Az én két tündérem! Viki és Ancsa már felnőttek. Volt sok szép emlék, megkönnyezős rendezvények az ovikban, sulikban. De ez a mostani mindent felülmúlt.
Ancsa azt mondta, hogy elvállalt egy fordítást, és dolgoznia kell ezen a hétvégén. Bevállalom-e a két fiút? Persze. Szombat reggel áthozza őket és nálam is alszanak,aztán vasárnap délután értük jön.
Hozzájött az is, hogy a Tescóból rendelne dolgokat, ha már úgyis otthon vagyok, majd tőlem hazaviszi a dolgokat. Nekem kell-e valami?
Meg is jöttek szombat reggel és vártuk a házhoz szállítást. De meglepetésként Viki, Gábor, Nimród és Benji léptek be az ajtón! Őket csak hó végére vártam.
A két lányom titokban megszervezte, hogy biztosan otthon legyek, ne jöjjön hozzám senki ezen a hétvégén. :-) Ráadásul ők gondoskodnak most az élelemről is. Viki 2 napig a tűzhely mellett állt. Sütött palacsintát, ami a kedvencem, de sajnálom az időt a palacsinta sütésére.
A fiúk énekeltek, volt csiki-birkózás és sok nevetés!
Luca nem jött fel Pestre, készül az érettségire, de mondott egy verset a telefonba,amit megkönnyeztem.
Anyának lenni is nagy dolog. Rengeteg öröm, izgalom, drukkolás, felelősség... de nagymaminak lenni teljesen más. Egyrészt könnyebb, mert már van rutin, sok mindenért már idegeskedik az ember, már mást tart fontosnak, mint fiatalabb korában. De ugyanakkor még szigorúbb a testi épség megőrzésének nyomása. Hiszen hogy állna az ember a gyereke elé, ha valami baj történne?
De összességében káprázatos élmény! Sokkal könnyebb volt a már nagy unokáimmal, hiszen akkor én is többet bírtam fizikailag. Nem is értem azokat a nőket, akik félnek attól, hogy nagyszülővé válnak. Ők ezt az öregedés jelének vélik. Pedig ez nem függ a kortól, viszont hatalmas boldogságot ad. Látni a gyermeked örömét, a szülővé válását, a körforgást figyelni...
Drága Lányaim! Ez a hétvége mindennél többet ért, és hálás köszönetem érte! Nagyon szeretlek Benneteket! :-)
UI: Az összes palacsinta elfogyott. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése