Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Öt unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejemnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2015. augusztus 24., hétfő

Dalai Láma: Szekuláris etika 5. rész




Franz Alt:
         Van a meditációs praxisnak mérhető biológia hatása?


Dalai Láma:

         Nyugati kutatók egy idő óta neuro-tudományos vizsgálatokat folytatnak olyan tibetiekkel, akik hosszú ideje meditálnak. Az eredmény röviden összefoglalva: Meditáció jó a testi és pszichikai egészséghez, az elégedettséghez és a jó közérzethez. Ez az én személyes tapasztalatom is.

Franz Alt:
         Milyen fontos a boldogság egy szekuláris etika kifejlődéséhez?

Dalai Láma:
         Mind a 7 milliárd ember boldog akar lenni – erre megvan a jogunk, mivel mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, ugyanazt a levegőt lélegezzük be, ugyanabból a talajból táplálkozunk. Az én jövőm mindig másokétól függ, és mások jövője az enyémtől. A felénk közeledő klímakatasztrófa erre az összefüggésre emlékeztet. Ki lenne képes közülünk egyedül megélni a sivatagban, ezt kérdezem előadásaimban a hallgatóimtól az egész világon. Ha valakivel találkozunk a sivatagban, az utolsó dolog, amit tőle kérdezünk, hogy mi a vallása, vagy nemzetisége. Ha én egyedül vagyok a sivatagban, akkor teljesen mindegy, hogy Őszentsége a Dalai Láma vagyok, az nem használ nekem semmit!
         (Ismét hosszan és hangosan nevet.)
        

         Nem vagyok isten, hanem egy ember a 7 milliárdból. Ezért nem érzem magam soha egyedül. Emberi lényként igyekszem először más lényeknek segíteni. Ez az igazi barátság és emberiesség: mások szenvedéseit enyhíteni. Ezért prédikálja minden vallás a szeretet, toleranciát és megbocsátást.
         Hogy az emberek egy vallást elfogadnak, vagy sem, az személyes beállítottságuk és döntésük kérdése. Minden vallás célja az, hogy jobb és boldogabb emberré váljunk. Ezért kellene tisztelettel és megbecsüléssel legyünk egymás iránt. Az azután harmóniát teremt egymás között.
         Muszlim barátaim azt mondják, hogy az erőszakos muszlimok nem igazi muszlimok. Fegyverrel sehol a világon nem lehet igazi békét teremteni. Nem értem azt sem, hogy Németország és Franciaország a legfontosabb fegyverexportálók közé tartozik a világon. Fegyverek gyilkossághoz és öléshez vezetnek. Fegyverek nélkül nem lehetne háborút folytatni. A háborúk és az erőszak fő oka a mi negatív emócióink. Ezeknek túl nagy teret engedünk, és az értelmünknek és együttérzésünknek túl keveset.
         Javaslom: többet odafigyelni, többet gondolkozni, többet meditálni. Mahatma Gandhival együtt gondolom: ”Önmagunk kell, hogy a változás legyünk, melyet a világban látni szeretnénk.”
         Egyes totalitárius államokban azt látjuk, hogy csak akkor lehet tartós béke, ha az emberi jogokat tiszteletben tartják, ha az embereknek van mit enni, és ha az egyén és a népek szabadok. Igazi békét velünk, közöttünk és körülöttünk csak belső békén át tudunk elérni. A boldogsághoz hozzátartozik egy univerzális felelősség és egy szekuláris etika kifejlesztése.

Franz Alt:
         A halállal szembenézve lehet az ember egyáltalán boldog?

Dalai Láma:
         Ez természetesen egy nagyon érdekes és központi kérdés. Vannak olyan emberek, akik egyáltalán nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy meg fognak halni. Vannak, akik elfelejtették, hogy élnek. Az önmagunkkal szembeni együttérzés azt jelenti, hogy megjelenítjük a halált, hogy gazdagabbá tegyük az életünket. Amennyiben a halált az élet részeként fogadjuk el, megmenekülünk attól, hogy az időnket értelmetlen figyelemelterelésekkel elpazaroljuk. A naplemente figyelésekor megkérdezhetjük magunkat: Holnap reggel látom ismét a napfelkeltét? Azt kérdezhetjük magunktól: Mi van akkor, ha a halál csak átmenet, és a szellemünk a jövőben különböző létállapotokat él át. Ezekkel a kérdésekkel meg tudjuk tanulni, hogy egy önzetlen és békés hozzáállást vegyünk fel, és mind a javainkat, mind a szeretteinket elengedjük. Egy önzetlen és szabad beállítottság a legjobb és legintelligensebb felkészülés a halálra.
         Az élet rövid. Ha átengedjük magunkat a negatív emócióknak, elpazaroljuk azt. Minden alkalommal, amikor én magamban kielégítetlenséget érzek, vagy túl sok szomorúságot, meditálok az indiai mester Shantideva ezen sorain: „Ameddig a mérhetetlen tér létezik, és ameddig érző lények léteznek, tarthassak ki, hogy eltávozzon a szenvedés a világból.” Ha ezeken a sorokon elmélkedek, elillan a kielégítetlenség érzése. A szenvedés fontos élet-iskola lehet. Ez látható, ha megnézzük fontos személyek életrajzát.

Franz Alt:
         Mit tud mindenki közülünk egy békésebb és jobb világért tenni?

Dalai Láma:
         Minden vallás feladata az embereket belső és külső békéhez vezetni. Amennyiben ezt a világot jobbá akarjuk tenni, akkor magunknak kell jobb emberré válni. Nincs kényelmesebb út. Az ellenségeinkben mindenekelőtt az embert kell látni. Jézus Hegyi-beszédében ez az „ellenség szeretete”. A saját érdekünkben meg kellene mindent tenni, hogy élőlénynek jó sorsa legyen. Ehhez szellemi iskolázásra és a szív képzésére van szükség. Az EU 1945. után az együttműködés helyes útját választotta a valamikori ellenségek között. Így az ellenségekből barátok lettek. Ez csak azért volt lehetséges, mert emberek milliói haladtak tudatosan ezen az úton. A NATO a főhadiszállását áttehetné Moszkvába.
         (Nevet.)
         Akkor az oroszok megértenék, hogy a nyugat komolyan gondolja a barátságot és az ellenség szeretetet. Az igazi ellenség bennünk van, nem kívül. Külső ellenségességek nem tartósak – a Kína és Tibet közötti sem. Amennyiben tiszteli az ember az ellenségét, egy nap baráttá válhat.
         Ezért fogok az erőszakmentességhez mindig ragaszkodni. Ez az intelligens ellenség-szeretet. Az intenzív meditáláson keresztül meg fogjuk állapítani, hogy az ellenségek a legjobb barátainkká válhatnak. Egy tisztán szekuláris etika nézőpontjából így higgadt, együttérző és ítélőképes emberré válunk. Akkor esélyünk van arra is, hogy a XXI. század a béke évszázada, a párbeszéd évszázada és a gondoskodó, felelősségteljes és együttérző emberiség évszázada lesz.
         Ezt remélem.  Ez az imám. Örömmel nézek azon nap elé, amikor a gyermekek az iskolában az erőszakmentesség és a konfliktusok békés megoldásának alapelveit - tehát a szekuláris etikát - tanulják.