Nadeah - Odile - Acoustic [ Live in Paris ]

Ezt látnod kell

http://www.panoramas.dk/fullscreen6/f2-machu-picchu.html

Áldott szombat

 

Egy kedvenc tanítványom most jutott el az oltár készítésig. A születésnapján Laksmi kivételével minden szobrot meg tudtunk venni. Talán nem véletlen, hogy épp a Bőség, a Jólét szimbóluma a hiánycikk. Néztük a nagykereket, hiába. Aztán azt javasolta, hogy levisz Tarra, ő fizeti a benzint, és reméljük, ott lesz szobor. Előző nap derült ki számomra, hogy "véletlenül" épp Vadzsrapáni meghatalmazás lesz ezen a napon Taron.

 

 

Útközben megnéztük a Terebess nagykert is, de ez volt az egyetlen Laksmi szobor. Szép, de túl nagy és így persze túl drága is.

.

Zuhogó esőben jutottunk le. Az első az volt, hogy bementünk a Teaházba. Kati és Gábor nagyon kedvesen üdvözölt. :-) Ide mindig úgy érzem, hogy hazajövök.

 

Gábor a kezünkbe nyomta az egyetlen és utolsó Laksmit. :-) Már nem jöttünk hiába. Ezek után felmentünk a sztupához, megtettük a felajánlásokat, mécseseket és füstölőket gyújtottunk. Aztán átmentünk a Tara templomhoz. Találkoztam Vikivel és Gyurival. :-) Nagy öröm mindig itt látni őket is.

Az előtérbe lépve a szemüvegem pára borította be, nem láttam semmit, úgy vettem le a cipőmet. De egy hangra lettem figyelmes, ez Laár András!

Fura, hogy valaki évekig része az életednek, hetente többször találkoztok, aztán elsodor az élet, és évekig nem látjátok egymást. :-)

 

 

Azért jött el, mert a párjával mantrákat énekeltek a meghatalmazás előtt.

 

 

Magyar mentalitás: A délelőtti program ingyenes volt, de a beavatás 3.000.- Ft. Karszalagot kellett venni. Sokan nem tették meg. Úgy kellett elmagyarázni a népnek, hogy akkor működik, hogy kapsz valamit, ha cserébe te is adsz érte.

Mi megvettük a szalagot, ahogy beléptünk, sőt, Tibi ki akarta fizetni az enyémet is, de ezért nem hagytam. Nekem az is segítség volt, hogy állta a benzint, és lejutottam ide. Örültem, hogy jól döntöttem.

 

 

Jól éreztem, hogy le kellett jönnöm. Napok óta le voltam eresztve. Ha valaki jött, maximálisan rá figyeltem, de mikor magamra maradtam, mindig bekúszott a félelem, március 5-ig egyenesbe kell jönnöm a kocsi részletekkel, vagy elviszik. Ha most a naptáramra nézek, erre semmi esélyem. Tudtam, valamit tennem kell. Részt vettem hát ezen a szertartáson.

 

 

Tar meg is tette a várt hatást. Emelte a rezgésem. :-) Eredetileg most csütörtökön le kellett volna mennem Kaposvárra, tanúként a bíróságra, de megint nem hívtak be. Már másodszor kavar be az erdélyi utazásba ez az ügy.

Aztán arra gondoltam, most akkor nem megyek le, mert sokba kerül a benzin. Viszont temérdek dolgot kéne levinnem Vikiéknek a kocsival. Ő három gyerekkel, vonattal nem tudja leszállítani ezeket.

Most úgy döntöttem, a benzin ára úgysem menti meg a kocsit. Akkor inkább legyen ez az utolsó utam, ha kell, de leviszem a csomagokat. Már szerdán lemegyek, kicsit élvezem a srácok társaságát, és pénteken visszajövök, mert hétvégén Cranio 2.

Ha kell, marad a kocsi, ha nem, elviszik. Szervezem a márciusi erdélyi utat, úgy veszem, hogy van a kocsi. Meglátjuk, mi lesz. Már sokkal jobban vagyok.

Hálás köszönet Tibinek, hogy levitt, hálás köszönet a lentieknek, hálás köszönet a meghatalmazásért, hálás köszönet az ismerősöknek, akikkel ott találkoztam....

 

 

Már ég a zöld gyertyám, a 10 milliószoros napon. :-) Hajnalban a Nelson üggyel kezdtem a meditációt. Meg is kaptam a választ. Kemény, de jogos.

.

Szép 10 milliószoros napot Mindenkinek! Töltsétek hasznosan és értelmesen, de legfőképp éberen ezt a napot (is)!

 

10 milliószoros nap

Alig 2 óra és indul a 10 milliószoros nap!

Ráadásul telihold is lesz, Budapesten 22:43-kor!

A zöld gyertya most 10 milliószorosan hat.

Gondold meg, mit írsz rá ez alkalommal.

 



Egy 87 éves főiskolás, Rose

  A főiskola első napján a professzorunk bemutatta magát, majd megkért minket, hogy mutatkozzunk be valakinek, akit eddig nem ismert...ünk. Felálltam, körülnéztem, amikor valaki enyhén megérintette a vállam. Hátrafordultam, és egy ráncos, öreg hölgy nézett rám mosolyogva, beragyogva ezzel az egész osztályt. Így szólt:

- Szia jóképű. A nevem Rose. 87 éves vagyok. Megölelhetlek?

Nevettem, és lelkesen válaszoltam:
- Még szép, hogy meg!

Erre ő barátságosan megszorongatott.

- Miért van ön a főiskolán, már ilyen fiatal, ártatlan korban?- kérdeztem. Viccesen azt válaszolta:

- Azért vagyok itt, hogy találjak egy gazdag férjet, megházasodjak, és gyerekeket csináljak.

- De most komolyan- mondtam. Kíváncsi voltam, mi motiválta őt, hogy egy ekkora kihívást vállaljon ennyi idősen.

- Mindig arról álmodtam, hogy befejezem a főiskolát és végre eljött az ideje!- mondta.

Az órák után elsétáltunk a társalgóba, és megosztottunk egy csokiturmixot. Gyorsan összebarátkoztunk. A következő három hónapban, minden nap együtt mentünk haza és rengeteget beszélgettünk. Mindig azt képzeltem, hogy egy időutazáson veszek részt, amikor az életbölcseleteiről mesélt. Az év során Rose az egyetem egyik szimbólumává vált, és bárkivel, akivel találkozott, gyorsan összebarátkozott. Szeretett kiöltözni, és szórakoztatta, hogy a többiek felfigyeltek rá. A szemeszter végén elhívtuk Rose-t a foci bankettre. Sosem felejtem el, amit akkor tanított nekünk. Felkonferálták és a színpadra lépett. Ahogy elkezdett beszélni, leejtette a három kártyáját a földre. Egy kicsit zavarban volt és a mikrofonra támaszkodva azt mondta:

- Elnézést, egy kicsit ideges vagyok. Feladtam a sört a böjt miatt és ez a whisky kicsinál! Sosem fogom rendbe szedni ezeket a lapokat, szóval hadd mondjam el fejből amit tudok!

Ahogy nevettünk, megköszörülte a torkát és így folytatta:

- Nem azért hagyjuk abba a játékot, mert öregszünk. Azért öregszünk meg, mert abbahagyjuk a játékot. A fiatalságnak, boldogságnak és sikernek összesen négy titka van. Nevess sokat és minden nap találj humort az életedben! Kell, hogy legyen egy álmod! Ha elveszted az álmaid, meghaltál. Annyi olyan embert ismerünk, akik úgy járnak-kelnek a földön, hogy halottak és még csak nem is tudnak róla! Hatalmas különbség van aközött, hogy felnősz és aközött, hogy megöregszel. Ha 19 éves vagy, és egész évben csak fekszel az ágyban, anélkül, hogy valami hasznosat csinálnál, akkor is húsz éves leszel. Jelenleg 87 éves vagyok, és ha egész évben az ágyban fekszem, én is 88 leszek. Mindenki megöregedhet. Nem kell hozzá tehetség vagy képesség. Ahhoz, hogy felnőj, mindig meg kell találni a lehetőséget a változásban. Ne sajnálj semmit! A felnőttek általában nem sajnálnak semmit, amit megtettek, inkább azt, amit nem tettek meg. Csak azok félnek a haláltól, akik azt sajnálják, hogy nem is éltek.

A beszédét azzal zárta, hogy bátran elénekelte „ A rózsa” című dalt. Mindannyiunkat megkért, hogy tanuljuk meg a szövegét és éljük át a mindennapjainkban.

Év végén Rose befejezte a főiskolát, amit már olyan régen elkezdett. Egy héttel a diplomaosztó után meghalt. Békésen, álmában. Több mint kétezer főiskolás tanuló érkezett a temetésére, hogy tisztelegjen a csodálatos hölgynek, aki példát mutatott, hogy sose késő azzá válni, aki lenni akartál. Ha ezt elolvastad, kérlek küldd el ezeket a kedves szavakat a barátaidnak, családodnak! Élvezni fogják! Ezek a szavak terjesztik Rose emlékét. EMLÉKEZZ: MEGÖREGEDNI KÖTELEZŐ, FELNŐNI VISZONT VÁLASZTÁS KÉRDÉSE! Abból élünk, amit kapunk, úgy élük, ahogy adunk.

 

Szívemből szólt. :-)

Példamutatás

A világ leginkább példamutató miniszterelnökét mindenkinek hallania kell

Egy olyan miniszterelnököt fogok mutatni nektek, aki méltán megérdemli az elismerést. Minden szavát érdemes meghallgatni.
Hogy ki is ő valójában ? A 3 milliós Uruguay elnöke, egy ország vezetője....
Nem szoktam ilyet kérni, de OSSZÁTOK amennyire csak tudjátok, hogy ez a pozitív példa mindenkihez eljuthasson! Főleg politikusainknak nem ártana egy ilyen szemlélet ....
 

Megosztom, örömmel és tele reménnyel.

A világ legszegényebb államfője az uruguayi José Mujica. Megválasztása után „Pepe" nem költözött be az elnöki palotába, hanem felajánlotta az üresen álló épületet a montevideói hajléktalanoknak, arra az esetre, ha ítéletidő esetén betelnének a város hajléktalanszállói. 

Mujica mind a mai napig vidéki házában él, zöldség és virág termesztéséből teremti elő napi betevőjét.

Farmja, három traktora és egy régi Volkswagenjének piaci értékét 44 millió forintban állapította meg az uruguayi adóhivatal. Ezen felül az elnök fizetésének – mintegy 2,6 millió forint – 90 százalékát jótékonysági célokra fordítja vagy civil szervezeteknek adományozza. Nem vizet prédikál és bort iszik.  Elnöki terminusa végén az exállamfőknek járó tiszteletdíjból iskolát kíván építtetni.

„Nincs szükségem a fizetésemre – így is bőven megtermelem, amire igényt tartok"

A fenntartható fejlődésről rendezett konferencián Mujica elnök beszél a piacgazdaságról, fogyasztói társadalomról, túlhajszolt életről, szembeállítva azokat az emberi élet igazi céljával, a boldogsággal. 
Követendő példa minden politikus számára!

Mivel annyira, de annyira fontos, amiket mond, nagyon szeretném, ha sok emberhez eljutna, ezért a beszéd szövegét, le is írtam nektek, hogy írásban is megmaradjon.....

"Azt kérdezem magamban: Mi történne, ha Indiában az emberek családonként ugyanannyi autóval rendelkeznének, mint a németek ?
Mennyi oxigén maradna nekünk, hogy belélegezhessük ?
Még világosabb leszek.
Van a világon jelenleg annyi erőforrás, ami lehetővé teszi, hogy 7 vagy 8 milliárd ember ugyanolyan fogyasztási szintet és pazarlást élvezhessen, mint a leggazdagabb nyugati társadalmak ?
Lehetséges lesz ez valaha is ? Vagy egy napon egész másfajta párbeszédet kell megkezdenünk ?
Mert mi hoztuk létre ezt a civilizációt, amiben élünk: a piac, a verseny termékeit, ami egy elképesztő és kirobbanó anyagi folyamatot indított el. A piac azonban piacközösségeket hozott létre. Ennek lett a végeredménye ez a globalizáció. Mi irányítjuk a globalizációt vagy az irányít bennünket ?

Lehet a könyörtelen versenyen alapuló gazdaságban szolidaritásról beszélni?... hogy mindannyian egyek vagyunk ? Milyen messzire terjed a testvériességünk ?
A nagy válság nem gazdasági válság..., jóval inkább politikai válság.
Ma már nem az emberek uralják azokat az erőket, amiket szabadjára eresztettek.
Sokkal inkább ezek az erők uralják az embereket és az életet.

Mert nem azért jöttünk erre a bolygóra, hogy egyszerűen csak fejlődjünk..., tekintet nélkül mindenre. 
Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk! Mert az élet rövid és pillanat alatt véget ér !
És egyetlen anyagi holmi sem olyan értékes, mint az élet. Ez mindennél fontosabb.

De ha az élet úgy csúszik ki az ujjaink közül,  hogy dolgozunk, folyton csak dolgozunk azért, hogy még többet fogyaszthassunk...., és a fogyasztói társadalom a motor, hiszen ha a fogyasztás megbénul, akkor a gazdaság leáll és a stagnálás kísértete jelenik meg mindenki szeme előtt.... Pedig éppen ez a túlfogyasztás az, ami a bolygóra veszélyes.
Ezt a túlfogyasztást pedig azzal tudják fenntartani, hogy rövid ideig használható eszközöket gyártanak, mert úgy sokat lehet eladni. Így aztán egy izzó élettartama alig 100 óra, pedig vannak olyan izzók, melyek 100.000 órát égnek ! De ilyeneket nem szabad gyártani, mert problémát okoz a piacon...., mert dolgoznunk kell és fenn kell tartanunk a "használd és dobd el" civilizációt, így aztán egy gonosz csapdába kerülünk.

Alázatosan azt mondom, amit a régi gondolkodók, Epicurus, Seneca és az ajmara indiánok is megfogalmaztak:

"szegény ember nem az, akinek kevés vagyona van, hanem az, akinek a végtelenségig többre van szüksége és végtelenségig többet és többet kíván."

Ez egy nagyon fontos kulturális dolog. Tudom, hogy amiket mondok, nem könnyű megemészteni.De rá kell jönnünk, nem a vízkészletek válságos helyzete és a környezettel szembeni erőszak az igazi ok. Az igazi ok az a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre. És az életmódunk az, amit felül kell vizsgálnunk.
Egy olyan kis országban élek, mely bővelkedik természeti erőforrásokban. Kis országom lélekszáma, alig több, mint 3 millió. De van kb. 13 millió tehén..., a világ legjobbjai. És van kb. 8 vagy 10 millió kiváló birka. Országom élelmiszert, húst, tejterméket exportál. A föld csaknem 90%-a termékeny.

Munkatársaim keményen harcoltak a 8 órás munkanapért. És most ezt 6 órára csökkentik. De az az ember, aki 6 órát dolgozik, két állást vállal, ezért hosszabb ideig dolgozik, mint azelőtt. 
De miért ?
mert havonta kell fizetnie az autóért, amit megvett, a motorkerékpárért, és fizetnie és fizetnie kell és mikor mindezzel végzett, rájön, hogy reumás öregember, mint én és már vége is az életének. És akkor megkérdezhetjük: Hát ez az emberi sors ? 

Azt mondom, ezek a dolgok a legfontosabbak. A fejlődés nem lehet a boldogság ellen !
Az emberi boldogságot kell szolgálnia, a Föld szeretetét, az emberi kapcsolatokat, a gyermekek nevelését, barátságok ápolását, az alapértékek őrzését ! 

Pontosan azért, mert ez a legértékesebb kincsünk, amink van : a boldogság ! 

Amikor a környezetért harcolunk, nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a környezet első eleme, az emberi boldogság. Köszönöm! "

Mi is, :-)

Vadzsrapáni meghatalmazás

Február 23. szombat 

Tara Temlom (Tar)

A Tibeti Holdújév Ünnepség keretében

.
10:00-12:00

Tanítás a Menedékről

Khenpo Tashi Rinpocse
    A Kígyó évének jellemzése - várható kilátások erre az évre

.
15:00-17:00

Vadzsrapáni meghatalmazás és Újévi Áldás

 

Vadzsrapani:

A mahájána buddhizmus egyik legkorábban feltűnt bódhiszattvája.

Szanszkrit eredetű neve a "vadzsra" - "villám"

vagy "gyémánt" és a "páni" - "kézben" szavakból származik.
Buddha védelmezője és vezetője.

A buddhista ikonográfiában Vadzsrapánit a Buddhát körülvevő három védelmező istenség egyikeként is meg szokták jeleníteni. Ez a három védelmező istenség Buddha erényeit szimbolizálja: Mandzsusrí - a buddhák bölcsességét, Avalókitésvara - a buddhák könyörületességét, és Vadzsrapáni - a buddhák erejét. Ő az egyetlen buddhista istenség, akit már a Páli Kánonban is megemlítenek, a DN 3 Ambattha Szuttában. A mahájána buddhizmusban nagyon tisztelik őt, alakja feltűnik shaolin templomokban, a tibeti buddhizmusban és még a Tiszta Föld buddhizmusban is. (Ez utóbbiban Mahászthámaprápta* néven ismert, és Amitábhával és Avalókitésvarával együtt Háromságot alkot.)

This film should be seen by the entire world !

Sokkoló élmény. Én nagyot bőgtem rajta. Mit teszünk a világunkkal?
Jusson eszedbe minden eldobott szemét esetén ez a képsor!

Boldogság

 

A boldog emberek megőrzik a boldogságot,

mert ismerik az ehhez vezető egyszerű módszert:

értékelni önmagukat,

és minden pillanatban látni a humort és a varázslatot.

Nagyapám tanítása

- Idefigyelj - mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!
Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.

...- Idefigyelj - mondta. - Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
- Értem - hebegtem megrendülve.
- Dehogyis érted - csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?
Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek - akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.

- A megbízható embert még ellensége is tiszteli - mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél.

 

(Wass Albert)

Aktualitások, programok, 10 milliószoros napok

Ma Zöld Tara napja van.

Kérheted a segítségét, hogy emeljen ki, ha szükséged van rá.

Február 24-én, vasárnap 9-től

Reiki 1-es beavatás lesz.

A régieknek ismételni is érdemes.

 

 

Február 25-én, hétfőn

10 milliószoros nap lesz!

.

Idén a többi 10 milliószoros nap:

május 25.

július 12.

október 26.

.

Március 2-3-án (szombat-vasárnap)

Cranio sacral terápia 2. rész.



 

 

Március 9-én, szombaton

Reiki 2-es beavatás.

 

 

Ha bármelyiken részt szeretnél venni, kérlek, jelentkezz. :-)

 





Szombati szárnyalás

Tegnap két angyalommal töltöttem a napot. Reiki 3-as és szimbólum beavatás volt. Minden pillanatát élveztük és egymás társaságát is.

Mindkét úrnak ugyanaz a karmikus feladata, nagy az összhang. :-) Angolul is fogunk tanulni együtt.

Remek lencsét ebédeltünk, és késő estig ment a tanulás, aztán meg is kezeltem őket. Majdnem éjjel 1-kor váltunk el.

 

Szuper nap volt, mert:

- imádom őket

- határtalan boldogság számomra beavatást tartani

- élveztem, hogy a pps anyagot kivetíthetem a tévére

- miattuk meleget is ettem és nem egyedül ebédeltem

- szédítő érzés a cranio - reiki kezelés, és kettőben is volt részen egy napon

- láttam, hogy ők is élvezik az egészet

- rendkívül értelmesen és hasznosan telt el a nap

- mindhárman remek hatással vagyunk egymásra (már sok életen át)

- hozzájárultam, hogy ők is egymásra találjanak

 

Hálás köszönet minden pillanatért! Kívánom, hogy mindenki éljen át ilyen elégedett napokat!

Angyalok körében élek

Kemény napok vannak mögöttem.

Családi hétvége volt, ami mindig élvezet. :-)

 

Lóri részben velünk volt, és Benivel is töltött egy napot.

 

 

Nimród hatalmasat nő hétről hétre. Jókedvű legényke.

 



Zsófi élvezettel költözött be a régi telefonomba.

Megnéztünk 2 Harry Potter részt is, amikről lemaradtam.

 

Amint elmentek, neki akartam ülni dolgozni. A laptop másképp gondolta. Nem kapott áramot. Két napig csak a telefonon tudtam elolvasni a leveleket. Kedden megjött az új gép, aztán kimentem Csabához.  A réginél csak a töltőt kellett javítani. Aztán programokat töltött az újra. Késő éjjelig ez ment. Tegnap és ma, mostanáig átköltöztem az egyik laptopból a másikba. Még nem teljes, de már tudok írni ide. Végre Vikinek megint lesz laptopja, én meg jobban elférek ebben. Vicces volt, ahogy "megkaptam" ezt.

Káprázatos, hogy másfél hónap alatt meglett minden technikai dolog, amire vágytam az idei élettervemben: projektor, fényképezőgép, telefon, laptop. :-) Hálás köszönet érte.

 

 

Tele vagyok angyalokkal. Csaba a laptopokkal tett csodát.

Bori hozott egy igazi festőt, és a jövő héten végre eltűnik a beázás nyoma. Szombaton beavatás, vasárnap nagy pakolás.

Egy másik angyalomnak hétfőn volt a születésnapja, és az oltárjához vásároltunk szobrokat. Személy szerint megtiszteltetés volt segíteni ebben, és a legjobb, hogy valaki a születésnapján készítse el a oltárát. Egy szomorú azért történt: a nagyker, ahol eddig ilyesmit vásároltunk, megszűnt. Viszont egy másikban regisztráltam magam Tibi vásárlásával.

Másik angyalom éjjelente levelekkel lep meg. Remek érzés, hogy gondolunk egymásra.

Lonci angyalom meglepett egy "crazy slime" dobozzal. Igaz, a zöld helyett inkább kéket kértem.

Csillával és Nusiékkal élvezet volt újra találkozni.

Szóval napi 20 óra ébrenlét sem elég. Visz a lendület. Bár néha percekre majd leragad a szemem, de élvezem.

 



Na jó, belátom, valami nem stimmel...

Fura éjszaka van mögöttem, de kezdem az elején. Tegnap délelőtt Lonci lelkesedett nálam, aztán Tibi váltotta fel délben, itt is volt késő estig. Már a múlt alkalommal meglepett egy projektorral, aminek kimondhatatlanul örültem, mert még nívósabb lehet az oktatás. 

Tegnap egy remek fényképezőgépet hozott nekem. 

Nálunk a fotózás családi, tradicionális "betegség". :-) Már kicsi koromban szisztematikusan végigjártuk Apuval az egész országot, feltérképezte, melyik faluban, városban mi lehet forgatási helyszín. Közben tanultam fényképezni. Aztán otthon jött a java. Előhívás, nagyítás a sötét fürdőszobában. Gyerekként maga volt a csoda, ahogy a folyadékban a fehér papíron megjelent a kép, amit készítettem. Lehetett játszani azzal, hogy csak halvány képet akarsz, vagy éles kontrasztot. A kép komponálása is izgalmas tevékenység. Mit hagysz le róla, mit emelsz ki? 

Manapság a digitális képeknél remek programok vannak erre. Apu mennyire élvezné ezt a technikát! 

Aztán Viki vitte tovább a családi tradíciót. 16 évesen már kiállították a képeit. És most Zsófi folytatja a sort. Ez remek érzés! Valami maradt Apuból....

Tibi késő este hazament, én ráröppentem a gépre és a leírásra. Ismerkedem a masinával. Aztán válaszoltam pár levélre, és gondoltam, az ágyban még olvasom a használati utasítást. Úgy telt el az éjszaka, hogy elolvastam egy funkciót, belealudtam, felébredtem, folytattam az ismerkedést, belealudtam, olvastam, bóbiskoltam, olvastam és próbálkoztam. 

Hajnalban inkább már felkeltem. :-)

Rá kellett jönnöm, valami nem stimmel. Soha nem izgatott fel a divat, a smink, a kenceficék. Annál jobban a repülés, az autóvezetés, a fotózás, a számítástechnika. Ezek hoznak lázba. Nem a szokásos női tevékenységek. Bezzeg Anyu korcsolya- és táncbajnokságokat nyert, de az tőlem fényévekre áll. Ez van, én élvezem. :-) 

Csak a győzelem számít? Egészen biztos vagy ebben?

 Nagyon keveset beszélnek erről... December 2.–án egy baszk atléta Iván Fernández Anaya egy nemzetközi versen...yen vett részt Navarre, Burlada városában. Második volt, lemaradva néhány méterrel Abel Mutai mögött aki bronzérmes volt a Londoni Olimpián a 3000 méteres akadályfutásban. Ahogy a célegyenesbe értek, meglátta a kenyai futót -a verseny egyértelmű győztesét- aki tévedésből megállt 10 méterrel a célvonal előtt, mert azt hitte, hogy áthaladt már felette.

Fernández Anaya gyorsan felzárkózott, de ahelyett hogy kihasználta volna Mutai tévedését és elszáguldva mellette egy valószínűtlen győzelmet arasson, inkább mögötte maradt, és mutogatással elvezette a kenyait a célig és hagyta elsőként átlépni.

Ivan Fernandez Anaya egy tehetséges 24 éves baszk futó aki előtt nagy jövő áll a verseny után azt nyilatkozta, „Még ha el is mondták volna, hogy ha megnyerem a versenyt akkor helyet kapok a spanyol csapatban az Európai Bajnokságokra, akkor sem cselekedtem volna másként. És azt gondolom, hogy sokkal nagyobb nevet szereztem magamnak azzal, hogy azt tettem amit, mintha megnyertem volna a versenyt. Fontos dolog ez a mai világban, látva azt ahogy a dolgok vannak a körökben, a fociban, az atlétikában, a társadalomban, a politikában, ahol szinte semmi sem számít, az őszinteség egy ilyen példája jól jön.”

Az interview elején azt mondta: „Sajnálatos, hogy szinte semmit sem mondtak erről a gesztusról. ez szégyen. Véleményem szerint jó lenne a gyerekeknek ezt elmagyarázni, hogy megtanulják, hogy a sport az nem az amit a TV-ben látnak, nem csak agresszív rúgásokból, bekiabálásokból, és az ellenfélnek a középső ujjunk felmutatásából áll...”

Cranio hétvége volt

Káprázatosan telt a hétvége. Szuper kis csapat jött össze.

Élvezték a gyakorlásokat. Sokat lazult közben minden résztvevő.

Imádom ezt a rendkívül lágy módszert. Tibinek köszönhetően már a tévén remekül látható a tananyag, remek minőségben élvezhető a pps anyag. Sőt, már kivetíteni is tudok a falra. :-) Nagyon élvezem és hálásan köszönöm. :-)

Sok mást is tanultunk, ahogy szoktam, nem tudta megállni. :-) Köszönöm a résztvevőknek a felejthetetlen órákat. Már nagy izgalommal várom a folytatást.

.

