Önmagunkat behelyettesíteni mások helyébe

"Mit jelent az, hogy önmagunkat behelyettesíteni mások helyébe? Röviden, hogy ellenségünket is szeretni tudjuk. Nem gyűlöljük az ellenséget, hanem embernek tartjuk, Természetesen tudjuk, hogy az ellenségünk, bolond ember lenne az, aki úgy tenne, mintha az ellensége nem lenne az ellensége. Nem erről van szó. Tudjuk, hogy az ellenségünk, de nem utáljuk, nem gyűlöljük emiatt, hanem azt látjuk, hogy olyan karmája ért meg jelen pillanatban, hogy nekünk rosszat akar, de ugyanakkor tudjuk azt, hogy a karma és a rosszakarat nem más, mint szenvedés. 

Úgy tekintjük őt, mint egy másik szenvedő lényt, aki hasonlít hozzánk. Mi is szenvedünk, ő is szenved. Neki most az a szenvedése, hogy rosszat akar nekünk, bánt minket, ártani akar nekünk. 

A szellem képzése (lodzsong) szempontjából ez az alapvető megközelítés. A lodzsong gyakorlásával ezeket a gyakorlatokat valóságos gyakorlattá tudjuk érlelni életünkben. Ha ezt nem tettük meg, akkor a gyakorlásunk mit sem ér."

Évezredek sötétségét elűzi egyetlen gyertya fénye. 

Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot.

Tartsuk meg a világosságot.

A fénynek nem tud a sötétség ártani.  

A sötétség nem is létezik, a sötétség egyszerűen csak a fény hiánya. 

A sötétség nem egy dolog.

Ha eloltjuk a lámpát, akkor sötét van. 

Mikor meggyújtjuk, a sötétség eltűnik.

Senki nem tudja megmondani, hová ment a sötétség.

A fény hiányát sötétségnek éljük át és nevezzük.

Ezért a gyakorló mit csinál? Szítja a saját fényét. 

Aztán a fény már magáért beszél. Nem kell magyarázni.

Ne hagyd magad lealacsonyodni,

és a mások hibái nem fognak a károdra válni.

(Csöpel láma)

Kréta

Gondolatok Dan Millman könyvéből

Egyetlen tapasztalás sem megy veszendőbe, mert mindegyik megtanít valamire, és a lecke akkor is pozitív, ha maga az élmény nem az. 

A tapasztalat nem az, ami történik, hanem az, hogy mit kezdünk vele. 

                                   

A befogadóképességünk és az érdeklődésünk időről időre változik, ahogy az élet adja a leckéket és a pofonokat. Teljesen mindegy, mit szűrtünk le a könyvekből, az élet természete az, hogy összezavarodunk, mielőtt bölcsességre lelünk, térdre kényszerülünk, mielőtt az égre tekintünk, és szembesülünk a bennünk lévő sötétséggel, mielőtt meglátjuk a fényt. 

Minden egyes embernek végig kell járnia a tapasztalás útvesztőjét, hogy e világi bölcsességre tegyen szert. Bármivel kerülünk is szembe, az a maga módján a javunkat szolgálja. Kudarcok árán érünk el sikereket, hibáinkból tanulunk, és csigalépcsőn jutunk nagy magasságokba. 

   

A hibázás az élet szerves része. Az intelligencia azért van, hogy ne ismételjük meg újra és újra ugyanazokat a hibákat, miközben mindig más eredményre számítunk. A visszatérő problémák a még tanulásra váró leckékre hívják fel a figyelmet. Akkor tudhatjuk biztosan, hogy megtanultunk valamit, amikor másképpen kezdünk viselkedni. A felismeréseknek bizony semmi hasznuk a viselkedés megváltozása nélkül. 

Az élet olyan, mintha bumeránggal játszanánk: a szavaink és a tetteink hajszálpontosan jutnak vissza hozzánk. 

A világmindenség arra teremtetett, hogy tanítson, és nem arra, hogy elítéljen bennünket. Mi mégis ítélkezünk önmagunk és a világ felett. Akik gyorsan bírálnak, lassan mutatnak együttérzést. 

Ők elfeledték, hogy a fájdalmat okozó emberek nem jutnak pokolra: ugyanis már ott vannak, ezért viselkednek úgy. Elvégre semmit sem úszhatunk meg szárazon. Ha neheztelünk valakire, csak azt érjük el, hogy az illető bérmentesen lakik a fejünkben. És a bírálataink ellenére a valóság így is, úgy is az, ami. Tehát ha már bírálunk, tegyük együttérzéssel, amíg végül rá nem jövünk, hogy elsődleges feladatunk nem a megbocsátás, hanem a bocsánatkérés. 

                                                            

Addig sírtam, hogy nincs új cipőm, amíg meg nem pillantottam egy láb nélküli embert. 

Az élet választások sorozata. Akár a kisebb, akár a nagyobb terhet választjuk, minden döntésnek vannak előnyei és megvan az ára is. 

Múltbéli választásaink tettek azzá, akik ma vagyunk, és mostani döntéseink alakítják a jövőnket. Amikor azt kérik tőlünk, hogy két dolog közül válasszunk, olykor a legokosabb "mindkettőt" választani - de nem feltétlenül egyszerre. Csak hagyományos nézőpontból léteznek "rossz" döntések. Transzcendentális szemszögből tekintve csupán különböző leckék vannak. 

Bár a génjeink valóban istenadta összetevőink, de a szabad akarat is az. A génjeink ugyan hatással vannak a viselkedésünkre, de nem írják felül az irányításunkat vagy a felelősségünket. 

Ha túlságosan ragaszkodsz a táplálkozási előírásokhoz, akkor a stressz fog a sírba vinni. 

Tanítók

Egy fiatal szamuráj, Zembu beleszeretett az ura feleségébe. Amikor a férj rajtakapta őket, az ifjú önvédelemből leszúrta őt, és egy távoli tartományba menekült. Hiába keresett munkát, így hát útonálló lett belőle. 

Egy reggel aztán hirtelen rádöbbent, hogy mit tett az életével. Őszintén megbánta minden gaztettét, és hogy jóvátegye a bűneit, eltökélte, hogy ezentúl csak jót fog cselekedni. 

Nem sokkal ezután, amikor egy meredek sziklafal fölötti veszélyes úton baktatott, amely sok ember halálát okozta, elhatározta, hogy alagutat ás a hegyen át. 

Nappal ételt koldult, éjszakánként pedig egyre csak ásott. Így telt el 30 év. Az alagút már 600 méter hosszú volt, és csak pár hónapnyi munka maradt hátra, amikor egyszer csak elébe állt egy fiatal szamuráj, Kacuó, hogy megtorolja apjának, annak a nemesembernek a halálát, akinek az életét sok évvel korábban Zembu oltotta ki.

Zembu rezzenéstelenül állt Kacuó kivont kardjával szemben, és így szólt:

- Boldogan neked adom az életem, ha megengeded, hogy előbb befejezzem a munkámat. 

Így hát Kacuó türelmetlenül várakozott a következő hónapokban, amíg Zembu csak ásott és ásott. 

A fiatalember belefáradván a semmittevésbe, és látván, hogy közeledik a munka vége, beállt segíteni az öregnek. Ahogy egymás mellett dolgoztak, Kacuó egyre jobban kezdte tisztelni az idős férfi kitartását, és szilárd jellemét. Végül elkészült az alagút, amelyen az utazók immár biztonságban átkelhettek.

Zembu ekkor odafordult az ifjú harcoshoz:

- Most már kész a munkám. Levághatod a fejemet.

Ekkor könnyek szöktek Kacuó szemébe:

- Hogyan fejezhetném le a tanítómesteremet?

Egy ősi mondás szerint "nincsenek barátaink, sem ellenségeink, csupán tanítóink". Bármilyen alakot is öltsön, lássuk meg mindenben a bölcsességet. 

Gyógyulás

A lelki gyógyulást kereső elkeseredett embertől azt kérdezte a Mester:
- Valóban meg akarsz gyógyulni?
- Ha nem akarnék, gondolod, hogy idejöttem volna?
- Persze, a legtöbb ember ezt teszi.
- Ugyan miért? 
- Nem gyógyulásért jön, mert az fájdalmas. Enyhülésért. 

A tanítványnak pedig azt mondta a Mester:
- Azok az emberek, akik csak akkor akarnak meggyógyulni, ha az fájdalommentes, hasonlóak azokhoz, akik szorgalmazzák a fejlődést, de csak akkor, ha az nem jár változással. 

(Anthony de Mello)

Cseresznyéskert

Ma reggel ment a tévében a Cseresznyéskert. A Csehov darabból készült filmet 1979-ben forgattuk. Kellemes emlékek... Hencz Dezső, Drabik Jancsi, Jozsó... Mensáros László sokat anekdotázott... 

Fájó szívvel néztem a stáblistát: a színészek és alkotók fele már elment. Furcsa érzés...

De akkoriban még irodalom is látható volt esténként, nem csak ostoba, butító műsorok. Örülök, hogy részese lehettem. 

Telihold napja

Ma (Budapesten) 20:26-kor telihold van. 

(Vízöntő 18. fokán)

Százszoros nap: 

mivel mindenki érzékenyebb, minden sokszorosan hat.

Figyelj arra, mit küldesz szét az Univerzumba!

Zöld gyertyás szertartás napja. 

Sok sikert hozzá!

4-én, hétfőn Zöld Tara napja

OM TARE TUTTARE TURE SOHA

Az ékszer

"Minél messzebbre kerültünk, annál nagyobb lett a forróság. És a forróság növekedésével gyérült a növényzet, az élet minden jele. Homokos vidéken vándoroltunk, ahol csak elvétve láttunk egy-egy hosszú szárú, kiszáradt, élettelen fűcsomót. Semmi nem volt a láthatáron - se hegy, se fa, semmi. Ez a homok világa volt, mindenütt homok, homokos dudva. 

      Egy napon aztán elkezdtük magunkkal cipelni a gyújtófát. A parázsló fadarabot enyhén lengetni kellett, hogy izzásban maradjon. A sivatagban, ahol a növényzet féltett kincs, minden apró fogásra szükség van az életben maradáshoz. A gyújtófa elengedhetetlen volt esténként a tábortűz fellobbanásához, hiszen száraz fű alig akadt. Láttam, hogy a törzs tagjai összeszedik az errefelé tévedt állatok, főleg a dingók ürülékét. Jó, és ami a legfontosabb, szagtalan tüzelőnek bizonyult. 

      Mindenki tehetségesnek születik, jutott eszembe. Ezek az emberek életük során kibontakoztatják magukból a zenészt, a gyógyítót, a mesemondót vagy bármi mást, aztán ennek megfelelően új nevet kapnak és túllépnek korábbi önmagukon. Így hát, némi öniróniával, én is kamatoztatni akartam adottságaimat, kezdetben mint trágyaszedő. 

      Egyszer egy szép fiatal lány hosszú szárú, gyönyörű sárga virágot hozott elő áhítattal a dudvás bozótból. A nyaka köré tekerte, majd elöl megkötötte, és a virág úgy fityegett a mellén, mint valami értékes kitűző. A többiek köréje gyűltek, csodálták, dicsérték választását. Egész nap vele foglalkoztak. Láttam, hogy a lány ragyog a boldogságtól, és különösen csinosnak érzi magát. 

      Ahogy elnéztem a lányt, eszembe jutott az az eset, amely nem sokkal azelőtt történt a munkahelyemen, hogy eljöttem otthonról. Fölkeresett egy beteg, akit fokozódó szorongás gyötört. Megkérdeztem tőle, hogy mi nyomasztja, mire elmesélte, hogy egy gyémánt nyakláncának a biztosítását nyolcszáz dollárral emelte a biztosító. Talált valakit New Yorkban, akiről azt állították, hogy hiteles másolatot készít az ékszerről, természetesen hamis kövekkel. Betegem készült New Yorkba, meg akarta várni, míg a másolat elkészül, majd hazarepülve el akarta helyezni a valódi köveket a bank páncéltermében. A tetemes biztosítási összegtől így se szabadult volna meg, hiszen a legjobb páncélterem sem szavatol tökéletes biztonságot, de mégis kevesebbet kellene majd fizetnie. 

      Megemlítettem a közelgő városi bál napját, mire a nő elújságolta, hogy éppen addigra lesz kész a nyaklánc másolata, és ő azt fogja viselni. 

      Annak a bizonyos napnak a végén az Igazak népének leánya levette nyakáról a virágot, a homokba fektette, visszaadta az anyaföldnek. Az alkalmi ékszer megtette a maga szolgálatát. A lány pedig hálás volt és nem felejtette el a figyelmet, amellyel a többiek aznap kitüntették. Mindez azt jelentette számára, hogy társai vonzónak találják. Ennek ellenére sem ragaszkodott hozzá, hogy a virág az ő birtokában maradjon. Annak az a dolga, hogy elhervadjon, elszáradjon, humusszá válva visszatérjen az anyaföldbe, és újra kinőjön, ha eljön az ideje. 

      Ezért jutott eszembe az otthoni betegem. Jól megnéztem magamnak a bennszülött lányt. Az ő nyakékének célja volt, honfitársnőmének értéke. 

      Való igaz, hogy világunkban valakik értékrendjével baj van, állapítottam meg, és alig hinném, hogy e nyílt szívű emberekével itt Ausztráliában, a senki földjén."

(Vidd hírét az igazaknak)

A holnapi 10 milliószoros naphoz

Készítettem újabb számsorokat, 

nagy szeretettel.

Holnap, csütörtökön 10 milliószoros nap lesz!

Gondoltam hasznos segítség lehet.

Vigyázzatok mire gondoltok, mit tesztek!

Minden sokkal erősebben hat holnap!

Sok sikert!

Jobb és bal agyfélteke működése

Nem árt megismerni, hogyan működik az agyunk, ha már használjuk. (Már aki :-) )

Jill Bolte Taylor agykutató egy reggel arra ébredt, hogy valami nem stimmel. A stroke jeleit fedezte fel önmagán. Izgalmas beszámoló az esetről. 

Itt láthatod az előadás részletét.

http://www.ted.com/talks/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight?language=hu

Segítő számsorok

Nagy örömmel és hálával készítettem néhány képet. 

Mivel sok éve pontosan tudom, hogy minden rezeg,

és minden hat mindenre és mindenkire,

boldogan fogadtam ezt az anyagot. 

Még sokat meg fogok osztani Veletek.

Az egészben az tetszik a legjobban, 

hogy magas szellemiség áll mögötte.

Nem egyes emberre fókuszál, 

hanem az egész univerzumra. 

Ehhez a hozzáálláshoz boldogan adom a nevem.

Hála Grigorij Grabojovnak érte!

Már csak annyi a dolgunk, 

hogy alkalmazzuk őket. :-)

Az orosz gyógyítók szívügye, 

hogy ne csak egy-egy embert gyógyítsanak meg,

hanem az egész világot,

az egész világmindenséget.

Ezért egyfajta makróvezérlést aktiválnak a tudatban.

Ennél a vezérlésnél mindent magunkba fogadunk,

ami segíthet,

és amit a magunk részéről

szeretnénk megváltoztatni a nagy egészben. 

Mivel lassan 24 éve minden reggel

a szertartásomban én is az egész Földön,

az egész Univerzumon dolgozom,

nagyon örülök annak, hogy nem vagyok egyedül.

Majd készül még sok kép.

Addig is a meglévőket használjátok lelkesen!

Nagy szeretettel...

Öngyógyítás

"Minden gyógyulás öngyógyítás által megy végbe. Még a hivatalos orvostudomány is az öngyógyító erőkre hagyatkozik. Nem az antibiotikumok gyógyítják meg testünket, nem a kemoterápia gyógyít. Nem, hanem az öngyógyító erők és a működő immunrendszer, amely például egy baktériumfertőzés és antibiotikum - szedés után ismét átveszi az irányítást. 

Az ember meggyógyul, és megszabadul a baktériumoktól. Vagy: a kemoterápia elpusztít minden rákos sejtet (és a létfontosságú sejtek többségét is), de ezután minden a test öngyógyító erőin múlik. Végképp le lettek állítva, vagy ismét mozgósíthatóak? 

Végső soron a klasszikus hasonszenvi gyógymód is az öngyógyító erőkre épít: a homeopátiát leíró Samuel Hahnemann már több mint 200 évvel ezelőtt "az életerő működésének szabályozásáról" beszélt a megfelelő homeopátiás orvosságok adása kapcsán. 

Ha a gyógyulás információs gyógymódok segítségével következik be, a hivatalos orvostudomány "spontán gyógyulást" szokott emlegetni. Vagyis nem igazán tudják, mi segített hirtelen a betegen. Valamilyen oknál fogva, talán az Univerzum kegyéből, működésbe léptek az öngyógyító erők. 

Az eddig felsorolt információkból azonban gyanítható, hogy ez nem a véletlen műve, és hogy az öngyógyításból nagyon is kivehetjük részünket. 

Testünk, ahogyan megbetegedni, úgy regenerálódni és meggyógyulni is képes. A titok nyitja a tudatos összpontosítás."

(Tom Peter Rietdorf)

Hangulat - fertőzés

A hangulatod másokra is hatással van. Olyan fertőző, mint az influenza, a megfázás vagy a köhögés.

Legközelebb, amikor rossz a hangulatod, emlékezz arra, hogy ezzel hogyan befolyásolod a veled és körülötted lévőket. 

Szánjál egy kis időt arra, hogy megváltoztasd a hangulatodat, és észre fogod venni, hogy a jó hangulatod hogyan hat másokra és teremt jó vibrációkat.