MAFILM Gödöllői állattelepén élhettem át. Amikor a játszótársaim állatok voltak: kutyák, majom, gepárd, rókák, farkasok...
 
 
Köszönöm, hogy olyan emberek között nőhettem fel, mint Maximillian Schell, (imádtam), Gobbi Hilda, Páger Antal, Mécs Károly, Pécsi Sándor,  Márkus László, Sinkovits Imre és még sorolhatnám sokáig a listát. De sorolhatnám a sok filmes, remek szakembert, a stábok tagjait, akik még mesterei voltak a szakmának. Köszönöm.
 
Köszönöm azt a mérhetetlen sok utazást, amikor Apuval feltérképeztük az országot, minden várost és falut feldolgozva: hol mi lehet forgatási helyszín... és közben megtanultam fényképezni, előhívni és nagyítani is. Köszönöm.
 

Hálás vagyok a Kenesei nyaralásokért. Erzsébet néni (Ő volt az osztályfőnököm 5-8. osztályban) és Anyu megengedték, hogy Ágival egy hetet egyedül legyünk a nyaralóban. Gondolom a szomszéd néni leste minden mozdulatunkat. :-) De mi megéltük, hogy bíznak bennünk, és remekül éreztük magunkat. Hajnalban lementünk úszni, visszafelé az ABC-ben megvettük a reggelit és egész nap jól szórakoztunk. És nem éltünk vissza a bizalommal.
 
Köszönöm Anyunak azt a sok indirekt tanítást, amit most kamatoztatok. Nagyon ügyesen csinálta. Köszönöm neki.
 
 
 
Hálás vagyok Horst és Hilda Schäffertnek, aki vendégül láttak egy teljes hónapig Kasselben. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. És a rengeteg látogatást, ajándékot is, amit halálukig adtak. Köszönöm nekik.
 
 
 
Hálás vagyok, hogy vitorlázó repülő lehettem. Ez ma anyagilag elérhetetlen lenne. (Ez abban az időben a legszegényebb embernek is lehető volt, mert az elvégzett társadalmi munka arányában repülhettünk. Ma csak a nagyon gazdagok tehetik meg. Szerencsém volt, hogy abban az időben voltam fiatal.) Sőt, a reptéren igaz volt, hogy mindegy, ki gyárigazgató, ki "csak" lakatos, ott egyenlő eséllyel indult mindenki. Nem számított az sem, hogy mi a neme. Nekünk lányoknak ugyanúgy kellett mindent csinálni, mint a fiúknak. Sehol máshol ezt a világot nem élhettem meg, csak Farkashegyen. Egy kis ízelítő volt az aranykorból. És akkor még a repülés élményéről nem is beszéltem. Nagyon köszönöm!!!!
 
Mindig is tudtam, hogy az átlagosnál sokkal jobb gyerekkorom volt. Egymást és engem is szerető Szüleim voltak. Ezért is volt nehéz ilyen korán megválni Tőlük. De már visszajöttek szerencsémre. :-) Ezt is köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése