Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2015. április 29., szerda

Nepál - Katmandu

A Richter-skála szerinti 7,8 erősségű földrengés 
az elmúlt több mint 80 év legpusztítóbb földmozgása volt 
a himalájai országban, több mint ötezer ember életét követelte, 
és több mint tízezren sérültek meg. Az ENSZ becslései szerint 
a 28 milliós Nepál mintegy nyolcmillió lakosát érintette a katasztrófa.


Néhány méterrel délebbre tolta a földet Katmandu alatt a 2015. április 25-i földrengés, 
a Mount Everest magassága nem változott - közölték brit és ausztrál szeizmológusok.


Már csak a fotók őrzik a régi szépségeket.



Eddig több mint 100.000 ember hagyta el Katmandut, 
a becslések szerint ez a szám elérheti akár 300.000 embert is, 
ami felér Nepál 10. legnagyobb városának lakosságával.


A legfrissebb adatok szerint 5057 ember vesztette életét, 
és  több mint tízezren sérültek meg a múlt szombati nepáli földrengés 
és  az utórengések miatt. 
Szusil Koirala nepáli miniszterelnök kedden  azt mondta, 
akár tízezer halottja is lehet a pusztító erejű  földmozgásnak.


Mélységes együttérzésem a hatalmas elengedési gyakorlathoz!

2015. április 26., vasárnap

Reiki 2-es beavatás


2015.05.01-én 15 órakor 
Reiki 2-es beavatás!


Ismétlőket is várunk!


Bejelentkezés szükséges!


Békés harcos - film



Imádom ezt a filmet.


Itt megnézheted:

Békés harcos - film

2015. április 20., hétfő

Az elefánt



Három vak férfi áll egy elefánttal szemben, s kérdezik - mi ez?

A három közül az egyik megérinti az elefánt lábát, s válaszol - ez egy fa. 
A második megérinti az ormányát, s válaszol, ez egy kígyó.
A harmadik megérinti a fülét, ez egy nagy madár.


Természetesen egyikük sem találja ki, hogy mit is látnak valójában, csak amit éreznek.

Az okos ács



            Két testvér, aki egymás mellett élt és gazdálkodott, összeveszett. Ez volt az első komoly összetűzésük negyven év alatt, amióta egymás mellett dolgoztak, megosztották gépeiket, munkaerőiket, az alapanyagot. Az egész dolog egy apró félreértéssel kezdődött, mely veszekedésbe torkollott. Összeszólalkoztak, és ezután néhány hét csend következett.

            Egyik reggel valaki bekopogtatott a János ajtóján. János kinyitotta az ajtót, és előtte állt egy ember ácsfelszereléssel. 
„Munkát keresek,” – mondotta. „Nincs valami, amiben segíthetnék neked?” „De igen,” – válaszolta az idősebb testvér. „Tudok számodra munkát. Nézd azt a patakot, ott annál a gazdaságnál. Az a szomszédom farmja, vagyis voltaképpen a testvéremé. Egy héttel ezelőtt még, azon a helyen egy rét állt, de ő kotrógépet fogott és most… a rét közepén ez a patak folyik. Talán azért tette, hogy feldühítsen, de én megmutatom neki. Látod azt a farakást a pajta mellett? Azt akarom, hogy állíts fel nekem oda egy magas kerítést, hogy soha többé ne lássam sem a telkét, sem az arcát.”


            Az ács felelte: „Úgy gondolom, értek hozzá. Mutasd meg, hol vannak a szögek, és igyekszem úgy megcsinálni, hogy elégedett legyél.” János segített az ácsnak összekészíteni az anyagot. Azután elment egész napra a városba. Az ács egész nap keményen dolgozott, méricskélt, fűrészelt, kalapált. 


Amikor a gazda napnyugtára visszatért, éppen befejezte a munkáját. Nagy csodálkozására nem állt ott semmiféle kerítés, hanem egy híd. Egy híd, amely összekötötte a patak mindkét partját. Valóban nagyon jól felépítette. A szomszéd, a gazda öccse pedig, kinyújtott karokkal haladt át a hídon. „Igaz barát vagy, mivel annak ellenére, amiket mondtam neked és tettem veled, felépítetted ezt a hidat.” A két testvér kezet fogott egymással. Amikor megfordultak, az ács a szerszámait szedte össze. „Várj, maradj még pár napot. Van még számodra más munka is,” – mondta János. „Szívesen maradnék,” – válaszolta az ács, „de még sok ilyen hidat kell felépítenem.”

2015. április 19., vasárnap

Szárnyalós hét


A múlt hét csupa szárnyalás volt. A derekam üzemelt. Kedden Londonból érkezett egy tanítvány Reikire. Aztán Betti jött 5 napra Hollandiából, és Kristóf hétvégén itt volt Svájcból. :-) Mozgalmas, forgalmas hét. :-)

Bettivel minden éjjel legalább 2-ig beszélgettünk, és kora reggel fel is keltem. Kicsit zombi állapot, de messziről érkezik, és kihasználjuk minden percét az ittlétének. (Van, akinek Budáról messze vagyok, van, akinek Amsterdamból, Londonból sem vagyok messze. :-) )


Kristóf remek volt, élveztük a mondatait, mint mindig. :-) De Bettivel hamarabb el kellett jöjjünk, mert Laár András jött hozzám. Be kellett engedni az embereket. 


Leírni is fura, hogy már negyed százada volt, hogy itt tanított minket sok mindenre. Még nem volt Tarot kártya, és névjegyek hátára írtuk fel a lapokat. Asztrozófiát is Tőle tanultuk. 
Összejöttünk tizenöten, és remek este lett belőle. Négyen ott voltunk Kristófnál is, és döbbenetes élmény volt, hogy András is ugyanarról beszélt, ugyanazt mondta, mint Kristóf, csak más stílusban. Vasárnap Kristóf rákontrázott, mert folytatta András esti dolgait. Négyen nagyon élveztük ezt. Hiába, az égen az energia adott, tudatosan vagy sem, a téma is adott lesz. :-) 
Én nagy hálával és szeretettel élvezem mindkét EMBER tanításait, és megint nagy tanítást kaptam: REND VAN! 

Hétfő este a klubban Andrásékkal egy időben végeztünk egy meditációt. :-)

Rengeteg kedves és elismerő levél érkezik, amit itt és most köszönök Mindenkinek! 
Az egyikből egy részlet: 

"Köszönöm szépen! Csodálatos a vers, ahogy a kép is. :-)
Képzeld a tavalyi verset is kiraktam a munkahelyemen a falra, mindig melegséggel tölt el ha elolvasom...belőle is merítek erőt és most ez is mellé fog kerülni. ;-)"

Én meg ezeket a visszajelzéseket köszönöm hálásan!


Életjel


Megható a sok érdeklődés. Köszönöm, élek. Sajnálom, hogy nem írtam mostanában a blogra, de egy baj van: 24 órából áll csak egy nap. Nagyon pörgős időszak van, hatalmas élményekkel. Úgy korrekt, hogy megosszam őket. 

Gabi eljött Debrecenből, és sokat beszélgettünk. Aztán jött a nővérem 70. születésnapja. 


Március 22-én pár lánnyal a klubból elmentünk a Szent Anna templomba. Általános iskolai osztálytársam, Dumbaridisz Imre vezényelt. 50 éve nem gondoltuk volna, hogy ez egyszer majd megtörténik. :-) 

27-én tanítottam valakinek számmisztikát, mindketten nagyon élveztük. Mivel tovább volt, mint 3 óra, többet fizetett. Ez másodszor fordult csak elő a 25 év alatt. :-) Aztán jött Marika, és elkezdtük a T.GY. vizsgára a felkészítést. Később a laptopjára töltöttem át pár dolgot. Gyakorlatilag reggel 7-től 23:30-ig szünet nélkül ültem a székemben. Mikor Marika hazaindult, beállt a derekam. Ideg becsípődés. Mivel mindig az első, hogy mit csinálhattam rosszul, elkezdtem gondolkozni. Aznap anyagilag nagy meglepetés volt a többlet bevétel. Mindkét személy kedves a lelkemnek, tehát sem az anyagi gondok, sem az emberi kapcsolatok problematikája nem stimmelt. A fura az volt, hogy nem lett jobb semmivel. 


A testem bemerevedett, az agyam ezerrel pörgött. Aztán szép sorban jöttek a válaszok a reiki szimbólum segítségével:

1. Most nincs pénzem tanfolyamra, de tanulni imádok. Kaptam hát a Rendszertől egy ingyenes tanfolyamot. 
2. Előző hétvégén nővérem kinevettem: mi az, hogy hogyan száll ki a kádból? Most megmutatták, hogy nem megy az olyan könnyen. 
3. Előző nap Luca felhívott, hogy: "Mamika, csinálj valamit, mert nagyon fáj a fejem!" Megtettem, jobb is lett neki, de morogtam, hogy mi lesz, ha én már nem leszek. A kezében van minden technika. Most megtapasztaltam, hogy lehet olyan állapotban az ember, amikor képtelen az önmagán dolgozásra. (Nekem soha nem fájt a fejem, nem tudom, mit él meg ilyenkor és mire képes ebben az állapotban.)
4. Marikának mondtam, hogy ha gerinc probléma van, én mindig Dr. Kiem Do Thanh- t javaslom. Én MÉG nem ismerem, de már sok-sok embert küldtem hozzá, és mindenki imádta. (Maradok a távolból lévő tiszteletnél. :-) Ne vágyom személyes találkozásra. 
5. Érdekes élmény, hogy egyedül vagy egy lakásban, és nincs, aki segítsen. Péntek éjjel 52 percbe telt, mire fel tudtam állni az ágyból, hogy kimenjek a mosdóba. 
6. Szombaton akartam lemenni valami ennivalót venni, egy hete nem voltam boltban. A szekrényben volt ugyan egy doboz tej, de a bokám magasságában, oda viszont nem tudtam lehajolni. Meg kellett néznem, hogy elérhető magasságban mi ehetőt találok a lakásban. :-)
7. Most értem meg Loncit és a többieket. 4 emelet gyalog le és fel. A Bijóban eddig nem volt munkám, természetesen ezen a hétfőn igen. Órákkal hamarabb indultam le a lépcsőn, és körbe kellett utaznom a várost, hogy bejussak HÉV nélkül. Mert a HÉV magas peronjára sem fellépni, sem leszállni nem lehetett. 
8. Persze sokan mondták este, hogy mért nem szóltam, miért nem kértem segítséget. De csak Marika volt, aki azt mondta, hogy holnap reggel értem jön, és elvisz kocsival az Auchanba bevásárolni. :-)
9. Mivel az adótartozásom miatt nincs érvényes TB kártyám, esélyem sem volt orvosi segítséget kérni. Magamnak kellett megoldani a helyzetet. 


Alapvetően megérte az egész! Sokat tanultam a saját bőrömön.  59. évemet taposom. Eddig 2 x 5 napot voltam betegállományban, amíg szültem a lányaimat. De kell, hogy néha az ember a saját bőrén tapasztaljon, hogy türelmesebb terapeuta legyen. Hálás köszönet a Rendszernek az élményekért! 
Amikor az elején voltam, azt gondoltam, ezt nem kívánom senkinek! Aztán most már inkább azt mondom, hogy igen. Jó kis tapasztalás! Türelmesebb lenne mindenki, amikor valaki előtte lassabban halad, vagy száll le a buszról. Javasolnám minden buszvezetőnek, mert úgy rángatják a járművet, hogy borzalom. Mintha mind falábú lenne. 
Különösen javasolnám azoknak, akik ilyen ostobán oldották meg a HÉV megállókat, hogy babakocsival, kerekes székkel, de fájós derékkal sem lehet felszállni rá. 
Minden élmény örömteli, ha tanulunk belőle. :-)