2020-06-12
Tisztázzuk: vannak az 5G-nek egészségügyi kockázatai?
Egyre több tévhittel találkozni a legújabb generációs mobilhálózat kapcsán. A fejfájástól a rákon át a koronavírusig sok mindent varrtak már az 5G nyakába, ezért most körüljárjuk, indokolt-e a félelem. Előre lelőjük a poént: a mai napig rendelkezésre álló ismeretek és WHO által elismert kutatási anyagok szerint nem az.
Az elmúlt időszakban egyre vadabb híresztelések terjednek a közösségi médiában, ismerősöktől sosemvolt szakértőkig sokféle forrásra hivatkozva. Még a Google keresési statisztikáiból is az látható, hogy megnőtt az érdeklődés olyan témák iránt, mint hogy okoz-e az 5G-hálózat valamilyen egészségügyi problémát, jelent-e kockázatot az újgenerációs hálózatokon kommunikáló eszközök használata, vagy simán csak az, ha 5G-s átjátszók környékén tartózkodunk. És az eddigi kérdések még kifejezetten szelídek a legújabb feketeöves konteóhoz képest, mely szerint a háttérhatalom 5G-tornyok segítségével szabadította rá az emberiségre a koronavírus poklát.
A teória képviselőit az sem győzi meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közleményben cáfolta, hogy az 5G-nek bármi összefüggése lenne a koronavírus-járvánnyal, illetve információs oldalt is működtet a témával kapcsolatos rémhírek eloszlatása érdekében. Ezzel egyidejűleg többek között az angliai szabályozó hatóság is arra az eredményre jutott, hogy vizsgálataik alapján a technológia használata teljesen biztonságos.
Cikkünkben számos szakértői publikációt, illetve a Magyar Telekom 5G-szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentációit használtuk fel, és ha mindez még nem lenne elég, kérdéseinkkel közvetlenül megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter is kifejtette véleményét.
Nem látom, tehát félek tőle
Indítsunk akkor egy kis visszatekintéssel! A mobiltelefonok megjelenése óta minden egyes “G” megjelenésekor elindult hasonló találgatás és pánikkeltés – tessék visszaemlékezni, hogy már a legelső féltégla-készülékek elterjedésekor jöttek azok a vélemények, hogy a levegőben terjedő láthatatlan hullámok bizony csendes gyilkosok, és akik mobiloznak, mind kisütik az agyukat, rákosak lesznek, meg persze zombik és ufók is egyszerre. Bár a telefonáláshoz használt rádióhullámok káros egészségügyi hatását máig semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolta, talán annak lehet a leginkább hinni, hogy a mobilok általánossá válása óta is eltelt már 25-30 év, és semmilyen egészségügyi statisztika nem mutatott ki emelkedést az adótornyok sugárzásához köthetően.
(Ide tettem a saját eredményem. Naponta minimum 6-7 órát lóg a nyakamban a mobil telefonom évek óta. 1996 óta van mobil telefonom. Sokszor két laptop előtt dolgozom, stb.)
Az 5G-hálózatok működésének megértéséhez fontos lefektetni egy alapigazságot: nem létezik olyan, hogy „5G-sugárzás”. Ez a technológia éppen ugyanúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint amilyet minden korábbi generációs mobiltelefon. Sőt, menjünk egy kicsit tovább: elektromágneses sugárzás minden emberi tevékenység nélkül is ér minket – nagyjából az ősrobbanás óta. Az 5G bevezetésének újdonsága az előző mobil generációkhoz képest mindössze annyi, hogy ez a technológia a korábbiaknál jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4-3,8 gigahertz-es tartományt.
És most jön valami, amit fontos megérteni: önmagában az, hogy ez a technológia magasabb frekvenciát használ, nem teszi hasonlóvá sem a mikrohullámú sütőhöz, sem a halálcsillag sugárnyalábjához. Ha igaz lenne, hogy a magasabb frekvencia károsabb, akkor óriási bajban lennénk minden világosban töltött másodpercben, ugyanis a látható fény nem más, mint egy 400-790 terahertz-es frekvenciájú elektromágneses sugárzás.
Csak a példa kedvéért: ahhoz, hogy egy ártatlan kis mezei ibolya színét érzékelni tudjuk, 790.000 (!) gigahertz-es sugárzásra van szükség. Márpedig kevesen rettegnek attól, hogy az ibolya látványa kisüti az agyukat. Laikusként is könnyen belátható, hogy nem a sugárzás hullámhossza, hanem elsősorban annak energiája dönti el, hogy káros-e vagy sem. És itt kell beszélnünk az egészségügyi határértékekről.
Ha valakinek megsimítjuk az arcát, azt többnyire kellemesnek érzi, ha viszont ugyanazzal a kézzel felpofozzuk, azt már kevésbé. Azt, hogy egy emberi tevékenységből származó sugárzás – például az 5G-szolgáltatáshoz használt rádióhullámok – milyen energiával működhetnek, nagyon szigorú szabályok korlátozzák, melyek betartását az állam hatósági úton ellenőrzi. Magyarországon ez a hatóság az NMHH, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter kérdésünkre összefoglalta, mit érdemes tudni az egészségügyi korlátozásokról:
Természetesen joggal felvethetjük, hogy a tudományos vitákban nagyon ritka, hogy valamiről egyértelmű konszenzus legyen, és ez különösen igaznak tűnik egy olyan területen, mint a rádiófrekvenciás sugárzás, melyet legfeljebb pár évtizede vizsgálnak. Vári Péter azonban erre is válaszol: „Fontos, hogy az említett határérték-ajánlások az elővigyázatosság elve alapján számolnak a tudományos bizonytalansággal: az ICNIRP-ajánlás például ötvenszeres védelmi szorzótényezőt alkalmaz az ajánlott és a kutatások alapján megállapított határértékek között.” A hatóság által engedélyezett és az egészségre legkisebb mérhető hatást gyakorló szint között tehát legalább ötvenszeres a különbség. „Sugár-egészségügyi határérték-ajánlást több szervezet is közzé tesz. Ezek közül széles körű nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkezik például az International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) vagy az International Committee on Electromagnetic Safety (IEEE ICES), melyek határérték-ajánlásaikat rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények alapján. Ezeket az ajánlásokat több ország jogrendje átvette, köztük hazánk is” – mondja az NMHH főigazgató helyettese.
Ha ez így is van, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a szolgáltatók valóban betartják az előírt határértékeket? Nos, a válasz nem meglepő: rendszeres mérésekkel. „Az NMHH már a rádióállomások engedélyezésénél megköveteli a jogszabályban előírt lakossági sugár-egészségügyi határérték-megfelelőség igazolásokat – tervezői nyilatkozat vagy sugár-egészségügyi szakhatósági vélemény formájában. A kiadott engedélyek pedig külön felhívó részt tartalmaznak a sugár-egészségügyi határértékek betartására. Ezen túl, az NMHH saját mérésekkel is közreműködik a lakossági expozíciós szint ellenőrzésében: kézi és telepített műszerekkel hetente átlagosan tíz-tizenöt ellenőrző mérést végez a mobil-bázisállomásokat övező közterületeken vagy a környező ingatlanokban. Ezekre a mérésekre lakossági bejelentés vagy saját hatáskörben végzett, szúrópróbaszerű ellenőrzés keretében kerül sor; ezek eredményeit pedig az NMHH mindig közzéteszi honlapján, több hasznos tudnivaló és tanács kíséretében.”
Az NMHH főigazgató helyettese hozzáteszi: az elmúlt években elvégzett több ezer vizsgálat során a műszerek nem regisztráltak lakosságot érintő sugár-egészségügyi határérték-túllépést. „A korlátok betartása mellett nemzetközi tudományos szervezetek véleménye szerint nincs megalapozott bizonyíték az 5G-mobilhálózatokból származó káros egészségügyi hatásokra” – jelentette ki Vári Péter.
Rádiófrekvenciás vagy radioaktív? – nagyon nem mindegy!
