Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2014. február 28., péntek

Délutáni séta a Városligetben


Pár napja elvittük délután sétálni és hintázni Farist a Ligetbe.


Remek dolog, hogy a város közepén létezik egy kis béke szigete.


A kacsák békésen úszkáltak a hideg vízben.


A hintázás után a kedvemért elsétáltunk a várba is.


Milyen furcsa, hogy ezek a falak mi mindent láthattak már!


Itt egy régi kép az épületekről. :-)


Az első forgatás, amire itt emlékszem, a Cigánybáró volt.
forgatási szünetben,
korabeli jelmezben fotóztattuk magunkat egy osztálytársammal 
a turisták örömére. 
(Nem kis derültséget okozva ezzel apámnak)
Talán 10 éves lehettem. 


Gyönyörűek ezek a részletek.


A Jáki templom mása.


Sajnálom, de nekem ez az építészet.
Nem a fantáziátlan beton vagy üvegkockák.


Mi minden zajlott az ablakok mögött már!


Arányos, kellemes, élvezet a szemnek.


A repkedős hangulat csúcspontja a naplemente fényei lettek!


Arany fénnyel simogatta a nap a falakat búcsúzásként.


A sok képből alig tettem ki párat. 


Micsoda hangulat!


Az akkori építészek még tanultak szimbológiát is. 


Boldog leszek, ha sikerült valakit egy kis sétára csábítanom.
Élőben sokkal szebb!