Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2016. szeptember 17., szombat

Sokkoló séta a MOM parkban

Egy hete, a múlt szombaton volt a LifePharm hazai megnyitója a Novotel szállóban. Alex megkért, hogy ebédszünetben vegyek egy csokor virágot az egyik vendégnek, mert aznap volt a 60. születésnapja. Továbbá a 3 fő vendégnek valami magyaros ajándékot. egy kedves hölgyet megkértem, jöjjön át velem a MOM parkba. Az van legközelebb, és rövid az ebédszünet. 

Az első sokk a virágboltban ért bennünket. Kértem egy látványos, nagy csokrot, kifejezetten 60. születésnapra. Olyant, amit egy nagy tömeg ad egy hölgynek. Én egy ilyen látványos csokorra gondoltam, csak meleg színekben, celofánban. 
- Celofánban? - hördült fel a lány! - Már mióta nincs celofán!!!
Úgy szúrt le, mintha teknőben akarnék ruhát mosni. 


Erre készített egy bokrétát. Sejtettem, hogy baj van, de nem láthattam, mit készít, mert elvonult vele. Én nem szeretem az összenyomorított bokrétát. Miért jó összepréselni szerencsétlen virágokat. De a lány szemlátomást nem tudja a csokor és a bokréta közti különbséget. Pedig elvileg ez a szakmája. 
A ráadás még most jön: olyan zörgő, vacak és ronda színű papírokkal vette körül a bokrétát, mint egy újságlap. Készült egy ronda vörös kör, és arra egy drapp. De hosszú cellux csíkokkal fogta össze. Majd elájultam a látványtól. Ezzel fogjuk égetni magunkat? 
Ráadásul mielőtt elindultunk, szóltam a kedves Rába Lászlónak a szállóban, hogy hozok egy csokrot, de csak 6-kor adjuk át, és hozzon egy vázát vízzel. Hiába, mert ez a liba becsomagolta a virág szárát is, és így kötötte össze az egészet, Nem tudja, hogy a virágot vízbe állítva tároljuk? 
Mivel vészesen fogyott az idő, el kellett hoznom a bokrétát. :-(

A következő sokk az Alexandra könyvesboltban ért. Vettünk 3 Budapest albumot és a pénztárnál kértem díszcsomagolást. Az nincs. Dehát itt vannak csomagolópapírok. Megveszem, csak csomagolja be. Azt nem. Ők nem csomagolnak. Vegyem meg és csomagoljam én be. Hol? Celluxom sincs. Régebben Csepelen ez ment. 
Átmentünk egy papírboltba és vettünk 3 tasakot. 

A velem társul szegődött hölgy cukros, valamit enni kéne. Én is éhes voltam, Arra nem volt idő, hogy leüljünk vagy sorba álljunk a Sparban. Láttunk egy pultot. Sokkoló árak, én ezt kihagyom. Aranyárban a sárgadinnye, aranyárban a sütemények. 
Megláttam, hogy odébb fagyit árulnak. Gondoltam eszem 3 gombóc fagyit útközben, mert vége a szünetnek. 


A fogam miatt inkább papírpohárban szoktam kérni a fagyit. Most is így tettem. Mire a lány: 
- Sétáló kehelyben?
- Nem, papírpohárban. 
- Az SÉTÁLÓKEHELY! 
- ??????????????????????????????????????????????????


EZ a kehely forma! Az csak papírpohár! Összenéztünk és elnevettük magunkat. Ilyen rövid idő alatt ennyi élmény!
Felmerült a kérdés: A FÖLD nevű bolygón vagyunk, vagy teleportáltunk egy másik univerzumba? Mi a fene van már?! 

Hétfőn beszélgettem egy 83 éves hölggyel. Mondtam, ha ilyen ronda bokrétát kap ajándékba, ne az ajándékozót okolja, most ez a trendi. Lehet, hogy őskövület vagyok már? :-) 

2016. szeptember 9., péntek

Ma Zöld Tara napja van


Amikor a Holdnak épp a növekvő fele látszik, az a Zöld Tara napja. 
Kérd a segítségét, amiben szükséged van rá. 
Ő segít a rezgéseidet magasabb szintre vinni,
ezáltal kiemel. 

Boldog emelkedést Mindenkinek!