2018-02-28

Karmikus törvények



Az alap
Amint vetsz, úgy aratsz. Ez mindig és mindennel így van, és ez az ok-okozati összefüggés megkerülhetetlen. Ahhoz, hogy boldog legyél, és szeretve legyél neked is tudnod kell szeretned.
A teremtés 
 Az élet sohasem következik be magától. Ehhez mindig egy külső beavatkozásra is szükség van, általunk. Vedd körbe magad olyan dolgokkal az életedben, amiknek helyt akarsz adni, és te magad is teremthetsz egy újabbat.
Az alázat törvénye
Ha valakiben látunk egy negatív tulajdonságot, az nem vonja maga után azt, hogy mi a létezés egy magasabb fokán vagyunk jelen. Sőt, érdemes mindig megbecsülni ezeket az embereket, és megtanulni belőle azt, hogy hogyan ne váljunk hasonlókká.
A fejlődés törvénye
Mindig, és folyamatosan fejlődj. A folyamatos túléléshez folyamatos változásra van szükség. Arra, hogy képezd magad mind lelkileg, mint akár testileg is.
A felelősség törvénye
Mindig mindenért és mindenkiért részben felelős vagy, akár hajlandó vagy magadnak beismerni, akár nem. A környezeted ugyanis valamilyen tekintetben a belső világod egyfajta leképezése.
Az összefüggés törvénye
Még ha jelentéktelennek és értelmetlennek is tűnik egy-két tettünk, mégis valamiféle jelentéssel bír, mert az Univerzumban minden összefüggésben van egymással. Ezt soha ne feledd. Az egymással látszólag nem összefüggő dolgok vannak néha a leginkább kapcsolatban egymással.
A koncentráció törvénye
Egy időben nem lehet két dologra gondolni. Sohasem tudunk egyszerre több dologra fókuszálni anélkül, hogy valamelyik dolog megsínylené. Ezt mindig tartsd észben!
Nagylelkűség törvénye
Ha valamit igaznak gondolsz, akkor egyszer majd be is kell azt bizonyítanod, a te sajátos módodon. Ez az a pillanat, mikor gyakorlatba kell ültetnünk mindazt, amit tanultunk.
Az itt és most törvénye
Nem szabad, hogy állandóan a múlttal foglalkozz, és benne élj! Mindig Tekints a jövőbe, és próbáld meg az előtted álló lehetőségeket nézni, ne a magad mögött hagyott elszalasztott ziccereket.
A változás törvénye
A történelem mindaddig megismétli önmagát, ameddig nem tanuljuk meg a leckét. Ez mindig is így volt, és így is lesz. Ha nem jössz rá, mi volt a hibád, mindig el fogod azt követni, mert a karma azt akarja, hogy megtanuld a leckét.
A türelem törvénye
Fontos, hogy midig mindenben légy türelmes. A boldogság, vagy az igaz szerelem sem akkor jön, amikor azt a legjobban keresed. Ez csak görcsös elvárásokat szül, és egy állandó boldogtalanság érzést.
Az inspiráció törvénye
Fontos hogy tudd, hogy azt kapod, amit adsz. Amit átélsz, az téged tovább formál, és azt idővel beleforgathatod valami másba. Mindenből inspirációt lehet meríteni, csak meg kell találnod a módját.
Nézz a tükörbe, vizsgáld meg Önmagad! A külvilág a saját tükörképed!

2018-02-18


Most volt a tévében egy remek sorozat:
Kozmosz: Történetek a világegyetemről. 
Volt benne szó a medveállatkáról is. :-) Ő a kedvencem!

