Raphael M. Bonelli, ismert osztrák pszichiáter, neurológus és pszichoterapeuta, a bécsi Sigmund Freud Egyetem professzora egy videóüzenetében a koronavírus kapcsán az utcán maszkokat viselő emberekről beszél.
Látván, hogy Bécsben sokan olyan helyzetekben is maszkot viselnek, amikor az nem kötelező, felteszi a kérdést, mi mindent jelenthet egy ember számára a maszk viselése:
Kisgyerekek, ha szégyellik magukat, és elfedik az arcukat, azt hiszik, hogy nem látszódnak, a bankrabló szintén elfedi az arcát, de ezt teljesen más oknál fogva teszi. Bonelli úgy gondolja, hogy sok ember kifejezetten jól érzi magát maszkok mögött, egyrészt, mert el tud bújni, másrészt pedig mert így kifejezetten jó, lelkiismeretes emberként tekint magára, aki törődik mások épségével, életeket ment meg.
Pszichiáterként gyakran foglalkozik kényszerbetegekkel, ők azok, akik a veszélyeket folyamatosan túlbecsülik, túlreagálnak, a hipochonderek pl. folyamatosan úgy vélik, hogy valamilyen betegségük van. Kényszerbetegeknél tipikusak a mosakodási kényszerek, sokan közülük eddig is mindig hordtak magukkal fertőtlenítő szereket. Rituálékat építenek maguk köré, nem érintenek meg fertőtlenítés nélkül semmit, nehezen lehet velük tárgyilagosan beszélni ezekről a kérdésekről. Véleménye szerint most a kényszerbetegek virágkora van, társadalmilag elfogadottá váltak egyértelműen pszichiátriai kritériumoknak megfelelő viselkedésformák. Sokan közülük rendszeresen “túlteljesítik” az ajánlásokat, gyakran szigorításokat követelve. Szerinte amikor egyesek az autójukban ülve maszkot hordanak, ki lehet jelenteni, hogy egy társadalmi méretű pszichiátrián vagyunk. Az ambulanciákon sokan jelentkeznek, akik azt gondolják magukról, hogy koronavírususak, csak mert feléjük köhögött valaki.
Szorongás esetén a terápia egy eleme a probléma másik síkra helyezése: Annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy arányos-e az intézkedés a veszéllyel. A szorongó betegek felerősítik az aktuális társadalmi impulzusokat, ezek előző években terrorfenyegetésről, savas esőről szóltak.
A félelem viszont megakadályozza az életet!
Bonelli javaslata: Fedezzük fel újra az élet könnyedségét! Egy tetőcserép is eshet a fejünkre, de emiatt nem lehet nem kimenni az utcára. Szorongó, félelemtől lemerevedett betegen segíthet a tetőcserép hasonlat, és a kérdés: “Mi lehet a legrosszabb, ami történhet, ha kimegy az utcára?” Bonelli beszél velük az általa ismert számokról: Az emberek 70%-a meg fogja azt kapni a vírust a közeljövőben, ami, tekintettel a nagyon alacsony halálozási rátára, főleg, ha nem tartozik valaki a rizikócsoportba, nem kell, hogy problémát jelentsen. Tehát ha nem most kapja meg, akkor néhány hónap múlva, ez a gondolat is segíthet egy kényszerbeteg szorongásainak leküzdésében.
Bonelli tapasztalata szerint a szorongás intoleranciához is vezet, amit sokan mások feljelentgetésével vezetnek le, Ausztriában sok tízezer ilyen feljelentés született néhány nap alatt, ez tovább rontja a közhangulatot.
Örömét fejezi ki, hogy már jogászok, alkotmánybírák nyilvánosan is felszólaltak Ausztriában a személyes szabadság jelenlegi, aránytalan korlátozása miatt. Szerinte pszichiáterként hamar érzékeli valaki az aránytalanságot a szorongást kiváltó inger és a rá adott válasz között, a szorongók ugyanis ismert módon becsülik túl a veszélyt. Bonelli a médiában gyakran elhangzó, burkolt sugalmazásokat közvetítő “Maradjanak egészségesek” felszólítás helyett a következőt javasolja:
“Maradjanak szabadok! Maradjanak, vagy legyenek boldogak, és ne hagyják magukat a szorongás által megbénítani!”
+ Ráadás, amiről beszélek az elejétől:
Szájmaszkok káros hatásai általánosságban
Egy 2004-ben készült német doktori értekezés a szájmaszkok kifejezetten veszélyes hatásairól számol be az egészségügyben dolgozó személyekre vonatkozóan (is). Ilyen probléma pl. a maszk alatti fokozott széndioxid felhalmozódás és újbóli belégzés, aminek következtében a vér széndioxid tartalma jelentősen megnő. Minél hosszabb ideig visel valaki maszkot, annál súlyosabb a hatás. COPD és aszthmás betegek fokozottan veszélyeztetettek. Fizikai munka, vagy mentális erőfeszítés során a légzés intenzitása növekszik (pl. műtétet végző orvosok esetén), a vér széndioxid koncentrációja nő, az oxigéné csökken, ami az agy különböző funkcióit károsíthatja. A vérgázok változása a kognitív képességek, és az emlékezet károsodását, és megnövekedett reakcióidőt okozhatja. A kutatás célja a maszkot gyártó cégek felszólítása jobb légáteresztésű, ugyanakkor jól védő maszkok gyártására, és a figyelem felhívása arra, hogy az egészségügyi dolgozók lehetőség szerint minél rövidebb ideig viseljenek maszkokat [6].
Maszkok hordása autóvezetőknél:
Tekintettel a kutatásban leírt, ill. referált eredményekre, amik szerint a vér csökkent oxigénszintjének hatása van a kognitív képességekre és a reakcióidőre, könnyebben következhet be baleset, akár halálos áldozatokkal is. Egy New Yorki esetről már volt hír: Valószínű csak a jéghegy csúcsa [7].
Örülök, hogy mások is osztják a véleményem. MINDEN fejben dől el.
Amit tehetünk: 
és még:
Az immunredszer mögött önmagunk elfogadása áll. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése