2015-06-30

Dohányzás


"Az állatvilágban az erőszak a szájhoz és a végtagokhoz, azaz a fogakhoz és a karmokhoz kapcsolódik. Ez a kettő jeleníti meg az állatvilágban az erőszakot. 


Amikor eszel, ezt a kettőt az étel köti össze. A kezeddel magadhoz veszed, a száddal megeszed az ételt - így az erőszak feloldódik. 
Azonban, ha nincs jelen az éhség, akkor az evés nem cselekvés, hanem betegség.  Ez a fajta tevékenység megszállottság. 
Persze, nem ehetsz így folyton, mert akkor kipukkadsz, ezért az emberek trükköket eszeltek ki: bételt, vagy rágógumit rágnak, cigarettát szívnak - ezek ál-ételek. 
Nincs bennük semmi tápérték, azonban az erőszak szempontjából remekül működnek. 


Sose feledd, hogy amikor beszélsz valakihez, és ő elkezdi keresgélni a cigarettáját, akkor szinte száz százalékig biztos, hogy azt jelenti, hogy megunt téged, magára kellene hagynod. Legszívesebben kidobna, de nem teheti, az túl udvariatlan volna. Ha elkezdi a cigarettát keresgélni, akkor ezzel azt üzeni: "Most már elég! elegem van!" Ha most az állatvilágban lennétek, akkor azonnal rád vetné magát. Ezt azonban nem teheti meg, hisz ő egy civilizált emberi lény. Inkább a cigarettára veti rá magát, és elkezd dohányozni. Most már nem izgatod őt, most már bezárta magát a saját "füst-kántálásába". Ez lecsillapítja."


(Osho)

2015-06-22

Béke



A béke a teljes nyugalom és csend belső tapasztalata. 
A béke tapasztalata nem egy szép tájkép vagy egy természeti jelenség eredménye. 
A tudat akkor válik békéssé, 
ha elfogadom azt, ami az adott pillanatban történik, 
és amit mások tesznek és mondanak. 
Ahelyett, hogy megpróbálnék másokat megváltoztatni, 
egyszerűen elfogadom őket olyannak, amilyenek. 
A tudat békéje az elfogadással kezdődik.

2015-06-15

A só, egy pohár víz és a tó




Egyszer egy boldogtalan fiatalember jött az öreg mesterhez és elmondta, hogy nagyon szomorú az élete, és megoldást keres.
Az öreg mester megkérte a fiatalembert, hogy tegyen egy marék sót egy pohár vízbe és azt igya meg.
„Milyen az íze?” – kérdezte a mester
„Borzasztó” – válaszolt a tanítvány. 
A mester mosolygott. Majd megkérte a fiatalembert, hogy tegyen egy marék sót a tóba. Csendben elsétáltak a tóhoz, és miután a tanítvány beleszórta a marék sót a tóba, az öregember megkérte, hogy igyon a tó vízéből.
„Milyen az íze?” – kérdezte a mester
„Jó” – válaszolt a tanítvány. 
„Érzed a só ízét?” – kérdezte a mester
„Nem” – válaszolt a tanítvány.
A mester a tanítvány mellé ült, megfogta a kezét és azt mondta:

„Az élet fájdalma tiszta só; nem több, nem kevesebb. Az életben a fájdalom mennyisége ugyanaz marad, pontosan ugyanaz. De a fájdalom, amit érzünk a tartótól függ, amibe azt beletesszük. Így, amikor valami fáj, az egyedüli dolog, amit tehetsz, hogy tágítod a dolgokról alkotott érzéseidet. Hagy abba, hogy pohár vagy. Váljál egy tóvá.”  

2015-06-14

A tanári pálya márpedig menő | Andrea Joós |





Mindenkinek ajánlom ezt a 7 percet! Nem csak tanároknak, bármilyen munkakörre igaz, amit mond! 

2015-06-10

Független pénzügyi forrás


Amíg süt a nap, termeli a pénzt. :-) Ráadásul véded a környezeted is. 




Hamarosan írok róla bővebben. Addig is megnézheted pár percben a részleteket:

Független pénzforrás - passzív jövedelem

2015-06-04

Kétség - hit - bizalom


"Először is három szó jelentését kell megérteni. Az egyik a "kétség", a másik a "hit" és a harmadik a "bizalom"
A kétség bármivel kapcsolatban egy negatív magatartást jelent. Bármire, ami elhangzik, először negatívan tekintesz. Ellene vagy és okokat is fogsz találni, képes leszel azokat racionalizálni, hogy igazold az ellenállásodat. 
Aztán ott van a hívő agy. Pontosan ugyanolyan, mint a kételkedő agy, csak éppen fejjel lefelé, nincs sok különbség. 
Ez az agy pozitívan tekint a dolgokra, és arra próbál indokokat, ész erősítést találni, hogy ezt a hozzáállást támassza alá. 
Az agy, amely kételkedik, elfojtja a hitet, és amelyik hisz, elfojtja a kételyt - de mindkettő ugyanabból van, nincs köztük különbség. 
Végül van egy harmadik agy, amelyiknek a kételyei egyszerűen eltűnnek, és ha a kételyek eltűntek, a hit is eltűnik. 
A bizalom nem hit, hanem szeretet. A bizalom nem lehet hit, mert az nem csupán egy fél, hanem maga a teljesség. A bizalom nem hit, hiszen nincs benne kétség - miért kellene hát bármit elhinni? A bizalom egyáltalán nem egy indoklás: sem valaminek a létét, sem a nemlétét nem próbálja racionalizálni, egyik, utat sem választja. A bizalom azt jelenti, hogy természetesnek veszel valamit, mély bizonyosságérzeted van, és  szeretsz."

(Osho)

2015-06-01

Állatok a városban


Fentről néznek le ránk. Sok mindent látnak. Érdekes lehetne a helyükben lenni. 


Szombaton a Batthyány téri aluljáróban egy galamb az emberek között járkál, elég nyugodtan. Egy idős hölgy enni adott neki, egy másik meg megszidta érte, majd elment. A megdorgált nő odajött hozzám és panaszkodott. Megmondtam, hogy én is etetem őket az erkélyemen. Komoly kis csapat szokott oda, és örülök nekik. Azt gondoltam, megnyugtattam. Mire a következő mondat hagyta el a száját:
" A cigányokat és a galambokat én is kasztrálnám. De ha már itt van, egyen." 
Megfordult velem a világ. Én meg ezt a gondolkodást szeretném kasztrálni a világból. Döbbenet! Én kérek elnézést minden romától és galambtól. 


Picike csiga az érdes fán mászik felfelé. Ügyes!


Nagyobb csigát is találtam Klári kertjében. 


Feltettem egy téglára, hogy jobban tudjam fényképezni. Egymásra mosolyogtunk. 


Aztán úgy döntött, hogy visszamegy a fűre. Segítettem neki. Letettem a zöldbe. 


Iván a szomszéd kutyája. Mindig köszönünk egymásnak. 


Hazafelé a Boráros téren - iszonyatos bűzben - ez a látvány várt. Szegény galambok az intelligens emberek eldobált szemeteiben keresgélnek élelmet. 


Ők, ott fent legalább nem érzik az rémes büdöset. Nem élnek luxus körülmények között, de tudnak repülni! 

Szombati délutáni séta az orgonakoncertig



Imre (általános iskolai osztálytársam) meghívott egy emlékkoncertre a Szent Anna templomba. Klárival megbeszéltem, hogy elmegyünk. Imádom az orgona hangját. 


A Kossuth téren kellett átszállnom. Egy kicsit körülnéztem. A TV épülete megdobogtatta a szívemet. 


Nagy Imre szobra. 


Imádom ezeket a részleteket!


Ahogy szoktam, sokkal korábban odaértem. Gondoltam, lesétálok a Corvin térre. 


Mit találtam egy homlokzaton? Csillagok között egy nőalak. :-)



Jobb- és balsodrású energiák szimbóluma. :-) Szép. 


A zöld fák és a kék ég mellett a meleg színű téglák. 


A régi házak, akár egy időutazás. Örülök, hogy megmaradt a régi forma. 


Leülni már nem volt időm, mert Imre észrevett és dudált. Igyekeztem vissza a Batthyány térre. Pedig hívogatóak a padok a zöldben. 


Igazán ezért az épületért jöttem ide. Ma ismét a Budai Vigadó. 


Ide jártam boldog filmes koromban tanulni. Itt kezdtük az Optikai- és Akusztikai Főiskolát. Aztán átköltözött az iskola az Anker közbe. 


De Nagy Attilához is sokat jártam ide egy kis filmstúdióba. Hol van az már! 


Nagyon élveztem azt az időszakot. A szárnyaló lelkemhez méltóan egy madár repült felém. Meseszép volt a habos felhő is. 


Egy építész emlékműve. Megérdemli. Akkor még volt esztétikai érzékük is. 


Hát nem szép?!


A templom előtt beszélgettem kicsit Imrével és a nejével. Ők bementek a emlékmisére, én kint vártam a nővéremet. 


Mit szólna a mai helyzethez? 


Az egyik padon hajléktalanok szenderegnek. 


A másikon fiatalok, ki tudja, milyen lesz a jövőjük?


Klári megérkezett és bementünk a templomba. Kárpáti József emlékkoncert volt. A tanítványai orgonáltak, többen is. Nem értek a zenéhez, csak élvezem. De úgy gondolom, ez a legnehezebb hangszer. Kézzel - lábbal egyformán aktívan kell dolgozni. A hangját imádom! Kivetítőn láthattuk a fent zenélő művészeket. 

Köszönet Imrének az élményért! 

Sebő-együttes koncertjének pillanatképei




Tegnap a Bakáts téren a Református Zenei Fesztivál keretében a Sebő-együttes koncertet adott. 


Nehéz úgy exponálni, hogy az ember közben táncra perdülne. 


A tér megtelt, és szerencsére a borút felváltotta a napsütés. Ideális idő volt a szabadtéri programhoz. 


Soós Réka és Tímár Réka még fiatalok. De az együttes régi tagjainak énekén nőttek fel a lányaim pici korukban. 


Barvich Iván váltogatta a hangszereket. 


A pánsípot nagyon szeretem. 


Perger László is dalra fakadt. 


A siker nem maradt el. Kicsik és régóta fiatalok is élvezték a műsort. 



A hatalmas képanyagot megnézheted a neki szánt oldalamon: 

https://www.facebook.com/sebo.koncert

vagy kattints ide: 

Sebő-együttes koncert pillanatképei

Jó nézelődést Mindenkinek!