Kapcsolódó kép

De az utolsó rész végén néhány alapvető gondolat hangzott el,
amit nekem már 1990-ben Kisfaludy György tanított. 
Alapjaiban meghatározta a hozzáállásom mindenben. 
Hálás vagyok érte Gyurinak. 
Most megosztom a filmben elhangzott mondatokat:  

  1. Ne engedj a tekintélynek! (Soha nem érdekelt, ki mondja. Ha nem értettem egyet vele, megmondtam.) 
  2. Semmi sem igaz, csak azért, mert valaki azt mondja. (Gyuri figyelmeztetett, hogy nagy díjakat adtak olyasmikért, amiről később kiderült, hogy nem igaz. Azt javasolta, ha jön egy számomra még ismeretlen információ, vizsgáljam meg 5-6 oldalról. Ha beleilleszkedik az "amint fent, úgy lent"-be, akkor helyes, és nyertem egy új aspektust. Ha nem, dobjam el, mert nem igaz. Mindig bejött ez a tanács!) 
  3. Gondolkodj önállóan! 
  4. Ellenőrizd önmagad! (Lásd 2-es pont!) 
  5. Ne higgy el semmit csak ezért, mert akarod.  A hit semmit sem tesz igazzá!  (A hit számomra alacsony rezgésű fogalom. Hinni = NEM TUDOM BIZTOSAN, csak remélem. Nekem a TUDÁS az igazi. A TAPASZTALÁS.)
  6. Ellenőrizd ötleteidet megfigyeléssel és kísérletezéssel!   Ha a legjobb ötletedet megcáfolja egy jól megtervezett kísérlet, akkor az hamis. Lépj tovább! (Lásd 2-es pont!)   
  7. Kövesd a nyomokat, bárhová vezessenek is! 
  8. Bizonyíték nélkül ne ítélkezz!
  9. Ne feledd, hogy nincs mindig igazad! A legnagyobb tudósok is tévednek olykor. Newton, Einstein és a történelem sok más nagy tudósai is követett el hibákat. Persze, hiszen emberek voltak. A tudomány által elkerülhetjük önmagunk és egymás áltatását.
  10. Követtek el bűnt a tudósok? Természetesen. A tudománnyal ugyanúgy visszaélünk, ahogy minden más rendelkezésünkre álló eszközzel. Ezért nem engedhetjük meg, hogy egy szűk elit  kezében összpontosuljon. Minél inkább mindannyiunk közös kincsévé válik, annál kevésbé valószínű, hogy visszaélünk vele. Ez az értékrend leleplezi a fanatizmus és a tudatlanság álcáját. (Ezért élvezem a tanítást, mint karmikus feladatomat. Felnyitni az emberek szemét, megtanítani LÁTNI a dolgokat, a színfalak mögötti valóságot. Azt, hogy nem külső szerek okozzák a betegséget, hanem ezek üzenetek a Felsőbb Éntől, hogy valamit nem jól csinálunk, stb. )

2018-02-13

Medveállatka


medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak.[1] Több mint 1000 fajuk ismert. Magyarországon kb. 100 faj él.
A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet Spallanzani adta neki 1776-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”.
törzs teljes genomját először 2015-ben a University of North Carolina munkatársai szekvenálták.
A kutatás során felfedezték, hogy teljes génállományának csaknem 17 százaléka származik idegen élőlények - leginkább baktériumokgombák és archeák - genomjából, mely kiemelkedően magas az állatvilágban.


Elterjedésük
Világszerte előfordulnak, a Himalája 6000 m-es csúcsai fölött, a tengerek 4000 m-nél is mélyebb területein éppúgy megtalálhatók, mint a sarkvidékeken vagy az Egyenlítő környékén. Minden emberre 1 milliárd jut! 


