2015-02-14

MI AZ IGAZSÁG, A PÁLMA- ÉS EGYÉB OLAJOKRÓL, ZSÍROKRÓL?


Valamennyi zsír zsírsavakból épül fel: egy zsír részecskéből és egy sav részecskéből áll. Vegyi szerkezetük szerint szénláncok, amelyeket szén- és hidrogénatomok alkotnak. A különböző zsírok szénláncai különböző hosszúságúak. Rövid láncú zsíroknak, például a vajban lévő vajsavnak, 4 szénatomjuk van. A halolajoknak és az agyunk nagy részében megtalálható hosszú láncú zsíroknak 20-24 szénatomjuk van.
Azon a zsíron kívül, amelyet energiaforrásul használ, testünknek számos speciális zsírra van szüksége. Ezek a minden egyes sejtet határoló sejtmembrán, továbbá agyunk, belső fülünk, szemünk, mellékvesénk és nemi szerveink részei.
Testünk csak akkor tudja létrehozni ezeket, a speciális zsírokat, ha a táplálékkal megkapja hozzájuk a megfelelő nyersanyagokat. Vagyis azt a két esszenciális zsírsavat, amelyet szervezetünk nem tud előállítani: a linolsavat és az alfa-linolénsavat. Mindkettő hosszú láncú, azaz 18 szénatomos. Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell, mivel szervezetünk az összes többi szükséges zsírfajtává át tudja alakítani őket.
Sajnos, az esszenciális zsírokból az átlagos étrendben kevés szerepel. A legjobb linol- és alfa-linolénsav-forrás a len-, a kender-, vagy lenmag és kendermag olaj. Ezek az olajok minden vércsoport számára jók fogyasztásra.. A tökmag-, a dió-, a szójabab- és a canola olajok is tartalmazzák. Ezek közül a tökmag olaj csak a 0-s és A-s vércsoportúak számára fogyasztható, s a többi olaj, jó mindenkinek, a canola olaj kivételével. A leveles zöldségek sötétzöld levelei kis mennyiségben ugyancsak tartalmazzák. Jó, ám igen költséges zsírforrás a táplálék-kiegészítőkben használt feketeribizlimag-olaj, a borágófű-olaj, a kankalinolaj és a halolajok.
A közönséges étkezési olajok közül a legveszélyesebb a kókusz olaj és kókusz zsír, a maga 88 %-os telített zsírtartalmával. A második legveszélyesebb olaj a pálma olaj és pálmazsír, amely 64 %-ban telített zsírokat tartalmaz. A harmadik helyen van a gyapotmag olaj, amelyik 24 %-ban tartalmaz, az emberi szervezetre rendkívül káros telített zsírsavakat, de ezen felül még toxinokat is tartalmaz. A negyedik legkárosabb olaj a földimogyoró olaja, amely rákkeltő aflatoxinokat is tartalmaz a 15 %-os telített zsírsav tartalma mellett. A vércsoport-specifikusságot vizsgálva kiderült, hogy ezen olajok egyik vércsoport számára sem jók, mert mindegyiket agglutinálják, még akkor is, ha csak kis mennyiségben vannak jelen egy-egy ételkombinációban. Például olajban sütéskor felvesz némi olajat, a benne kisütött étel, vagy a „reform” pékárukat és cukrászsüteményeket tudatlanságból ilyen olajokkal, zsírokkal készítenek.
Veszélyes még, csak az A-s vércsoportúak számára fogyasztható napraforgó olaj is, annak ellenére, hogy ennek a telített zsírsav tartalma csak 12 %, ugyanis leginkább sütésre használják. Az olajokban való sütés hőmérséklete általában 180 Celsius fok körüli és a napraforgó olajában már 160 Celsius fokos hőmérséklet felett rákkeltő, karcinogén anyagok keletkeznek benne. Így már az A-s vércsoportúak számára is tilos minden formában. Nem véletlenül sütnek-főznek Dél-Európában olíva olajjal, amely minden vércsoport számára megfelelő és 230 Celsius fok hőmérsékletig nem keletkeznek benne karcinogén anyagok.

