Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2014. október 1., szerda

Időutazásom


Tegnap csodás időutazásban volt részem. Borza Icával lehetőségünk volt meglátogatni Hildebrand István operatőrt és feleségét. Már a hozzá vezető út is megdolgozott, hiszen tizensok éven keresztül Pasaréten volt az irodám. Akkoriban csaknem naponta megtettem ezt az utat, aztán jó ideje nem jártam erre. A Pasaréti Telep helyén már lakópark van. 

Hilda (így hívják a szakmában) pedig Apuval egy évben született. Elgondoltam, hogy élhetne még, de már 1979-ben elment. Az pedig nagyon régen volt. De él bennem a fotózás, a repülés, az autóvezetés imádatában is. (Igaz, most se repülés, de még kocsi sincs. De fényképezés még van! :-) )


Hilda néhány filmje, a teljesség igénye nélkül: 

Játékfilmek:

Tévéfilmek


Pici gyerekként láttam sokat dolgozni Apuval, aztán a "Sztrogoff Mihály" produkcióban már diákként dolgoztam. Az egy nagy nemzetközi csapat volt! 


Megható volt nézni Őket, és fura érzés, hogy a magyar filmgyártás már a múlt. De Ők is, és még én is a fénykorában dolgozhattunk benne. 


Jó lenne, ha még sokáig és sokszor beszélgetnénk a régi időkről, és persze a jelenről is. Izgalmas volt a Nagy Operatőrt nekem fotózni. :-) 


Hilda is élvezi a technika újdonságait. Parányi gépe csodákat tud. 


Na és persze Hilda szeme is kell az ilyen képekhez. :-) 


Mennünk kellett, de nehéz volt a búcsúzás. Azt sajnálom, hogy Kati frissen sütött süteményeiből csak egyet ettem, de indulás előtt ebédeltünk. :-) 
Hálás vagyok ezért a különleges délutánért! Köszönöm Nekik!