Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. július 19., péntek

Hamarosan el fogok tűnni

Mivel már két hónappal tartozom, hamarosan nem lesz telefon, internet, tévé...
Nem fogok tudni sok mindent megosztani Veletek. Ez most nehéz időszak. Ha jól tudom, egy ideig még bejövő hívások lesznek, de nem tudok majd senkit visszahívni. Ne sértődjetek meg. Mailek sem fognak eljutni hozzám. De élek. :-)
Rengeteget dolgozom most is, de nincs bevétel. Így nem tudom a csekkeket rendezni.
Nagy tanítás a karitatív munkákkal kapcsolatban.
Jelentkeztem munkákra, munkahelyekre, de eddig semmi.
Erdélyben várnának, de oda nem jutok ki. Itthon szinte nincs fizetős beteg vagy tanítvány.
Ma is hajnalban találkoztam már Klárival, most megyek a gyógyszerért, és onnan Csabához. Este érek vissza, és javítom a pps anyagokat.
Zsófit kicsit bántja is hogy most itt van, de nem nézem vele az általa ajánlott filmeket. Beteszem az energiám, amit tudok.
 
 
 
Azért írtam ezt ki, hogy ne legyen sértődés vagy félreértés, ha egyszer csak elnémultam.
Talán pár naponként eljutok valami nyilvános net közelébe, és akkor el tudom olvasni az üzeneteket, de nem leszek ezzel naprakész. Bocsánat előre is.
Addig is, amíg tudok, írok.