A napraforgó olaj másik ártalma minden vércsoport számára, hogy margarint készítenek belőle, s a margarin egyik vércsoport számára sem jó. Az egerek sem eszik meg, de még az éhes csótány is elkerüli a margarint.
Az olajok csak akkor jók, ha hidegen sajtoltak és nincsenek feldolgozva. Még a legjobb olajok is elvesztik egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságaikat, ha margarinná, vagy főzőolajokká dolgozzák fel őket. Amit a feldolgozóipar művel az olajokkal, az túlmegy minden józan elgondoláson, ugyanis ha nem maradnak hidegen sajtolt állapotban az olajok, akkor nemcsak a telített, hanem a többszörösen telítetlen zsírok és olajok az egekig emelik a koleszterinszintet.
Miért veszélyesek a telített zsírok? Azért mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogén-atomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk ez miatt csak energiaforrásul használhatja őket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekről a hidrogén-atomok hiányoznak. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.
Az egészségügyi hatóságok szívesen elhitetnék velünk, hogy a telített zsírok főleg húsfélékből származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és a koleszterinszintet alacsonyan tartják. Óriási tévedés!!! Ha pedig tudják, hogy nem így van, akkor kész átverés!!!! Én ezt úgy hívom, hogy kőkemény bioterrorizmus!!!!
Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is!!!! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, meg ne használják sütésre, főzésre, de nem sok sikere volt a tudósok petíciójának, mert kezdetben némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek ( LDL, VLDL) vérben lévő szintjeit, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek szintén füstölve is vannak ( búzakolbász, köles csemege, stb). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, mert még ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.
Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó cisz-kötésű zsiradékokból, hogyan lesznek szervezetet mérgező transz zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak, a vércsoportunk számára jó hidegen sajtolt olajok a jók emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedő lópatkók formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz, a „kulcsot”, s ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.
Ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás, stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésű konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésű konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvő oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és oda lesz az a kulcs alakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.
Testünk rendkívül alkalmazkodó képes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztővé teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik és lehetővé válik a mérgező anyagok behatolása a sejt belsejébe.

Ma már a kutatások révén tudjuk, hogy a sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtműködést okoznak, amely a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések előidézésében fő szerepet játszanak. Ezt a statisztikák is igazolják. Ahogy nő az ilyen transz kötésű zsírsavak élelmiszerként való felhasználása, ugyanolyan arányban növekszenek az említett betegségek is.
Az egészségügy nem vesz tudomást erről a tényről, mert az olajfeldolgozó ipar nyomást gyakorol rá, s hamis kutatási eredményeket publikálnak a médiákban, sőt az oktatásban is!!!!
A lobbisták meggyőzték a politikusokat, hogy a betegségeket okozó hatás elhanyagolható. Az újabb állatkísérletek során azonban már 4,4 %-nyi transz-zsír aránynál is feltűnő sejtrendellenességet tapasztaltak. Magyarországon a margarinok transz-zsírsav tartalma 40-60 % között van!!!! A főző-sütő olajok is 20 % körüli transz-zsírokat tartalmaznak. Az Unilever cég piacra dobott 1 % transz-zsírsav tartalmú margarinokat, de ez a margarin is olyan, mintha valakinek 1 %-os ólom-, vagy higanytartalmú ételt kellene megennie, magyarul méreg!!!!!
Angol kutatások szerint a transz-zsírok közvetlen okozói a betegségeknek. Fiatal egészséges férfiak étrendjében mindössze három héten át szerepeltettek az átlagnál valamivel nagyobb mennyiségben transz-zsírsavakat tartalmazó ételeket és máris megemelkedett a vérükben a koleszterinszint, s ezen belül az úgynevezett rossz koleszterin, az LDL-növekedés ugyanolyan magas volt, mint azoknál, akik ugyanezt pálma- és kókusz zsiradékokat tartalmazó, telített zsírokban gazdag étrenddel érték el. A jelenleg érvényben lévő élelmiszer- törvények és rendeletek nem vesznek tudomást a transz-zsírok betegségokozó hatásairól,, hanem egyenesen elősegítik a betegségek kialakulását. Az EU-ban van már némi változtatási szándék, de még az EU-s normák is betegségokozó hatásúak.
Hogyan lehet felismerni a transz-zsírokat? Hát úgy, hogy ha minél szilárdabb az olaj, annál több benne a transz-zsír. Sajnos nem tüntetik fel az olajok, margarinok címkéin, hogy az adott termék hány % transz-zsírsavat tartalmaz. Még a finomított olajok is 6 % körüli transz-zsírsavat tartalmaznak!!! Egyedül az extraszűz-, szűz-, és hidegen sajtolt olajok transz-zsírsav mentesek!

Az iparilag előállított élelmiszerekben is ráismerhetünk a transz-zsírokra, ha az összetevőiket lajstromozó címkén olyasféle szavak után keresgélünk, mint „hidrogénezett”, vagy „részben hidrogénezett”. Ezeket a kifejezéseket megtalálhatjuk számos kenyérféleségen, pékárun, kekszeken, édességeken, tésztaféléken, csokoládékon, gyorsfagyasztott félkész- és készételeken, a feldolgozott húsféléken, stb. és nagyon sok „reform”élelmiszeren is. Aki egészségesen szeretne élni és táplálkozni, az ne fogyasszon ilyen ételeket. Amikor a hatóságnak, amelynek az volna a dolga, hogy védje élelmiszereinket, feltették a kérdést, hogy miért nem tüntetik fel a felhasználók és fogyasztók számára, hogy az adott termékben mennyi a transz-zsírsav tartalom, az volt a válasz, hogy „Belefáradtunk a rendeletgyártásba.” No comment!
Mit kell tudni még az étkezési zsírokról olajokról, vagy más néven a zsírsavakról? Hát azt, hogy jó legyen a vércsoportunk számára! Ha A-s vércsoportúnak születünk, akkor A-sként is halunk meg, ugyanis a vércsoportja senkinek sem változik meg az élete során, éljen akár 120 évig is. A vércsoportunk arról a vércsoport antigénről kapta a nevét, amelyik a vörösvérsejtjeink felületén megtalálható. A vércsoportok kémiai szerkezetét úgy képzelhetjük el, mintha különböző típusú antennák merednének sejtjeink felületéről a világűr felé. Ezek az antennák hosszú láncjellegűek, amelyekhez 0-s vércsoport esetén egyetlenegy fukóz nevű cukor kapcsolódik. Ezért is nevezték el a”nincs valódi antigén” miatt nullás vércsoportnak. Ezek az antennák képezik a többi vércsoportra jellemző szerkezetek alapjait is. Ezeket vércsoportra jellemző szénhidrát-specifikus alkotó elemeknek is nevezik. Az A-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy N-acetil-galaktóz-amin is kapcsolódik. A B-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy D-galaktóz kapcsolódik, s az AB-s vércsoportúaknál a fukóz mellett ott vannak a B-s és A-s vércsoportra jellemző szénhidrát-specifikus alkotó elemek is, tehát ezért kaphatnak az AB-sek a többiektől vért.
A vércsoport szerinti táplálkozás másik meghatározói azok a lektinek, amelyek az élelmiszerekben vannak. Ez egy speciális fehérje-féleség, s többezer fajtája létezik. A vérünk és az általunk elfogyasztott táplálék között kémiai reakció zajlik le. Ez a reakció genetikai örökségünktől függ. Meghökkentő, de tény, hogy manapság a XXI. század elején , az immun- és emésztőrendszerünk még mindig azokat a táplálékokat részesíti előnyben, amelyeket a vércsoport szerinti őseink fogyasztottak. Ha az adott ételben lévő lektin jó az adott vércsoport számra, akkor az javítja még a keringést is. Ha semleges, akkor a keringés az érrendszer állapotától függ. Ha viszont az adott étel lektinje agglutinálja az adott vércsoportra jellemző, vérlemezkéhez kapcsolódó szénhidrát-specifikus alkotó elemeket, akkor az azt jelenti, hogy összeragadnak a vérlemezkék és rontják a keringést. Ha elhiszi valaki a tudományos kísérletek eredményeit (80 éve bizonyított!!), ha nem, az agglutináció akkor is létrejön, ha a vércsoportunk számára nem megfelelő ételeket fogyasztunk!! Az agglutináció végbemegy minden olyan esetben is, amikor a táplálékunkban olyan alapanyagok vannak az ételkombinációkban, amelyek nem jók a vércsoportunk számára. Ez az olajok, zsírok, zsírsavak esetében is megtörténik, ha nem jó a vércsoportunknak. Például a napraforgó olaj csak az A-s vércsoport számára fogyasztható, hidegen sajtolt formában. Ha már nem hidegen sajtolt az olaj, akkor már nekik sem jó!! Viszont az összes többi vércsoportúnál agglutinációt idéz elő még a hidegen sajtolt napraforgó olaj is. Azaz eldugaszolja az érrendszert, s ezért van annyi érrendszeri megbetegedés és más megbetegedés is, mivel minden betegség kialakulása a keringéstől függ. Ha egy adott sejtnél, vagy szervnél eldugul a hajszálér, vagy a hajszálerek, akkor az adott sejt, vagy adott szerv nem kap megfelelő mennyiségű vért, a vérrel együtt táplálékot, oxigént, stb, de nincs elszállítva sem a sejtanyagcsere során termelődött salakanyag, vagy sejtanyagcsere végtermék sem. Ezért fontos, hogy ha egészségesen szeretnénk élni akkor a vércsoportunknak megfelelően kell táplálkoznunk. Ha pl. nem jó a vércsoportunknak a pálmazsírsav, akkor nem jó az a „reform”sütemény sem, amelyet pálmaolajjal készítettek, vagy pálmaolajat is tartalmaz zsiradékként!!! Más kérdés, hogy a magas telített-zsír tartalma miatt sem szabadna fogyasztani. Számunka táplálék az üzemanyag, s mi is akkor működünk jól, ha a vércsoportunknak megfelelő üzemanyagot „tankolunk”. Az autó is csak a megfelelő minőségű üzemanyaggal működik hibátlanul!
Ezelőtt 40-50 évvel nem kellett annyira odafigyelni az étkezésünkre, mint manapság. Akkor ugyanis még nem volt olyan nagy a környezetterhelés negatív hatása az immunrendszerünkre, mint manapság. Akkor még volt az immunrendszerünknek tartaléka leküzdeni a táplálékokkal előidézett egészségkárosításokat. Ma már az egyre fokozódó környezetterhelés miatt nincs immuntartaléka a szervezetünknek. Immuntartalékot úgy tudunk képezni, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra, és lehetőleg nem fogyasztunk olyan ételeket, amelyek igénybe veszik immunrendszerünket. Vércsoport szerint kell táplálkoznunk és természetes ételeket, természetes alapanyagokat, természetes zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket kell fogyasztanunk, helyes étkezési sorrendben és helyes ételtársítással, úgy, hogy ételeink több, mint 50 %-a nyers, azaz enzim-gazdag étel legyen, továbbá gyomrunkat akkor terheljük meg jobban, amikor az, az aktív fázisában van (délelőtt 7-és 9 óra között, „reggelizz, mint a király”).
Még egy fontos tényező van, amelyet a zsírokkal kapcsolatban mindenkinek ismernie kell. Ez pedig az omega-6, omega-3 és az omega-9 zsírok aránya és fontossága. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírok, az omega-9 pedig az egyszeresen telítetlen zsírsav.
Az olajok, zsírok linolsav tartalma a kiinduló pontja az omega-6 zsírsornak. Mint a biokémiában minden zsírnak, ennek is van leíró száma –cisz18:2 omega-6. Bonyolultnak tűnik, valójában azonban rendkívül egyszerű. A szám mindössze a dudorok és lyukak leírására szolgál- olyanokéra, amilyenek az autónk kulcsán láthatók. Először is cisz-formájúak. A biokémikusok tudják, hogy az emberi szervezetben csak cisz-konfiguráció, azaz cisz-forma működik. Az első szám a 18, azoknak a szénatomoknak a számát jelenti, amelyekből a lánc felépül. A második szám, it a 2, a lánc lyukainak mennyiségét adja meg, azaz a hidrogénatomok üres helyeit. Ezek a lyukak annak a „kulcsnak” a részei, amely illik a szervezetünkben lévő, szakosodott zsírok funkcióinak „zárjaiba”. A harmadik szám ezúttal a 6, a láncon lévő azon szénatomok számára utal, amelyeknél az első üres hely előfordul. Ez a pozíció a kulcs második része.

Az olajok, zsírok alfa-linolénsav tartalma a kiinduló pontja az omega-3 zsírsornak. Ennek a cisz-száma 18:3, omega-3, tehát ezzel kezdődik az omega-3 zsírsor. Ez a legfontosabb zsírsav szervezetünk számára és ebből nagyon keveset juttatunk be a magyaros táplálkozással, de a „modern” táplálkozással sem jut be több!! Szervezetünk az alfa linolénsavat először EPA-vá (eikozapentaénsav), majd DHA-vá (dokozahexaénsav) alakítja. A DHA létfontosságú az egészségünkhöz, hiszen agyunkat nagyrészt ez az anyag alkotja. A DHA-hiány elkerülhetetlenül agyelfajulásokat okoz, s a kutatók szerint szerepet játszik az Alzheimer-kór elterjedésében, a magas öngyilkossági statisztikához is hozzájárul, valamint a depressziósok nagy számát tovább gyarapítja. Mennyire egyszerű lenne megelőzni, vagy meggyógyítani ezeket a magyar népbetegségeket! Az olajok közül a lenolaj, a kenderolaj, a tökmagolaj, a dióbél olaj és a bio szójaolaj tartalmaz elegendő mennyiségűt. A pálma-, a kókusz-, a napraforgó-, az oliva-, a kukorica, a szezámmag stb étkezési olajok, valamint a margarinok semennyi omega-3 zsírsavat sem tartalmaznak!!! Az állati zsiradékok közül is csak a bizonyos hal-olajok (busa, lazac, makréla, szardínia, tőkehal) tartalmazzák.
Az omega-3 zsírsavak a szervezetünkben létfontosságú vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok előállításában is. A vizsgálatok igazolták, hogy a prosztaglandinok képesek arra, hogy halomra pusztítsák a tüdő-, az emlő-, a prosztata- és egyéb ráksejteket. Neves rákkutató intézetek (Journal of the National Cancer Institute) leírják, hogy az omega-3 zsíroknak a rákgyógyászatban „potenciális klinikai hasznuk” van, míg a hőkezelt telített zsírsavak „potenciális előidézői” a különböző daganatoknak.. Hát így állunk a pálma és kókusz zsírokkal és azok telített zsírsavjaival!

Egyedül a kendermag olaj tartalmazza helyes arányban az omega-6, omega-3 és omega-9 zsírokat, ezért jómagam is ebből fogyasztok legtöbbet. A helyes arány: 6 % omega-6 , 52% omega-3, 34 % omega-9 zsírsav, és mindössze 8 % a telített zsírsav. Azt is tudni kell a telített zsírsavakról, hogy ha hidegen sajtolt változatban maradnak, akkor hasznosak, mert cisz-kötésben vannak. Amint hő- vagy más vegyi eljárás éri, ezeket a zsírsavakat, akkor transz-zsírokká válnak. Az lenne a jó, ha nemcsak a kender- ( a lenolaj is megközelíti ezt az arányt), hanem a többi olaj és zsír is ilyen arányban tartalmazná a szervezet számára szükséges zsírsavakat! Az omega-9 zsírsavakból legtöbbet az extraszűz- és szűz oliva olajok tartalmazzák (72%), de közel ennyi van a boltokban már szerencsére egyre nagyobb számban megjelenő szőlőmag olajokban. Ezeknek a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában van szerepük. Az Endotelon nevű szív- és érrendszeri gyógyszert is szőlőmagból állítják elő A dél-európai országokban azért nem borítja fel a zsírsavak arányát a sok olíva olaj, mert az ott élők elegendő hal-olajokat is fogyasztanak, s így nem borul fel náluk a zsírsavak egyensúlya.
A pálma- és kókuszzsírok tehát semmivel sem jobbak az állati zsíroknál, hiába növényi zsírok. Aki teheti, az iktassa ki az étrendjéből azokat az ételeket, amelyek ilyen zsírokkal, olajokkal készültek, még akkor is ha a gyártók megpróbálják áltudományos ismérvekkel eladni, vagy eladatni. Az egyik szlogenem, hogy „Nem hinni kell, hanem mérni!”. Nos a mérések igazolják e trópusi olajok egészségkárosító hatásait.. Ez hát az igazság!

’Dr. Weixl-Várhegyi-László
életmód- és táplálkozási tanácsadó- és terapeuta
fitoterapeuta, bioenergetikus, mérnök-radiesztéta
természetgyógyász


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése