2015-05-09

Séta az Opera körül


Tegnap volt a fagyi napja. Megbeszéltük páran, hogy a Sugar Shop cukrászdában találkozunk és fagyizunk egyet. Nyakamba akasztottam a fényképezőgépet, és már jóval korábban elindultam. 


Leültem a padra, hogy kicseréljem az objektívet. Az ilyen látványtól mindig összeszorul a szívem. Nem lehetne, hogy ez előfordulhasson. 


Méterekre a hajléktalantól emberek ülnek, csevegnek. Az viszont jó, hogy a házak között egy kis zöldet is látni. 


Szeretem megfigyelni az apró részleteket. Ez a lámpa nagyon kellemes látvány. :-)


Átmenet a stílusok között. Nem jöttem rá, hogy miért került ez a ház falára. 


Egy harmonikus dísz.


Ez a fa már mindennek lehetett tanúja!


Ijesztő sor állt a fagyizó előtt. Sebaj, még bőven van idő 5-ig. :-)


A kapu igényes, de a házszám megoldása szánalmas. 



Haladok az Opera felé. 


A turisták megcsodálják az épület minden részét, de mi, akik itt élünk, mi is megtesszük néha? 


Imádom ezeket a finomságokat!


A nap tánca a falon és a faleveleken.


Nyugalom, rendíthetetlenség. 




Szerencsém van, hogy az objektív közelebb hozza a részleteket, mint ahogy azt szabad szemmel látnánk. 




Szeretem ezeket a lámpákat is. A háttérben a néhai Balettintézet. Ifjú koromban sokszor jártam ide, mert a barátnőm itt tanult. Az artistákat is ebben az iskolában képezték ki. Nem is tudom, ma van ilyen? 


Jó a szemnek!


Jók a színek, kék - barna - fehér. :-)



Szeretem elképzelni, milyen lehet az élet a falak, az ablak mögött. 


Sajnos a kábelt nem tudtam kikerülni a háttérben. 




Mennyi csodás művész járt a szobrok alatt már?!




Szemben egy szintén szép épület. Kellemesen lekerekített sarokkal. A feng shui szabályokat minden kultúra ismerte. 


Oroszlán - az állatok királya, ahogy megfelelően alkalmazzák. 


Amitől felfordult a gyomrom. Herendi vagy sem, kikérem magamnak az oroszlánok nevében is! Borzalmas, szánalmas!


Indultam vissza a cukrászdába. Ismét egy keserű kép.


Az Új Színház homlokzatának részlete. 


A repertoár. 


Tatarozási hangulat.


Dorbézolás. Kávés csoda. 


Igyekeznem kellett, mert Eötvös diák találkozó várt még rám este. De még fotóztam a suli felé is. 


Sajátos megoldás. Nem értem igazán. Mondjuk, soha nem iszom sört. De  kipufogógázban ücsörögve iszogatni tényleg élvezet? A látványnak meg háttal ülnek. 


??????????????


Szerencsémre már felkapcsolták a lámpákat. Így még szebb a látvány!


Elismerésem!


Az Opera előtti növények között mozgást észleltem. 


Szerintem rigó. Talált egy kukacot. El is repült vele. 


Megyek a földalattihoz. 


Kellemes arányok, színek és formák. 



Felszálltam, és elmentem a Deák térre. 


Ami rémes: Astoria megálló. Jellegtelen, hideg, rideg, rémes. 


De izgatottan mentem tovább, mert már nagyon vártam a találkozást a múltammal. :-) 
(Következő írás.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése