A káliummal szemben néhány hozzá nem értő rémhíreket terjesztett el, s a hatóságokkal és az orvoslással szembeni jogos gyanakvás miatt ez sajnos sok embert megtévesztett. A kálium szerepének félreértése igen sok ember egészségét, sőt életét is veszélybe sodorhatja.
Sokan hajlamosak alulbecsülni a kálium szerepét az egészségmegőrzésben.
Ez az ásvány könnyen reakcióba lép a vízzel, és mivel vízben oldva pozitív töltésű ionokat képez, jól vezeti az elektromosságot; erre a tulajdonságára a szervezetben zajló számos folyamathoz elengedhetetlenül szükség van.
Sokan nem tudják, hogy a káliumban gazdag táplálkozás sok szempontból roppant egészséges: csökkentheti például a vérnyomást és a víz-visszatartást, továbbá véd a sztrók, a csontritkulás és a vesekőképződés ellen.
Ebben a cikkben a kálium egészségmegőrzésben játszott szerepét fogjuk elemezni.
Mi a kálium?
A kálium a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag az ember szervezetében, amelynek komoly szerepe van a vízháztartás szabályozásában, az idegi ingerületátvitelben és az izom-összehúzódások szabályozásában. A testünkben levő kálium durván 98 százaléka a sejtjeinkben, ennek 80%-a az izomsejtekben, a maradék 20% pedig a csontokban, a májban és a vörösvérsejtekben található.
Miután bekerül az ember szervezetébe, a kálium elektrolitként működik. Az elektrolit anyagok vízzel érintkezve pozitív vagy negatív ionokká oldódnak fel, az ionok pedig azzal a képességgel rendelkeznek, hogy vezetik az elektromos áramot. A káliumionok pozitív töltésűek.
Egy sor testünkben zajló folyamathoz szükség van elektromosságra, ilyen például a vízháztartás szabályozása, az ingerületátvitel és az izomszövetek összehúzódása.
Ezért az elektrolitoknak mind a túl nagy, mind a túl kis mennyiségben való jelenléte hatással van számos létfontosságú testi folyamatra.
ÖSSZEFOGLALVA:
A kálium fontos ásványi anyag, amely szervezetünkben elektrolitként működik, és szerepet játszik a vízháztartás szabályozásában, az idegi ingerületátvitelben és az izomszövetek összehúzódásában.
Segíti a vízháztartás szabályozását
Testünk mintegy 60%-át víz alkotja.
A víz 40%-a sejten belüli, úgynevezett intracelluláris folyadék formájában van jelen, a többi a sejten kívül található, például vér, gerincvelői folyadék illetve sejtközi folyadék formájában. Ezeket nevezzük sejten kívüli, un. extracelluláris folyadéknak.
A sejten belüli, illetve a sejten kívüli víz mennyiségét az elektrolit-koncentráció, különösen a kálium és a nátrium koncentrációja határozza meg.
A kálium a legfőbb sejten belüli elektrolit, amely a sejten belüli víz mennyiségét szabályozza, a nátrium ezzel szemben a fő sejten kívüli elektrolit, amely a sejten kívüli víz mennyiségét határozza meg.
Vagyis létezik egy egyensúlyi állapot a sejten belüli és a sejten kívüli elektrolitok közt: pontosabban ez egy mesterségesen fenntartott egyensúlytalanság, hiszen a sejten kívül sok nátrium, a sejtben sok kálium található. Ám abban az esetben, ha az ozmotikus egyensúlyzavar lép fel, akkor onnan, ahol kevesebb az elektrolit, a víz oda fognak vándorolni, ahol több elektrolit van, hogy az elektrolit koncentráció kiegyenlítődjön.
Ha a sejtektől elvándorol a víz, akkor a sejtek összezsugorodhatnak, ha viszont odavándorol hozzájuk a víz, akkor megduzzadhatnak és szétpukkadhatnak.
Ezért nagyon fontos, hogy az ember megfelelő mennyiségű elektrolit anyagot, köztük elegendő káliumot fogyasszon.
A megfelelő folyadékegyensúly fenntartása nagyon fontos az egészség megőrzése szempontjából. A folyadékegyensúly felbomlása ugyanis kiszáradáshoz vezethet, ami árt a szívnek és a vesének.
A káliumban gazdag étrend és a szervezet megfelelő mennyiségű folyadékkal való ellátása nagyban hozzájárul az optimális folyadékegyensúly fenntartásához.
ÖSSZEFOGLALVA:
Az elektrolitok, főleg a kálium és a nátrium hatással vannak a folyadékháztartás egyensúlyára. A káliumban gazdag étrend segít fenntartani a szervezetben az optimális folyadékegyensúlyt.
Káliumra szükség van az idegrendszer megfelelő működéséhez
Az agyunk és a testünk között az idegrendszer biztosítja a kommunikációt.
A kommunikáció idegi impulzusok formájában zajlik, ezek szabályozzák az izmok összehúzódását, a szívverést, a reflexeket és egy sor más testi funkciót.
Az idegi impulzusokat a nátrium ionoknak a sejtekbe áramlása, illetve a kálium ionoknak a sejtekből való kiáramlása okozza. Az ionok mozgása ugyanis megváltoztatja a sejtekben a feszültséget, ez hozza létre az idegi impulzusokat.
Ha azonban csökken a vérben a kálium szintje, az hátrányosan befolyásolhatja az idegi impulzusok kialakulását.
Vagyis az idegrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges megfelelő mennyiségű káliumot fogyasztani.
ÖSSZEFOGLALVA:
Káliumra elengedhetetlenül szüksége van a szervezetnek az idegrendszer által küldött idegi impulzusok aktiválásához. Az idegi impulzusok segítik az izom-összehúzódások, a szívverés, a reflexek és sok más élettani folyamat szabályozását.
A káliumnak fontos szerepe van az izom- és szív összehúzódások szabályozásában
Az izmok összehúzódását az idegrendszer szabályozza.
Ám a vér káliumszintjének a változása hátrányosan befolyásolhatja az ingerületátvitelt, gyengítve ezzel az izom-összehúzódásokat.
Mind az alacsony, mind pedig a magas káliumszint hátrányos az idegi impulzusok szempontjából, mivel mindkettő az idegsejtek feszültségének a megváltozását eredményezi.
Káliumra a szívnek is szüksége van, mivel annak a sejtekből kifelé, illetve a sejtekbe befelé történő mozgása tartja fenn a szabályos szívverést. (A szívizomsejt összehúzódásakor kálium áramlik ki a sejtekből és nátrium áramlik be a sejtekbe. A szívizom összehúzódását követő elernyedés során a sejt ionpumpái helyreállítják az eredeti nátrium-kálium egyensúlytalanságot. .Sz.G. megj.)
Ha a vér káliumszintje túl magas, akkor a szív kitágulhat és petyhüdtté válhat. Ez gyengíti a szív-összehúzódásokat és szabálytalan szívverést okoz.
A túl alacsony káliumszint ugyancsak megváltoztathatja a szívverést. Alacsony káliumszint esetén halálos szívritmuszavar léphet fel.
Ha a szív nem ver megfelelően, akkor nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni az agyba, a különböző szervekhez és az izmokhoz.
A szívritmuszavar, illetve a szabálytalan szívverés pedig végzetes is lehet, és akár halált is okozhat.
ÖSSZEFOGLALVA:
A szervezet káliumszintje szignifikáns módon befolyásolja az izom-összehúzódást. A megváltozott káliumszint izomgyengeséghez vezethet, illetve a szív esetében szabálytalan szívverést okozhat.
A kálium jótékony hatásai
A káliumban gazdag étrend nagyon sok egészségügyi előnnyel jár.
Csökkenti a vérnyomást
Amerikában minden harmadik ember magas vérnyomásban szenved. A magas vérnyomás a szívbetegségek legfőbb kockázati tényezője, márpedig a szívbetegségek ma a vezető halálok világszerte.
A káliumban gazdag étrenddel csökkenteni lehet a magas vérnyomást, mivel a kálium segít a szervezetnek eliminálni a nátriumfölösleget.
A magas nátriumszint növelheti a vérnyomást, különösen olyanoknál, akiknek amúgy is magas a vérnyomásuk.
33 vizsgálat adatainak elemzéséből az derül ki, hogy ha magas vérnyomásban szenvedő betegek növelték a káliumbevitelüket, akkor a szisztolés vérnyomásuk érték 3,49, a diasztolés pedig 1,96 Hgmm-rel csökkent.
Egy másik, 1285 25 és 64 év közötti személy részvételével végzett vizsgálatban is azt találták, hogy azoknak, akik a legtöbb káliumot fogyasztották, szignifikánsan csökkent a vérnyomásuk azokhoz képest, akik a legkevesebbet fogyasztották. A szisztolés vérnyomásuk átlagosan 6 Hgmm-rel, míg a diasztolés átlagosan 4 Hgmm-rel volt alacsonyabb a többiekénél.
Segíthet megelőzni a sztrókot
Vérzéses sztrók akkor következik be, ha a magas vérnyomás hatására megreped egy agyi ér. Amerikában évente 130 ezer ember hal meg ebben a betegségben.
Számos vizsgálat igazolja, hogy a káliumban gazdag táplálkozás csökkenti a sztrók kockázatát.
33 összesen 128 644 fő részvételével végzett vizsgálat elemzése nyomán kiderült, hogy azok, akik a legtöbb káliumot fogyasztották, 25%-kal kisebb eséllyel kaptak sztrókot, mint azok, akik a legkevesebbet (1). Hasonló eredményre jutottak egy másik, összesen 247 510 fő részvételével végzett 11 vizsgálat metaanalízise során: itt a legtöbb káliumot fogyasztóknak 21%-kal volt kisebb a sztrók kockázatuk. De nemcsak a sztrók, hanem más szívbetegségek is ritkábban fordultak elő azoknál, akik káliumban gazdag táplálékokat fogyasztottak.
Segít megelőzni a csontritkulást
Az oszteoporózis olyan betegség, amelyben a csontok üregessé és porózussá válnak
Ezért általában a szervezet alacsony kalciumszintjét szokták okolni, mivel a kalciumnak fontos szerepe van a csontok egészségének a megőrzésében.
Ám érdekes módon azt is megfigyelték, hogy azok, akik sok káliumot fogyasztanak, kevésbé szenvednek csontritkulásban, mégpedig azért, mert a kálium megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön ki a szervezetből.
Hatvankét, 45 és 55 év közötti egészséges nő körében végzett vizsgálatban a kutatók azt tapasztalták, hogy összességében azoknak volt a legnagyobb a csonttömegük, akik a legtöbb káliumot fogyasztották.
Egy másik, 994 menopauza előtt álló egészséges nő körében végzett vizsgálat ugyancsak azt mutatta, hogy azoknak volt a legnagyobb a csontsűrűségük, akik a táplálékukkal a legtöbb káliumot vették magukhoz.
Segít megelőzni a vesekövet
A vesekövek olyan rögök, melyek sűrű vizeletben képződnek.
A vesekövek egyik fő építőeleme a kalcium, viszont számos vizsgálat kimutatta, hogy a kálium-citrát csökkenti a vizeletben levő kalcium mennyiségét. Vagyis a kálium a vesekőképződést is akadályozza.
A kálium-citrát nagyon sok gyümölcs- és zöldségfélében megtalálható, így nem nehéz kiegészíteni vele az étrendünket.
Egy négy évig tartó, 45 619 férfi részvételével végzett követéses vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy azoknál, akik a legnagyobb mennyiségben fogyasztottak káliumot, 51%-kal kisebb eséllyel alakult ki vesekő.
Hasonló eredménnyel járt egy másik, összesen 91 731 nő körében végzett, 12 éven át tartó követéses vizsgálat is: azoknál a nőknél, akiknél a napi káliumbevitel a legmagasabb volt, 35%-kal ritkábban fordult elő vesekövesedés.
A kálium csökkentheti a víz-visszatartást
Víz-visszatartásról akkor beszélünk, ha a szervezetben túl sok folyadék gyűlik fel.
A káliumot eredetileg vízhajtóként használták, ugyanis a vizsgálatok szerint a magas káliumbevitel csökkenti a víz-visszatartást, mégpedig azáltal, hogy fokozza a vizeletképződést és csökkenti a nátriumszintet.
ÖSSZEFOGLALVA:
A káliumban gazdag étrend csökkentheti a vérnyomást és a víz-visszatartást, véd a sztrók ellen, és segít megelőzni a vesekőképződést.
A legfontosabb kálium-források
A kálium sok ételben megtalálható, különösen a zöldség- és gyümölcsfélékben, valamint a halakban.
Az egészségügyi hatóságok általában a napi 3500-4700 mg kálium fogyasztását tekintik optimálisnak.
Az alábbiakban megmutatjuk, hogy egy-egy táplálék 100 grammjának elfogyasztása révén mennyi káliumhoz jutunk.
- reteklevél, főzve: 909 mg
- tarkabab, főzve: 646 mg
- fehérburgonya, sütve: 544 mg
- avokádó: 485 mg
- édesburgonya, sütve: 475 mg
- spenót, főzve: 466 mg
- kelkáposzta: 447 mg
- lazac, főzve: 414 mg
- banán: 358 mg
- borsó, főzve: 271 mg
Viszont meg kell jegyeznünk, hogy a vény nélkül kapható táplálék-kiegészítők szedése nem a legideálisabb módja a káliumbevitel növelésének.
