2020. június 22., hétfő

A Lánc-híd valódi története

104178250_10216663851938927_4961691453777552996_o-2.jpg
(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.106)

Találtam egy remek cikket, erdemes elgondolkozni rajta. Megosztom tehát: 

A kormány az augusztus 20-i látványpolitizálásra félmilliárd forinttal többet akar elkölteni, mint amennyit a Lánchíd felújítására szánnak, a napokban pedig az is kiderült, hogy csak új irodabútorokra 20 milliárd forintot költenek el. De nem csak  a pénzről van szó: a híd bevonatának állagromlásához, a rozsdásodáshoz jelentős mértékben hozzájárulnak az augusztus 20-i tűzijátékok. 
Mindeközben nagyon keveset beszélünk arról, hogy valójában mit szimbolizál a Lánchíd, a Fidesz különböző emberei pedig olyan hajmeresztő ostobaságokat mondanak, mint ami Bányai Gábor képviselőből is kiszakadt nem rég:  „Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg." Hogy ez miért nem igaz, ki fog derülni a következő sorokból. 
A Lánchíd sikertörténetéhez nyitott, nyugat felé tekintő, európai szemléletre volt szükség. Arra, hogy megálmodói ne a származást, életkort, hanem a teljesítményét nézzék, és hogy a haza, (sőt mások hazája) érdekében éveken keresztül komoly ellenszélben haladva is merjen személyes kockázatot is vállalni az a maroknyi ember, aki részt vett benne. 
  • A híd nem közadakozásból épült, nagyon nem. A hazai nemességtől nemhogy adományként, megtérülést ígérő befektetésként se lehetett összeszedni a pénzt. Mástól meg pláne nem. Széchenyi felhívása, amiben a haza vagyonos embereihez fordult, hogy támogassák a híd felépítését, szinte teljesen visszhang nélkül maradt. 
  • Ha Széchenyiben nincsen elképesztő kitartás, ha nem tud az országhatárokon túlra tekinteni, ha nem tudja figyelmen kívül hagyni a konzervatív nemesség károgását és a sokak gúnyolódását, akkor nem épülhetett volna meg a híd.
  • Széchenyi érdemei múlhatatlanok, ne tulajdonítsunk neki viszont olyat, ami nem igaz: A híd nem az ő pénzéből épült. Hogy pontosak legyünk: a hidat építő részvénytársaságban 3% tulajdoni hányada volt.
  • Oké, akkor ki finanszírozta az építkezést? Három vagyonos kereskedő, akiknek a nevét ma alig ismeri valaki: Sina György (nagyjából kétharmad részben) 