                                           Megjelenésük, felépítésük
Méretük 0,2-től 1,5 mm-ig terjed; többségük fél milliméternél rövidebb. Hengeres, zömök testük fejből és 4 törzsszelvényből áll. A szelvényekhez 1-1 pár csonkláb tartozik, ezek végén 4-8 karom ül. 
A testüket borító kutikula kitintmukopoliszacharidokatfehérjéket és lipideket tartalmaz. Lehet sima felületű vagy mintázott, víz hatására könnyen megduzzad. Annyira vékony, hogy átlátszó: látni engedi az állatka belső szerveit.
Szájnyílásukban két miniatűr állkapcsi mészszurony (stylet) foglal helyet. A szuronyok valószínűleg az első szelvények karmaiból fejlődtek ki. Vedlés után a nyálmirigy pótolja őket, a karmokat pedig a karommirigyek. Izomzatuk egysejtű izomszálakból, idegrendszerük egy hátoldali agydúcból és az ehhez csatlakozó hasdúcláncból áll. Az első három pár lábukat járásra, az utolsó párt kapaszkodásra használják. Keringésük és légző szervrendszerük nincs, gyomruk és belük viszont van – a salakanyagokat Malpighi-edényekkel választják ki. Pseudocoel testüregüket színtelen folyadék tölti ki.
Életmódjuk, élőhelyük
Leggyakoribb életterük a zuzmók és mohák életközösségei, de a világ bármely pontján fellelhetők, így homokdűnékben, mocsarakban, gleccserekben, kőfalakon, háztetőkön, óceáni üledékekben, hőforrásokban, radioaktív hőforrásokban, forró kénforrásokban, jég alatt, tengerparton, tengerben, édesvízben, ahol akár elérhetik a 25 000 állat/liter sűrűséget is (miközben az édesvízi és a tengeri fajok száma is csekély).
Időről időre levedlik régi kutikulájukat, ilyenkor a szájukban található mészszuronyokat és a lábaik végén ülő karmokat is elveszítik. Egyes fajok nőstényei a levedlett bőrben helyezik el petéiket.
Többnyire növényi nedveket szívogatnak, de előfordulnak köztük baktériumokat zsákmányolók, paraziták és egyéb ragadozók is. A Milnesium tardigradum például ragadozó. Vannak, amelyek korhadékevők, vagy olyanok, amelyek más medveállatkákkal táplálkoznak. Minden szerves anyag táplálék a számukra.
A szájnyílásukból kilökhető mészszuronyokkal szúrják föl a sejteket, ezek nedveit izmos garatjukkal szívják ki.


Szaporodásuk

A fajok többsége váltivarú, megtermékenyítésük belső, fejlődésük közvetlen (lárvaalak nincs). Sokuknál még nem találtak hím egyedet, ezek a fajok szűznemzéssel (önmegtermékenyítés) szaporodnak. 1-30 petét rakhatnak, amelyek 0,05 mm átmérőjűek. A legtöbb faj egyenként rakják le petéit különböző növényekre. 
A mohákon élő fajok petéi fogazottak, ami megakadályozza, hogy az esővíz lesodorja őket.

Medveállatkák a szélsőséges környezetekben

Hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei. Tökéletesen alkalmazkodtak minden környezettípushoz. Kedvezőtlen körülmények között cisztát (védőburok) képezhetnek, vagy a kriptobiózis állapotába kerülhetnek.
Cisztaképzésnél a vízvesztés miatt kisebbé vált állat testéről a kutikula leválik, és tokot képez a test körül. Eközben a bőr köré vastag, új kutikula képződik. Ebben az állapotban nem viselik el a magas hőmérsékletet, viszont akár egy évig is kibírhatják táplálék nélkül.
Kriptobiózis során testüket viasszal vonják be, lábaikat behúzzák, és hordó alakot vesznek fel. Anyagcseréjük ilyenkor a normálisnak kevesebb, mint 0,01%-ára, az oxigénigényük 6 századrészére, a testük térfogata pedig 50%-ára csökken. Nedvességtartalmuknak akár 99%-át is elveszíthetik. A szinte teljesen kiszáradt szervezetben nem tudnak megtelepedni a vírusok, baktériumok és a szövetkárosító gombák, mivel ezeknek nedvesség kell. Ebben az állapotukban sok trehalózt tartalmaznak – ez a cukorfajta általában jellemző a kiszáradást tűrő állatokra – ez helyettesíti a sejtmembránokban a vízmolekulákat. 
A medveállatkák életműködései felfüggesztődnek; ebben a formában élelem és víz nélkül akár 100 évig is életben maradhatnak. Ha újra nedvesség éri őket, néhány percen vagy néhány órán belül újra aktívvá válnak.
Egy múzeum gyűjteményéhez tartozó kiszáradt mohából előkerülő medveállatkát 120 éves tetszhalottság után sikerült feléleszteni.
  • Hőmérséklet: a medveállatkák kibírják a fagyást. A fagyás azért veszélyes, mert a testben lévő vízmolekulák kikristályosodnak, és a hegyes jégkristályok szétroncsolják a szerveket. De a medveállatkák testében olyan fehérjék vannak, amelyek felgyorsítják a fagyás folyamatát. Így a lassan képződő hegyes jégkristályok helyett sok apró kristály keletkezik, melyek már nem képesek szétroncsolni a sejteket.
A medveállatkákkal nagyon sok kísérletet végeztek, hogy megfigyeljék ellenálló-képességüket. 100°C-os levegőn 6 óráig is kibírják, 151°C-os forró levegőn néhány percig. 20 hónapig életben maradnak -200°C-ra lefagyasztva, és néhány percig kibírják -272 °C-on, amely megközelíti az abszolút nulla fokot. Folyékony nitrogénben (-196°C), és folyékony héliumban (-270°C) sem pusztulnak el. Elviselik, ha 15 perc alatt -190°C-ról +151°C-ra melegítik őket. Túlélik a forrásban lévő vízben, és a forrásban lévő alkoholban való fürdetést.
  • Sugárzás: Raul M. May, a Párizsi Egyetem dolgozója mutatta be, hogy az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad röntgensugárzást. (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására halálos sérüléseket szenved.) Túlélik a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét, a gamma-sugárzást, és a rendkívül erős elektromágneses sugárzást is. Túlélik az elektronmikroszkópos elektronbombázást is.
  • Nyomás: rendkívül jól bírják a nagyon magas és a nagyon alacsony nyomást. A földi légköri nyomás 300-szorosát, a tenger legmélyebb pontján lévő nyomás 6-szorosát képesek elviselni. Vákuumban, vagyis légüres térben, teljes oxigénhiányban 7 hónapig is életben maradnak.
  • Világűr: 2007 szeptemberében az Európai Űrhivatal a svéd Kristianstadti Egyetem vezetésével Kazahsztánból két fajhoz tartozó medveállatkát, a Richtersius coronifer-t és a Milnesium tardigradum-ot lőtte fel a világűrbe az orosz Foton M3-as űrszondán. A medveállatkák a kriptobiózis állapotában voltak. Az űrszonda 270 km magasan keringett a Föld körül 10 napig. Amikor visszajött, a kutatók vízbe helyezték a medveállatkákat, hogy feléledjenek. 68%-uk túlélte a szabad világűrbe való kibocsátást bármiféle védőfelszerelés nélkül, és utána még szaporodtak is.
A világűrben egyszerre kellett elviselniük a -270°C-ot, a légüres teret, a teljes oxigénhiányt, a kozmikus sugárzást, és a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét. 
Az ultraibolya sugárzás sterilitást okoz, a DNS-t erősen roncsolja, de a medveállatkák még ennek ellenére is képesek voltak szaporodni. Valószínű, hogy ki tudják javítani a saját DNS-üket ért károsodást. A kísérlet előtt eddig csak bizonyos baktériumokról tudták, hogy életben maradnak a világűrben, de most kiderült, hogy bonyolultabb szervezet is képes erre.
Egy másik kísérlet alkalmával először 8 napon át vákuumban tartották őket, utána 3 napig szoba-hőmérsékleten héliumgázban, majd néhány órára lefagyasztották őket -272°C-ra. Feléledtek, amikor újra szoba-hőmérsékletre kerültek.

2018-02-02

Hazugságok a zsírról és a koleszterinről.


Találtam egy jó cikket. Ide is másolom!:
"60 éve hazugságban él a világ, rengeteg ember megbetegedését és halálát a közegészségügy hazug, semmivel alá nem támasztható ajánlásai okozták és okozzák.
A táplálkozás és a betegségmegelőzés területe tele van hozzá nem értéssel. Hibás tanácsokat kaptunk, amikor a telített zsírok és a koleszterin elhagyására szólítottak fel minket, annak ellenére, hogy károsságukat semmi nem támasztja alá.

Alább következik az étkezési zsírokkal és a koleszterinnel kapcsolatos 9 legnagyobb hazugság, mítosz, és félreértés.
1. Az alacsony zsír- és a magas szénhidráttartalmú étrend az optimális
Az 1960-70-es években számos prominens tudós hitt benne, hogy a telített zsír a szívbetegség első számú okozója, mert megemeli a “rossz” koleszterint a vérben. Ez az elmélet volt az alacsony zsírtartalmú étrend sarokköve. Egy pár rossz tanulmány és téves politikai döntés miatt 1977-ben minden amerikainak ezt az étrendet ajánlották.
Azonban akkoriban még egyetlen egy tanulmány sem létezett erről az étrendről. Az amerikai nép minden idők legnagyobb ellenőrizetlen kísérletének résztvevőjévé vált. Ez a kísérlet nem túl jól sikerült, és még mindig szenvedünk a következményeitől.
Valószínűnek tűnik, hogy az alacsony zsírtartalmú ajánlások rontottak a helyzeten, mert az emberek kevesebb egészséges élelmiszert kezdtek el enni, mint pl. a hús, a vaj vagy a tojás, míg több feldolgozott, magas cukor- és finomított szénhidrát tartalmú ételt fogyasztottak.
Ugyan akkoriban még kevés bizonyíték volt, az elmúlt években alaposan tanulmányozták az alacsony zsírtartalmú étrendet. A Women’s Health Initiative nevű, a táplálkozástudomány

történetének legnagyobb kontrollált vizsgálatában tesztelték. Ebben a vizsgálatban 48.835 menopauza után lévő nőt választottak szét két csoportra. Az egyik csoport alacsony zsírtartalmú étrendet evett (teljes kiőrlésű gabonákkal), míg a másik csoport továbbra is “normálisan” táplálkozott.
7,5-8 évvel később az alacsony zsírtartalmú csoport csak 0,4 kilóval volt könnyebb, mint a kontroll csoport, és a szívbetegség illetve a rákos megbetegedések mértékében nem volt különbség a csoportok között. Más nagy vizsgálatok sem találták az alacsony zsírtartalmú
étrend előnyeit.

De még nincs vége a történetnek, sajnos. A legtöbb táplálkozástudományi szervezet által ajánlott alacsony zsírtartalmú étrend nem csak hatástalan, hanem lehet, hogy egyenesen kártékony. Több humán vizsgálatból kiderült, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend valójában számos fontos rizikófaktort tovább ront, megemeli a triglicerid szintet, lecsökkenti a HDL (jó) koleszterint, és apróbbá teszi az LDL részecskéket, ami ártalmas.
A kutatások gyenge eredményei ellenére, világszerte sok táplálkozási tanácsadó továbbra is ajánlja az alacsony zsírtartalmú étrendeket, amelyek többet ártanak, mint amennyit használnak.
A lényeg: Nincs rá bizonyíték, hogy az alacsony zsírtartalmú étrendnek bármilyen haszna lenne. Hosszú távon nem eredményeznek fogyást, vagy nem csökkentik a krónikus betegségek kockázatát. Bizonyos vizsgálatok azt mutatták ki, hogy akár kárt is okozhatnak.
2. A koleszterinben gazdag élelmiszerek (mint a tojás) ártalmasak

A táplálkozási szakemberek figyelemre méltó sikereket értek el bizonyos, tökéletesen egészséges élelmiszerek démonizálásában.
Ezek közül a legrosszabb példa valószínűleg a tojás, ami az egyik legegészségesebb élelmiszer a világon.

Gondoljuk végig! A tojásban lévő tápanyagok elegendőek egyetlen megtermékenyített sejt kiscsibévé való alakításához.
De mivel a tojás sok koleszterint tartalmaz, azt hitték, hogy ez okozza a szívbetegséget.
Azonban a vizsgálatok kimutatják, hogy a benne lévő koleszterin nem emeli meg a “rossz” koleszterin szintjét a vérben. A tojás megemeli a HDL (“jó”) koleszterint, és nincs összefüggésben a megnövekedett szívbetegség rizikóval. Egy hihetetlenül egészséges élelmiszerrel állunk szemben, ami tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és a szem és az agy számára fontos tápanyagokkal.
Ne felejtsük el, hogy majdnem az összes tápanyag a sárgájában van, a fehérje nem más, mint fehérje. Azt mondani az embereknek, hogy felejtsék el a sárgáját, talán a legnevetségesebb táplálkozási tanács a történelemben.
A lényeg: A tojást a magas koleszterintartalom miatt démonizálták, de az új vizsgálatok kimutatták, hogy nem emeli meg a vérkoleszterin szintet és nem járul hozzá a szívbetegséghez. A tojás az egyik legdúsabb tápanyagtartalmú élelmiszer a földön.

3. Az össz- és az LDL koleszterinszint jó előrejelzői a szívinfarktus kockázatának
A modern orvoslás talán egyik legnagyobb hibája, hogy túlzottan fókuszál az össz- és az LDL koleszterinszintre, mint a szívinfarktus kockázat indikátorára.

Hát az igaz, hogy a kettő megemelkedett szintje összefügg a megnövekedett rizikóval, de a teljes kép ennél sokkal bonyolultabb.
Az össz-koleszterin valójában sok mindent magában foglal, a HDL-t is, amelyet “jó” koleszterinként is ismerünk. A magas HDL pedig megemeli az össz-koleszterint. Az LDL koleszterinnek pedig többféle altípusa létezik.
Vannak az apró, sűrű LDL részecskék (ez a VLDL, a nagyon rossz), és a nagy, könnyű LDL részecskék (jó). Az apró részecskék összefüggésben vannak a szívbetegséggel, míg a nagyok többnyire ártalmatlanok.
A vizsgálatok valójában azt mutatják ki, hogy az össz- és az LDL koleszterinszint gyenge rizikómutatók másokhoz, pl. a triglicerid:HDL arányhoz képest.
Egy vizsgálatban azt találták, hogy 231.986, szívbetegség miatt kórházba került páciens közül a felének normális LDL szintje volt!
Más vizsgálati eredmények szerint a magas koleszterinszint védőhatású lehet. Idősebb embereknél minél magasabb a koleszterinszint, annál alacsonyabb a szívbetegség rizikó.
Arról már nem is beszélve, hogy a túl alacsony koleszterinszint valójában a megnövekedett halálozási rizikóval függ össze más okból, mint pl. a rák és az öngyilkosság.
Annak ellenére, hogy az össz- és az LDL koleszterinszint gyenge előrejelző, az emelkedett értékekkel rendelkezőket gyakran úgy instruálják, hogy minden lehető módon csökkentsék a koleszterinszintjüket, kövessék az alacsony zsírtartalmú étrendet (ami nem működik) és szedjenek sztatinokat.
Jelenleg a világon több millió ember szed koleszterincsökkentő gyógyszereket anélkül, hogy szüksége lenne rá, ezzel szükségtelenül kitéve magát a komoly mellékhatások kockázatának. (hatalmas bevétel az érdekelteknek!)
Lényeg: Az össz- és az LDL koleszterin szint valójában gyenge előrejelzői a szívbetegségnek. Sok embert gyógyszereznek feleslegesen azért, mert az orvosok ezekre az értékekre összpontosítanak.

4. A finomított mag- és növényi olajak egészségesek
Valamilyen furcsa oknál fogva a finomított mag- és növényi olajok egészséges élelmiszerként kerültek be a köztudatba.
Az emberiség csak kb. száz éve kezdte fogyasztani őket, mert azelőtt nem volt megfelelő technológiánk a feldolgozásukra.
Mégis, a táplálkozástudományi zsenik kitalálták, hogy ezek valahogy nagyon egészségek az ember számára és feltétlenül jobbak, mint a “veszélyes” telített zsírok.
Ezeknek az olajoknak – beleértve a szójabab-, a kukorica-, és a gyapotmag olajat – nagyon magas a többszörösen telítetlen omega - 6 zsírsav tartalma, ami nagy mennyiségben káros, és gyulladásfokozó hatású.
Annak ellenére, hogy ezeket az olajokat a szívbetegségek gyakoriságának csökkentésére ajánlják, sok vizsgálat kimutatta, hogy valójában megnövelik a rizikót.
Egy vizsgálatban, amelyben az USA-ban általánosan használt főzőolajokat elemezték, kimutatták, hogy a bennük található zsírsavak 0.56%-4.2%-a nagyon mérgező transzzsír!
Azonban, ezeket az olajokat ajánlják azok a nagybecsű szervezetek, amelyeknek az egészségünk megőrzéséért kellene munkálkodniuk.
Ez csak egy példája annak, hogy hogyan tehet el minket idő előtt láb alól, ha vakon követjük a konvencionális táplálkozási ajánlásokat.
Lényeg: A finomított növényi olajok nagyon egészségtelenek, tele vannak omega - 6 zsírsavval és transzzsírokkal, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához.

5. A telített zsírok megemelik a rossz koleszterinszintet és szívbetegséget okoznak
A “telített zsír-ellenes háború” keserves kudarcot vallott.
Eredetileg is hibás vizsgálatokon alapult, de valahogy közérdekké alakult át (katasztrofális következményekkel).
A legrosszabb, hogy a kormányok és az egészségszervezetek annak ellenére még mindig nem változtatták meg az álláspontjukat, hogy döntő bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy mekkorát tévedtek.
Valójában a telített zsírok nem emelik meg annyira az LDL szintet. A hatásuk gyenge, egyenetlen, és egyéntől függő.
Amikor a telített zsírok hatással vannak az LDL-re, akkor a részecskék méretét változtatják meg az egészen apró, sűrűből (nagyon-nagyon rossz) a nagy LDL-re, ami többnyire ártalmatlan.
A telített zsírok ugyancsak megemelik a HDL koleszterint, ami viszont a csökkent szívbetegség rizikóval áll összefüggésben.
Ha egyáltalán, akkor a telített zsírok inkább javítják a lipid profilt, és NEM fordítva.
Az elmúlt néhány évben sok nagyszabású vizsgálat elemezte a telített zsírok és a szívbetegség rizikó közötti kapcsolatot.
Az egyik vizsgálatnak 347.747 résztvevője volt, és 21 vizsgálat adatait vetették össze. A konklúzió: nincs bizonyíték arra, hogy a telített zsírok megnövelik a szívbetegség kockázatát.
Sok más vizsgálat is alátámasztja ezt az eredményt. A telített zsírok ártalmatlanok.
Az az igazság, hogy soha nem tudták és nem is fogják bebizonyítani, hogy a telített zsírok szívbetegséget okoznak, mert ez egyszerűen nem igaz.
Lényeg: A több évtizedes anti-propaganda ellenére, a telített zsírokról soha nem tudták bebizonyítani, hogy szívbetegséget okoznának. Valójában a telített zsírok javítják a szívbetegség legfontosabb rizikófaktorainak némelyikét.

6. A telített zsírok és a transzzsírok hasonlóak
A transzzsírok olyan telítetlen zsírok, amelyeket kémiai úton megváltoztattak, hogy szilárdabbak legyenek és tovább elálljanak.
Részben hidrogénezett olajként is ismertek.
Az előállítási folyamat elég gusztustalan, nagy nyomást és nagy hőfokot, egy fém katalizátort, és hidrogéngázt igényel.
A tény már eleve elképesztő, hogy bárki is úgy gondolta, hogy ezek a rémes zsiradékok emberi fogyasztásra alkalmasak lesznek.
Néhány főbb egészségszervezet azzal kezdte az emberek összezavarását, hogy a transz- és a telített zsírokat egy csoportba sorolták, mondván, hogy ezek a “rossz zsírok”.
Azonban, mint ahogy fentebb már kifejtettem, a telített zsírok teljesen ártalmatlanok, míg a transzzsírokról ezt NEM lehet elmondani.
A transzzsírok nagyon mérgezőek, és inzulinrezisztenciát, gyulladást tudnak okozni, illetve jelentősen megnövelik a komoly betegségek, így a szívbetegség kockázatát.
Bár a fogyasztásuk lecsökkent, a transzzsírok még mindig megtalálhatók a feldolgozott, félkész ételekben és az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet) még mindig “általánosan biztonságosnak” kategorizálja őket.
Ha el akarják kerülni a krónikus betegségeket, akkor egyenek vajat, húst, és kókuszolajat, és minden áron kerüljék el a transzzsírokat, mert az életük múlhat rajta.
Lényeg: A transzzsírok állagukat és eltarthatóságukat tekintve emlékeztetnek a telített zsírokra, de a kémiai összetételük nagyon különböző. Míg a telített zsírok ártalmatlanok, a transzzsírok nagyon mérgezőek és mindenképpen kerülendők.

7. A zsírevéstől hízunk, és a magas zsírtartalmú étrend veszélyes
A zsír az az anyag, ami a bőrünk alatt lerakódik, és amitől puhának és puffadtnak látszunk.
Ezért, ha több zsírt eszünk, akkor ettől még több zsírt fogunk raktározni.
Az vagy, amit megeszel, igaz?
Hát, ez nem ennyire egyszerű.
Ugyan a zsírban grammonként több kalória van, mint a fehérjében és a szénhidrátban, a természetes módon magas zsírtartalmú ételek nagyon laktatóak és nehezen lehet belőlük túlenni magunkat.
Valójában a magas zsírtartalmú (és alacsony szénhidráttartalmú) étrendek vizsgálata azt mutatta ki, hogy ezek az étrendek nagyobb fogyást eredményeznek, mint az alacsony zsírtartalmúak.
Az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendek mindenféle egyéb előnnyel járnak, mint pl. a magasabb HDL koleszterin, az alacsonyabb triglicerid, alacsonyabb vércukor- és inzulinszint, magasabb hasi zsírvesztés és jobb LDL részecske méret.
Ennek ellenére, sok táplálkozási szakember még mindig veszi a bátorságot arra, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendeket károsnak nyilvánítsa, és továbbra is a többszörösen megbukott, teljesen hatástalan alacsony zsírtartalmú étrendet ajánlja.
Lényeg: Annak ellenére, hogy a zsírban grammonként több kalória van, mint a szénhidrátban és a fehérjében, a vizsgálatok kimutatják, hogy a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrendek valójában nagyobb fogyáshoz vezetnek, mint az alacsony zsírtartalmú étrendek.


8. A feldolgozott margarin jobb, mint a természetes vaj
A telített zsírok ellen hirdetett háború miatt, a vajat egészségtelen élelmiszernek tartják.
Az élelmiszergyártók egyből jól helyezkedtek, és elkezdtek olyan vajhelyettesítőket gyártani, mint a margarin.
A legtöbb margarin nagy mennyiségű feldolgozott növényi olajat tartalmaz, gyakran transzzsírokat adnak a keverékhez.
Nehéz elképzelni, hogy az emberek hogy gondolhatták, hogy a feldolgozott, iparilag előállított margarin egészségesebb, mint a vaj, ami teljesen természetes, és az emberiség régóta fogyasztja.
A vizsgálatok sem támasztják alá a margarin vajnál egészségesebb mivoltát. A Framingham Szív Vizsgálatban a vajhoz képest a margarin megnövekedett szívbetegség kockázatot mutatott.
Sok más vizsgálat elemezte a magas zsírtartalmú tejtermékeket, és nem talált bizonyítékot arra nézve, hogy hozzájárulnának bármilyen betegséghez, sőt, az alacsonyabb elhízási kockázattal voltak összefüggésben.
Minden félelemkeltés ellenére, a magas zsírtartalmú tejtermékek, mint pl. a vaj, kifejezetten egészségesek, különösen, ha legeltetett marha tejéből készülnek.
Lényeg: A margarin egy egészségtelen, természetellenes, iparilag előállított étel, ami általában transzzsírokat, és feldolgozott növényi olajokat tartalmaz. A vaj sokkal egészségesebb választás, különösen, ha legeltetett marha tejéből készül.

9. A feldolgozott alacsony zsírtartalmú ételek egészséges opciók
A nevetséges alacsony zsírtartalmú ajánlások miatt az élelmiszergyártók kivonták a zsírt bizonyos termékekből.

De volt egy nagy probléma: a természetes élelmiszereknek borzalmas íze van a zsiradék nélkül.
A gyártók rájöttek erre, és ezért egy csomó cukrot adtak a termékekhez a hiányzó zsír kompenzálására.

Ezért aztán “az alacsony zsírtartalmú” ételek valójában tele vannak cukorral, ami komolyan káros.
Ha egy élelmiszer címkéjén a “low fat” vagy “diétás” szó szerepel, akkor valószínűleg cukrot, kukoricaszirupot, és különféle mesterséges kemikáliát találunk az összetevői között.

Azonban ezeknek az élelmiszereknek az eladási statisztikája meredeken felívelt, mert a táplálkozási szakemberek most is fogyasztásra ajánlják őket, annak ellenére, hogy a “normális zsírtartalmú” változatok sokkal egészségesebbek!"
(Szendi Gábor)