Sok országban ugyanis az élelmezésügyi hatóságok a vény nélkül kapható táplálék-kiegészítők káliumtartalmát 99 mg-ban limitálják, ami jóval kevesebb, mint amihez az ember a fenti ételek valamelyikének fogyasztása révén hozzájuthat.
Ezt a 99 mg-os limitet valószínűleg azért állapították meg, mert előfordult már szándékos és véletlen túladagolás egyaránt.
Viszont azoknak, akiknél káliumhiányt állapítanak meg, az orvos felírhat magasabb dózisú káliumot is.
ÖSSZEFOGLALVA:
A kálium számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható, továbbá halakban is, például a lazacban. Az egészségügyi hatóságok általában a napi 3500-4700 mg kálium bevitelét tartják ideálisnak.
Milyen következményekkel jár, ha túl sok, vagy ha túl kevés káliumot fogyasztunk?
Az amerikaiaknak csak kevesebb, mint kb. 2% fogyaszt a hatóságok által optimálisnak tartott mennyiségben káliumot. Ám az alacsony káliumbevitel káliumhiányhoz vezethet. Káliumhiányról 3.6 mmol/l szint alatt beszélhetünk, s kórházi betegeket vizsgálva 20%-nál káliumhiányt állapítottak meg.
Káliumhiány többnyire akkor lép fel, ha a szervezetből valamilyen okból egyszerre túl sok kálium távozik. Ennek oka lehet krónikus hányás, hasmenés vagy más olyan helyzet, amelyben az ember sok vizet veszít, pl. bizonyos típusú vízhajtók szedésekor.
A kálium túladagolás ugyancsak nagyon ritka, de előfordulhat, ha táplálék-kiegészítők formájában túl sokat vesz be belőle valaki. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy egészséges ember a táplálékkal túl sok káliumot tudna magához venni.
A vér káliumszintje akkor lehet túl magas, ha a szervezetből a vizelettel valamilyen okból nem tud távozni a kálium. Ezért ez elsősorban olyanoknál fordulhat elő, akinek nem működik jól a veséjük, illetve valamilyen vesebetegségben szenvednek.
Vagyis vannak, akiknek célszerű csökkentenie a káliumbevitelét, például a vesebetegeknek, azoknak, akik vérnyomás-csökkentőket szednek, illetve nagyon idősek, mivel idős korban általában romlik a veseműködés.
Tehát a táplálék-kiegészítők formájában bevett túl sok kálium akár veszélyes is lehet, mivel kis méretük miatt könnyű túladagolni őket. Márpedig ha egyszerre túl sok káliumot veszünk magunkhoz, akkor előfordulhat, hogy a vesénk nem képes a fölösleget kiválasztani (50).
A napi káliumszükségletünk fedezéséről azonban gondoskodnunk kell. Ez különösen vonatkozik az idősebbekre, hiszen a magas vérnyomás, a sztrók, a vesekő és a csontritkulás szempontjából ők a leginkább veszélyeztetett korcsoport.
ÖSSZEFOGLALVA:
A káliumhiány és a kálium-túladagolás általában nem a táplálkozással függ össze. Mégis célszerű odafigyelni a megfelelő mennyiségű kálium bevitelére, mert ez az ásvány fontos szerepet játszik az egészségünk megőrzésében..
A lényeg:
A kálium a szervezetben található egyik legfontosabb ásványi anyag. Szerepet játszik a vízháztartás, az izomösszehúzódás és az ingerületátvitel szabályozásában,
A káliumban gazdag táplálkozás csökkentheti továbbá a vérnyomást és a víz-visszatartást, valamint véd a sztrók, a szívritmuszavar, a csontritkulás és a vesekő ellen.
Sajnos a legtöbben nem fogyasztanak elég káliumot. Ha szeretne elegendő káliumhoz jutni a táplálékából, akkor egyen sok retek levelet, spenótot, kelkáposztát és lazacot.
Fordította: Czárán Judit
Forrás:Ryan Raman: What Does Potassium Do for Your Body? A Detailed Review
Wow that's really amazing I have heard a new app define rhinoplasty this app is great and I have started looking at it. Thanks for the help and suggesting the matter I will go forward with it. Keep publishing and writing new article.
VálaszTörlés