  • Rothschild Salamon és Wodianer Sámuel (nagyjából egyharmad részben). (A Wodianerek voltak az első zsidó származású bárói család hazánkban).
  • Kik ők? Hármuk közül Sinának volt a legnagyobb szerepe az építkezésben. Élete pedig fontos tanulságokkal szolgál, igazán megérdemelné, hogy többet tudjunk ma róla. Sina György és fia, Sina Simon számtalan Széchenyi-féle vállalkozás mögött ott voltak befektetésekkel, vagy sokszor adományokkal, és a gróftól függetlenül is a kor legnagyobb hazai mecénásai közé tartoztak. 
  • Sina görög származású bécsi kereskedő volt, magyar nemesi címmel. Bár talán az eddigiekből is sejthető, de fontos kimondani: nélküle nem épülhetett volna meg a Lánchíd. Pont. 
  • Miért? A magyar nemesség nemhogy adományt nem óhajtott adni a hídra, befektetni se voltak hajlandóak, ezért Széchenyinek olyan bátor vállalkozóra volt szüksége, aki tetemes befektethető vagyonnal rendelkezik, és hosszú, sok évtizedes megtérülésben is tud gondolkodni. Sina György ekkor a Habsburg birodalom leggazdagabbjai közé tartozott. Ha ő nem érkezik jókor, joggal feltételezhető, hogy Széchenyinek az 1848-as európai és hazai események előtt már nem lett volna ideje megvalósítani nagy álmát. A híd így is 1849 novemberére készült el, és Haynau adta át. Széchenyi ekkor már elmegyógyintézetben volt.
  • Sina adta az egész kezdeményezés anyagi súlyát. Nem véletlen, hogy a hídról szóló törvény név szerint rá hivatkozik, ő szerződik a Lánchíd ügyében mindenhol. Ne feledjük viszont Wodianeréket se: ők eredetileg egy másik céget akartak alapítani az építkezésre, de amikor látták, hogy ez nem fog menni, akkor dac helyett társultak Sinával.
  • Miért nem ismeri akkor senki? Mert a fene nagy nemzeti öntudatba nem fért bele az, hogy olyan embert emeljen ki, aki csak második generációs nemes (sőt első, mert apjával együtt kapott nemesi címet), és még kevésébé fért bele az, hogy a Sina család görög volt.
  • Csak a korrektség kedvéért: Sina nem volt görög, de aki foglalkozott ezzel, az annak tekintette, mert egyrészt ő volt a Görög Királyság főkonzulja, másrészt görögkeleti vallása miatt sok hasonló származású embert hívtak görögnek. Egyébként vlach (aromán, cincár) származású volt, apja pedig a mai Albánia területéről menekült, ami akkor épp török megszállás alatt volt. A családi vagyont megalapozó tőkéről több legenda fennmaradt, ma már nehéz igazságot tenni abban, hogy mekkora volt és főképp mennyire legális.
  • Sina György világpolgár volt, fia, Simon viszont magyar hazafi akart lenni. Álljon itt a teljesség igénye nélkül egy rövid felsorolás, hogy miket köszönhetünk kettejüknek: a legnagyobb adomány (80 000 forint!) az Akadémiára, jelentős befektetések a magyar gőzhajózásba, a birodalom gabona- és gyapjúiparának fellendítése, Széchenyi magánvagyonának kezelése, folyóiratok finanszírozása, részvétel a Tisza szabályozásában. Igen, jól látszik: az ő pénzük ott volt a reformkor szinte összes nagy hazai eredménye mögött. És akkor még nem is volt szó Simon mecénási tevékenységéről a forradalom után. 
  • Sina Simon amikor megpróbálta a lányait kiházasítani, csúnyán elbukott. A magyar nemesség elfordult a török (hagyjuk..) bazáros unokájától. Ennek is köszönhető, hogy csalódott, érthetően sértett Sina Görögország felé fordult, ott finanszírozott nagyon jelentős dolgokat. Halála után a vagyon széthullott.
  • Ez a történet vége. Nacionalizmusból elkergettük azt a családot, akinek a vagyona nélkül teljesen máshogy alakult volna a 19. Század magyar történelme. Nevüket alig őrzi valami itthon.
                                Térjünk vissza a hídhoz egy verssel: 
 Te gróf Szécsényi István!

         Midőn voltál a szép s remek Praesesnénél Kurafi,     
    A világgal elhitetéd, hogy Te vagy nagy Hazafi.
    Most vagy látjuk és bámuljuk a Giregnél Szolgafi
       Lettél, így Hazaáruló, azaz Huncut és Gazfi. 
    Pfi, pfi, pfi! Pfi, pfi, pfi! Pfi, pfi, pfi!
       De ha tetszik, még van idő magadat javítani,
        Csak tedd meg, ne fogja Urad a Hidat állítani.
    Ha pedig a Híd feláll,
    Téged majd Golyó tanál,
     Avagy csak majd mint Ebet
        Agyonütünk, mint lehet." 
(Ha valaki nem lenne biztos benne, hogy a Giregnél szó Sinára utal, a gúnyvers német változata segíthet, ebben Széchenyi mint a görögök láncos kutyája szerepel.)
  • Miért érte meg Sinának anyagilag a hídépítés? Mert 87 évig a Lánchíd rt. szedhette a hídpénzt. A lényeg röviden az, hogy egy magáncég a saját szakállára felépíti a hidat, kap időt, hogy megszedje magát, utána pedig ingyen az államnak adja. Korabeli PPP, azaz public–private partnership konstrukció. (A részvénytársaságtól 1870-ben az állam egyébként megvette a hidat.)
  • Hídpénzt mindenki fizetett, de az átvitt teherrel arányosan. Ezt a magyar nemesség rettenetesen utálta, nem akartak fizetni egy vasat se.
  • Széchenyi volt az első aki hidat akart építeni? Dehogy. De ő volt az első, aki el is érte, hogy megépüljön. Végigjárta a teljes utat: civilszervezetet alapított, évekig győzködte a hivatalokat, végigtalpalta Európát mérnök után, és megszerezte Sinát. 
  • 1820-ban kezdett el foglalkozni a gondolattal, és kezdésként megnézte a már létező hazai terveket, meghallgatta az ötleteket, de se akkor, se később nem hallgatott azokra, akik okosba’ meg akarták építeni a hidat, hanem profit keresett. Pedig volt hazai vasgyáros, aki olcsón ajánlott vasszerkezetű ívhidat...
  • Hajlamosak vagyunk magyarítani a neveket, ha jelentős alakokról van szó (Clark Ádám, Verne Gyula és társaik). Viszont egy pillanatra se felejtsük el, hogy mennyire nemzetközi stáb gyűlt össze hidat építeni:
  • Adam Clark: Skót mérnök, aki 28 éves volt, amikor megkapta a megbízást. (Ráadásul korábban már dolgozott együtt Széchenyivel a Duna szabályozás első munkálatain, apróság.) Ideköltözött vezetni az építkezést, de nem egyedül: több, mint 60 angol munkáscsaládot, plusz olasz és német kőfaragókat hozott, akikkel új munkamódszereket honosított meg. Budán halt meg magyar feleséggel és magyar gyerekekkel, de büszke skótként. Koporsóját brit lobogóval takarták le.
  • William Clark: Nem rokon. Angol mérnök, nagymenő. Clarknak az 1830-as években már állt több hídja Angliában. Hogy ezt honnan tudta Széchenyi? Odament és megnézte, mert tényleg a legjobbat akarta.
  • Miért pont Clark tervezte a hidat? Széchenyi és Sina nem találomra bökött. Volt más jelölt is (szintén angol), készült több terv elhelyezésre és szerkezetre is. Hogy mi döntött? Többek között két pártatlan angol szakértői vélemény.
  • Mészkő Magyarországról, fa Csehországból, gránit Mauthausenből, búvárruha Angliából, és így tovább. A két Clark a minőségre törekedett.
  • Sina Györgynek (és Adam Clarknak) komoly érdemei vannak valószínűleg abban is, hogy Széchenyi csak viszonylag későn esett szét mentálisan. Például Sina nem akadt fenn különösebben azon, ha a gróf lelövéssel fenyegette, vagy súlyos vádakkal illette. Kettejük különös kapcsolatából sok más nagyszerű alkotás is született, és világos: Sinának nagy türelemre volt szüksége.
  • Végezetül: a beruházásnak az állam és a két város (Buda és Pest) ott tett keresztbe, ahol csak lehetett, a sajtó alapvetően ellenséges volt. Másrészről mégiscsak megszületett a Lánchíd-törvény, Sinát ünnepelték Pesten, és az állam nem is volt olyan ellenséges. No lám, ez se fekete-fehér.
Kovács Tamás György

2020. június 12., péntek

Tisztázzuk: vannak az 5G-nek egészségügyi kockázatai?


Egyre több tévhittel találkozni a legújabb generációs mobilhálózat kapcsán. A fejfájástól a rákon át a koronavírusig sok mindent varrtak már az 5G nyakába, ezért most körüljárjuk, indokolt-e a félelem. Előre lelőjük a poént: a mai napig rendelkezésre álló ismeretek és WHO által elismert kutatási anyagok szerint nem az.
Az elmúlt időszakban egyre vadabb híresztelések terjednek a közösségi médiában, ismerősöktől sosemvolt szakértőkig sokféle forrásra hivatkozva. Még a Google keresési statisztikáiból is az látható, hogy megnőtt az érdeklődés olyan témák iránt, mint hogy okoz-e az 5G-hálózat valamilyen egészségügyi problémát, jelent-e kockázatot az újgenerációs hálózatokon kommunikáló eszközök használata, vagy simán csak az, ha 5G-s átjátszók környékén tartózkodunk. És az eddigi kérdések még kifejezetten szelídek a legújabb feketeöves konteóhoz képest, mely szerint a háttérhatalom 5G-tornyok segítségével szabadította rá az emberiségre a koronavírus poklát.
A teória képviselőit az sem győzi meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közleményben cáfolta, hogy az 5G-nek bármi összefüggése lenne a koronavírus-járvánnyal, illetve információs oldalt is működtet a témával kapcsolatos rémhírek eloszlatása érdekében. Ezzel egyidejűleg többek között az angliai szabályozó hatóság is arra az eredményre jutott, hogy vizsgálataik alapján a technológia használata teljesen biztonságos.
Cikkünkben számos szakértői publikációt, illetve a Magyar Telekom 5G-szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentációit használtuk fel, és ha mindez még nem lenne elég, kérdéseinkkel közvetlenül megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter is kifejtette véleményét.

Nem látom, tehát félek tőle

Indítsunk akkor egy kis visszatekintéssel! A mobiltelefonok megjelenése óta minden egyes “G” megjelenésekor elindult hasonló találgatás és pánikkeltés – tessék visszaemlékezni, hogy már a legelső féltégla-készülékek elterjedésekor jöttek azok a vélemények, hogy a levegőben terjedő láthatatlan hullámok bizony csendes gyilkosok, és akik mobiloznak, mind kisütik az agyukat, rákosak lesznek, meg persze zombik és ufók is egyszerre. Bár a telefonáláshoz használt rádióhullámok káros egészségügyi hatását máig semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolta, talán annak lehet a leginkább hinni, hogy a mobilok általánossá válása óta is eltelt már 25-30 év, és semmilyen egészségügyi statisztika nem mutatott ki emelkedést az adótornyok sugárzásához köthetően.
(Ide tettem a saját eredményem. Naponta minimum 6-7 órát lóg a nyakamban a mobil telefonom évek óta. 1996 óta van mobil telefonom. Sokszor két laptop előtt dolgozom, stb.)
Az 5G-hálózatok működésének megértéséhez fontos lefektetni egy alapigazságot: nem létezik olyan, hogy „5G-sugárzás”. Ez a technológia éppen ugyanúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint amilyet minden korábbi generációs mobiltelefon. Sőt, menjünk egy kicsit tovább: elektromágneses sugárzás minden emberi tevékenység nélkül is ér minket – nagyjából az ősrobbanás óta. Az 5G bevezetésének újdonsága az előző mobil generációkhoz képest mindössze annyi, hogy ez a technológia a korábbiaknál jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4-3,8 gigahertz-es tartományt.
És most jön valami, amit fontos megérteni: önmagában az, hogy ez a technológia magasabb frekvenciát használ, nem teszi hasonlóvá sem a mikrohullámú sütőhöz, sem a halálcsillag sugárnyalábjához. Ha igaz lenne, hogy a magasabb frekvencia károsabb, akkor óriási bajban lennénk minden világosban töltött másodpercben, ugyanis a látható fény nem más, mint egy 400-790 terahertz-es frekvenciájú elektromágneses sugárzás. 
mezei ibolya - Napidoktor
Csak a példa kedvéért: ahhoz, hogy egy ártatlan kis mezei ibolya színét érzékelni tudjuk, 790.000 (!) gigahertz-es sugárzásra van szükség. Márpedig kevesen rettegnek attól, hogy az ibolya látványa kisüti az agyukat. Laikusként is könnyen belátható, hogy nem a sugárzás hullámhossza, hanem elsősorban annak energiája dönti el, hogy káros-e vagy sem. És itt kell beszélnünk az egészségügyi határértékekről.
Ha valakinek megsimítjuk az arcát, azt többnyire kellemesnek érzi, ha viszont ugyanazzal a kézzel felpofozzuk, azt már kevésbé. Azt, hogy egy emberi tevékenységből származó sugárzás – például az 5G-szolgáltatáshoz használt rádióhullámok – milyen energiával működhetnek, nagyon szigorú szabályok korlátozzák, melyek betartását az állam hatósági úton ellenőrzi. Magyarországon ez a hatóság az NMHH, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter kérdésünkre összefoglalta, mit érdemes tudni az egészségügyi korlátozásokról:
Természetesen joggal felvethetjük, hogy a tudományos vitákban nagyon ritka, hogy valamiről egyértelmű konszenzus legyen, és ez különösen igaznak tűnik egy olyan területen, mint a rádiófrekvenciás sugárzás, melyet legfeljebb pár évtizede vizsgálnak. Vári Péter azonban erre is válaszol: „Fontos, hogy az említett határérték-ajánlások az elővigyázatosság elve alapján számolnak a tudományos bizonytalansággal: az ICNIRP-ajánlás például ötvenszeres védelmi szorzótényezőt alkalmaz az ajánlott és a kutatások alapján megállapított határértékek között.” A hatóság által engedélyezett és az egészségre legkisebb mérhető hatást gyakorló szint között tehát legalább ötvenszeres a különbség. „Sugár-egészségügyi határérték-ajánlást több szervezet is közzé tesz. Ezek közül széles körű nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkezik például az International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) vagy az International Committee on Electromagnetic Safety (IEEE ICES), melyek határérték-ajánlásaikat rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények alapján. Ezeket az ajánlásokat több ország jogrendje átvette, köztük hazánk is” – mondja az NMHH főigazgató helyettese.

Ha ez így is van, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a szolgáltatók valóban betartják az előírt határértékeket? Nos, a válasz nem meglepő: rendszeres mérésekkel. „Az NMHH már a rádióállomások engedélyezésénél megköveteli a jogszabályban előírt lakossági sugár-egészségügyi határérték-megfelelőség igazolásokat – tervezői nyilatkozat vagy sugár-egészségügyi szakhatósági vélemény formájában. A kiadott engedélyek pedig külön felhívó részt tartalmaznak a sugár-egészségügyi határértékek betartására. Ezen túl, az NMHH saját mérésekkel is közreműködik a lakossági expozíciós szint ellenőrzésében: kézi és telepített műszerekkel hetente átlagosan tíz-tizenöt ellenőrző mérést végez a mobil-bázisállomásokat övező közterületeken vagy a környező ingatlanokban. Ezekre a mérésekre lakossági bejelentés vagy saját hatáskörben végzett, szúrópróbaszerű ellenőrzés keretében kerül sor; ezek eredményeit pedig az NMHH mindig közzéteszi honlapján, több hasznos tudnivaló és tanács kíséretében.”
Az NMHH főigazgató helyettese hozzáteszi: az elmúlt években elvégzett több ezer vizsgálat során a műszerek nem regisztráltak lakosságot érintő sugár-egészségügyi határérték-túllépést„A korlátok betartása mellett nemzetközi tudományos szervezetek véleménye szerint nincs megalapozott bizonyíték az 5G-mobilhálózatokból származó káros egészségügyi hatásokra” – jelentette ki Vári Péter.

Rádiófrekvenciás vagy radioaktív? – nagyon nem mindegy!

Számos különböző sugárzás létezik – rádiófrekvenciás, infravörös, fény, ultraibolya, röntgen, gamma stb. –, melyek között ebben a cikkben képtelenség kielégítően rendet vágni. A lényeg megértéséhez azonban elég annyi, hogy a jelenleg ismert sugárzások jelentős része – így az előbb felsoroltak mindegyike – alapvetően elektromágneses. A különbség köztük a sugárzás hullámhossza és energiája: a rádiófrekvenciás sugárzás alacsonyabb hullámhosszú és energiájú, míg a gammasugárzás nagyon magas.
Bár az eddig említettek mind elektromágneses sugárzások, a köztük lévő különbség mind fizikai értelemben, mind élettani hatásukat tekintve, ég és föld. Az egyik fontos különbség, hogy jellemzően az alacsonyabb frekvenciájú és energiájú sugárzások nem tudják megbontani a velük érintkező atomok szerkezetét – ezeket hívjuk nem ionizáló sugárzásoknak. Noha előállíthatóak olyan körülmények, amelyek között a nem ionizáló sugárzásoknak is lehetnek élettani hatásai, ehhez többnyire extrém vagy egyenesen laboratóriumi körülmények kellenek. Ezzel szemben, a magasabb energiájú, ionizáló sugárzások már veszélyesek lehetnek; ilyen az ultraibolya- a röntgen- vagy a gammasugárzás.
Van egy másik különbségtétel is, amit fontos megtennünk: a rádiófrekvenciás és a radioaktív sugárzás két alapvetően különböző, konkrétan a skála két végpontján elhelyezkedő jelenség. A rádióhullámok nem ionizálnak, a radioaktív sugárzások – mint az alfa, béta vagy a gamma – viszont igen. Utóbbiaknak a forrása is speciális, ugyanis rdióaktív sugárzás csak atommagok bomlásakor, maghasadáskor keletkezik – vagyis ezeket szerencsésebb lenne „nukleáris sugárzásnak” nevezni. Természetesen a rádióhullámoknak, akármilyen magas frekvenciát használnak, megközelítőleg sincs olyan hatásuk, mint a nukleáris eredetű, radioaktív sugárzásnak.

A Telekom és az 5G

A Magyar Telekom elkötelezett a biztonságos mobilhasználat mellett, és meggyőződése, hogy az egészségügyi határértékek betartása mellett biztonságos a mobil technológiák – köztük az 5G – alkalmazása.
Az 5G mobilhálózatok indulása nem jelent többlet egészségügyi kockázatot a már üzemelő 2G, 3G, 4G és egyéb mikrohullámú rendszerek – bérelt vonali összeköttetések, légiirányítás stb. – mellett és azokkal egyetemben.
A mobil szolgáltatók meggyőződése, hogy a hatályos egészségügyi előírások és határértékek betartása mellett a mobiltávközlés, legyen az bármilyen mai vagy jövőbeni mobil technológia, teljesen biztonságos. Ezt több független nemzetközi tanulmány és az összes releváns kutatást kiértékelő szakértői vélemény is alátámasztja. A kutatásokban a Telekom is részt vesz azzal, hogy a GSMA (GSM Association) tagjaként több, az elektromágneses terek és az egészség közötti összefüggéseket vizsgáló nemzetközi kutatást is támogat.
Ahogy azt az NMHH műszaki főigazgató helyettese is elmondta: az összes magyar mobil bázisállomásnál tervezési követelmény az egészségügyi határértékre vonatkozó hatályos, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság, ICNIRP) szervezetének ajánlásán alapuló rendelet (63/2004(VII.26.) ESzCsM rendelet) maradéktalan betartása. Emellett a Magyar Telekom évente több projektet indít vezetékes és mobilhálózatban alkalmazott technológiák optimalizálására, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatást a legkisebb elektromágneses terhelés mellett nyújthassa. A szolgáltató egy akkreditált laborral elvégeztette a Zalaegerszeg belvárosában 2019 januárjában elindított 5G tesztállomás sugárbiológiai mérését is, és ez alapján a mért értékek jelentősen a megengedett egészségügyi határértékek alatt maradtak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ellenőrzéseket végzett ezen a 3,6 GHz-es frekvenciasávban működő 5G-s tesztállomáson, amelynek eredménye szerint az állomás szabályosan és az egészségügyi határértéken belül működik. A részletes dokumentációkat, valamint további hiteles információforrások linkjeit szintén ezen az aloldalon lehet végigböngészni:

Tehát akkor kimondhatjuk?

Igen, egyértelműen: a jelenleg rendelkezésre álló tudományos kutatások és ismeretek alapján az 5G-hálózat működtetésének nincsen egészségügyi kockázata. A határértékek betartása mellett az 5G a többi mobil- és rádiófrekvenciához hasonlóan nem képes biológiai elváltozásokat okozni. 
Mondjuk ki ismét: az 5G nem terjeszti a koronavírust sem. A tudományos és hatósági vizsgálatok alapján az 5G pontosan ugyanolyan hatásokkal jár, mint a már évtizedek óta használt rádiós technológiák. Mivel járványok – vírusosak és bakteriálisak egyaránt –, valószínűleg évezredek óta részei az emberi életnek, könnyű belátni, hogy a terjedésüknek minden bizonnyal kevés köze van az ötödik generációs mobilhálózatokhoz.
Rádióhullámokkal nem lehet vírusfertőzést átadni, viszont ha feltüzelt tömegek mobilállomásokat rombolnak, azzal könnyen elérhetik, hogy az adott területen megszűnjön a lefedettség, és így pont a válsághelyzet közepén zárhatják el magukat a legfontosabb kommunikációs csatornától. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Óriási hiba lenne, ha a tájékozatlanság és a rosszindulatú rémhírek által szított félelem miatt a gazdaság elesne attól a forradalmi fejlődéstől, ami az 5G hatására megnyílhat előtte.