Gyógyító Buddha mantra

Sétálj velem a VI. kerületben

A reggeli fények még csak az épület tetejét melengetik.

Ahogy látom, az emberek lehajtott fejjel bandukolnak az utcán.  

Pedig ha felfelé is tekintenének, érdekes arcokat láthatnának. :-)

1985-ig én is ilyen felső - saroklakásban éltem. 

Jó, mert mindenkét utcát be lehet látni, és körbesüt a nap. 

Amikor még az építész és a kőműves tudott is valamit.

Nagyon fontos a szimmetria. 

Szerencsére van olyan épület is, amit szépen renováltak. 

A kapu őrzői...

A jin - jang egyensúly. 

Jobb- és balsodrású örvénylés. 

Jó élmény a szemnek. 

Egy kellemes pihenőhely. 

Mennyire szép lehetett az utca fénykorában.

Mikor még mind szépen volt bevakolva!

Védelmező.

Egy másik...

Sajnos a port nem törlik le. 

Jellegzetes épület. Ezt nem lehet eltéveszteni, mint egy lakótelepen. 

Amire jó nézni...

és amire nem!

Azt sem értem, hogy egy ilyen jellegtelen mocskot 

hogyan lehetett engedélyezni ebbe az utcába? 

Nem illeszkedik a környezetébe. 

Ennek a tervezőjét is "építésznek" nevezik?

Itt egy szép lakatosmunka. 

Ez meg olyan, mint egy börtön. 

Ehhez sem kellett sok fantázia. 

Újabb rémálom!

Biztonságtechnikailag, hőtechnikailag is katasztrófa.

A sok nekirepült madár teteme a földön. 

A bennlévők sem érzik magukat védve. 

Ez is a társadalom szégyene.

Ifjúkoromban nem volt ilyen. 

A férfi fölött néz ez a szobor. 

Gondolom ő is el van keseredve. 

Nyugati pályaudvar.

Kiállja az idő próbáját. 

Szeretem ezt nézni. 

A fontos szimmetria. 

Mit mondjak? Nincs tömeg.

Mintha utazási tilalom lenne.

Az éhes galamb nyugodtan takarít a kövek között. 

Villamosra várva még nézem a pályaudvar épületét.

Eddig fel sem tűnt a korona.

Hangulatos hely. Akár itt is lehetne laptopon dolgozni. 

Mindennel együtt szeretem ezt a várost. 

Jó lenne megőrizni az értékeit.

Sétálj velem 2. - Boráros tér

Beérkezett a HÉV. Mindenki futott a következő közlekedési eszközéhez. 

Engem megfogott a látvány. 

Friss volt a levegő. Ideális reggel. 

Felfigyeltem a madarakra. 

Mennyire hiányzik a vitorlázó repülés!

Szabadon szárnyalni 3 dimenzióban....

Nekik ez mindig megadatik. 

Elgondolkodtató kontraszt:

hátam mögött a siető, lehorgasztott fejű, fontoskodó emberek,

előttem a nyugiban napozó madarak raja. 

Egy meghalt fát visz a víz.

A kövek fürdenek a hideg vízben. 

Egy figyelő sirály. 

Szemmel láthatóan nem zavarja őket a hideg. 

Aztán feltűnt, hogy nagy a kavarodás néhány méterrel odébb. 

Egy idős úr szinte kézből etette a madárrajt. 

A madarak pedig nagy bizalommal jöttek hozzá enni. 

Látszott rajtuk, hogy ez így mehet minden reggel. 

Megható volt ez a bensőséges kapcsolat és a férfi gondoskodása.

Láthatóan őt sem kényezteti el az élet,

mégis másokról gondoskodik. 

Pedig semmi érdeke nem fűződik hozzá. 

Áldja érte az Ég!

Ha az ember lelassít és kinyitja a szemét,

bárhol csodákra lelhet.

Eszembe jutott Kristóf,

aki most Norvégiából küld képeket.

Én meg akkor innen neki, 

hogy lássa, mi van itthon. :-)

Nagyváros, nyüzsgés, 

és mégis látható fürdőző kacsapár is.

Hát nem aranyosak!?

Felfelé a villamoshoz ez a férfi ücsörög,

kutyával az ölében. 

Egy bátor városi galamb. 

Milyen színes a nyakán a tollazata!

Megszokták az emberek rohangálását. 

Nem zavartatják magukat. 

Találkozás. 

Az ennyire különböző embereknél ez nem megy ilyen könnyen. 

Szeretem ezeket a kellemes padokat.

Jó a formája, a színe. 

Már itt is zöldül a természet.

A másik oldalon mit látok?

Kezében a kávé, másikban a cigi.

Adunk az egészségnek, két kézzel. 

Nehogy már egy parányi vitamin is fel tudjon szívódni!

Hadd szóljon!

Ennek a kutyának több esze van. 

Kihasználja a várakozást, és napozva pihen.  

Mindig érdekelt, hogy ránézünk egy házra,

nagy felület, sok lakás. 

De aztán ráközelítesz egy ablakra.

Mi lehet mögötte? 

Egy külön kis világ. 

Minden ablak mögött teljesen más emberek, értékek, világszemlélet. 

Most mennem kell, de aztán jön a VI. kerület képekben. :-)