Közben végleg tönkrement a WC tartály. Hiába, elindult a 4-es évem, tatarozás, felújítás... :-)

Gyurival elmentünk a Bauhaus áruházba és vettem egy újat. Szerelés közben derült ki, hogy a régi tartály sajátos módon lett felszerelve, sok problémát okozott már a lebontás is. Normál esetben 20 perc egy tartálycsere. Ez esetben persze messze nem. :-) De végül sikerült megszabadulni a régitől.

Mivel valami műanyag ketyere nem funkcionált rendesen, folyt a víz továbbra is.

Hétfőn elmentem venni fémes változatát a csőnek. Gyuri szegény, elfoglaltságai ellenére kijött tegnap is, és a fém megoldás már jó lett. Aztán következett volna maga a tartály, de nem zárja el a vizet, ha megtelt. Kezdett tragikomikussá válni a szituáció.

Ma harmadszor megyek a Bauhausba, és kicseréltetem a tartályt,  holnap Gyuri harmadszor áll neki a nemes feladatnak. Addig marad a vödrös leöntős verzió.

Miért árulnak ilyen használhatatlan konstrukciót? :-( Magyar termék. Minden műanyag.

Környezetszennyezés

Ma kaptam az alábbi szöveget, és jó érzés volt, hogy megerősített abban, amit mindig is mondok. A házban a második emeleten valaki a lépcsőházban szokott dohányozni. Nálunk, a negyediken reked meg a füst és a dohányszag. Sokan megjegyzéseket tesznek rá ezért.

Azt szoktam mondani, hogy ezt érzed. De amikor ülsz a lakásodban és aggódsz, haragszol, neheztelsz valakire, vagy féltesz valakit, akkor azokat az alacsony rezgéseket küldöd szét a világba. Legalább annyira káros és zavaró, mint a cigifüst, csak nincs szaga. :-)

"A hangulatod másokra is hatással van. Olyan fertőző, mint az influenza, a megfázás vagy a köhögés.

Legközelebb, amikor rossz a hangulatod, emlékezz arra, hogy ezzel hogyan befolyásolod a veled és körülötted lévőket. Szánjál egy kis időt arra, hogy megváltoztasd a hangulatodat, és észre fogod venni, hogy a jó hangulatod hogyan hat másokra és teremt jó vibrációkat."

Lágyság

Babafürdetés

Hazaértem

Eredetileg reggel indultam volna haza a hétvégi Cranio miatt, de úgy adódott, hogy még három embert fogadtam. Jól is jártam, mert egész délelőtt esett az eső, de mire lehurcolkodtam, már kisütött a nap. Jó tett helyébe jót várj. :-)

Sikerült rekedtre énekelnem magam. 

Jó hangulatban haladtam, havas táj, ragyogó ég, jó dalok, száraz út, normális forgalom...

Azért persze hideg volt, de ilyenkor beöltözöm, hogy tudjak nyitott ablak mellett fotózni.

Az autópálya szokás szerint üres. A távolban egyre komolyabb felhők gyülekeztek. Gondoltam, hálás vagyok, hogy eddig száraz úton jöhettem, aztán ha kell, jöhet a csapadék. 
Volt egy megható telefon is: Réka legalább a hangom akarta hallani, ha már nem találkoztunk. Nagyon szeretem Őket! :-) 

Elképesztően szép színorgiával köszönt el a Nap.

Tovább már nem tudtam képeket készíteni Nektek. A Király - hágó már sötétbe burkolózott. 

Amint a határ után átváltott a telefon a saját központjára, felhívtam valakit, mert izgatott, hogy sikerült egy fontos megbeszélése reggel... aztán a kis családom is megnyugtattam, jövök hazafelé. 

Végig szárazon értem haza, remek tempóban. Hálás köszönet érte.

Hátamon, elől a nyakamban és a két kezemben egy - egy csomaggal feljöttem, a többit majd ma felhozom. 

Tehát, újra itthon vagyok és állok rendelkezésre. Sajnos a debreceni kanyar kimaradt, mert készülnöm kell ma a cranio hétvégére. Csodás kis pps anyagot gyártok rá. :-)