Számos különböző sugárzás létezik – rádiófrekvenciás, infravörös, fény, ultraibolya, röntgen, gamma stb. –, melyek között ebben a cikkben képtelenség kielégítően rendet vágni. A lényeg megértéséhez azonban elég annyi, hogy a jelenleg ismert sugárzások jelentős része – így az előbb felsoroltak mindegyike – alapvetően elektromágneses. A különbség köztük a sugárzás hullámhossza és energiája: a rádiófrekvenciás sugárzás alacsonyabb hullámhosszú és energiájú, míg a gammasugárzás nagyon magas.Bár az eddig említettek mind elektromágneses sugárzások, a köztük lévő különbség mind fizikai értelemben, mind élettani hatásukat tekintve, ég és föld. Az egyik fontos különbség, hogy jellemzően az alacsonyabb frekvenciájú és energiájú sugárzások nem tudják megbontani a velük érintkező atomok szerkezetét – ezeket hívjuk nem ionizáló sugárzásoknak. Noha előállíthatóak olyan körülmények, amelyek között a nem ionizáló sugárzásoknak is lehetnek élettani hatásai, ehhez többnyire extrém vagy egyenesen laboratóriumi körülmények kellenek. Ezzel szemben, a magasabb energiájú, ionizáló sugárzások már veszélyesek lehetnek; ilyen az ultraibolya- a röntgen- vagy a gammasugárzás.Van egy másik különbségtétel is, amit fontos megtennünk: a rádiófrekvenciás és a radioaktív sugárzás két alapvetően különböző, konkrétan a skála két végpontján elhelyezkedő jelenség. A rádióhullámok nem ionizálnak, a radioaktív sugárzások – mint az alfa, béta vagy a gamma – viszont igen. Utóbbiaknak a forrása is speciális, ugyanis rdióaktív sugárzás csak atommagok bomlásakor, maghasadáskor keletkezik – vagyis ezeket szerencsésebb lenne „nukleáris sugárzásnak” nevezni. Természetesen a rádióhullámoknak, akármilyen magas frekvenciát használnak, megközelítőleg sincs olyan hatásuk, mint a nukleáris eredetű, radioaktív sugárzásnak.
A Telekom és az 5G
A Magyar Telekom elkötelezett a biztonságos mobilhasználat mellett, és meggyőződése, hogy az egészségügyi határértékek betartása mellett biztonságos a mobil technológiák – köztük az 5G – alkalmazása.
Az 5G mobilhálózatok indulása nem jelent többlet egészségügyi kockázatot a már üzemelő 2G, 3G, 4G és egyéb mikrohullámú rendszerek – bérelt vonali összeköttetések, légiirányítás stb. – mellett és azokkal egyetemben.
A mobil szolgáltatók meggyőződése, hogy a hatályos egészségügyi előírások és határértékek betartása mellett a mobiltávközlés, legyen az bármilyen mai vagy jövőbeni mobil technológia, teljesen biztonságos. Ezt több független nemzetközi tanulmány és az összes releváns kutatást kiértékelő szakértői vélemény is alátámasztja. A kutatásokban a Telekom is részt vesz azzal, hogy a GSMA (GSM Association) tagjaként több, az elektromágneses terek és az egészség közötti összefüggéseket vizsgáló nemzetközi kutatást is támogat.
Ahogy azt az NMHH műszaki főigazgató helyettese is elmondta: az összes magyar mobil bázisállomásnál tervezési követelmény az egészségügyi határértékre vonatkozó hatályos, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság, ICNIRP) szervezetének ajánlásán alapuló rendelet (63/2004(VII.26.) ESzCsM rendelet) maradéktalan betartása. Emellett a Magyar Telekom évente több projektet indít vezetékes és mobilhálózatban alkalmazott technológiák optimalizálására, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatást a legkisebb elektromágneses terhelés mellett nyújthassa. A szolgáltató egy akkreditált laborral elvégeztette a Zalaegerszeg belvárosában 2019 januárjában elindított 5G tesztállomás sugárbiológiai mérését is, és ez alapján a mért értékek jelentősen a megengedett egészségügyi határértékek alatt maradtak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ellenőrzéseket végzett ezen a 3,6 GHz-es frekvenciasávban működő 5G-s tesztállomáson, amelynek eredménye szerint az állomás szabályosan és az egészségügyi határértéken belül működik. A részletes dokumentációkat, valamint további hiteles információforrások linkjeit szintén ezen az aloldalon lehet végigböngészni:
Tehát akkor kimondhatjuk?
Igen, egyértelműen: a jelenleg rendelkezésre álló tudományos kutatások és ismeretek alapján az 5G-hálózat működtetésének nincsen egészségügyi kockázata. A határértékek betartása mellett az 5G a többi mobil- és rádiófrekvenciához hasonlóan nem képes biológiai elváltozásokat okozni.
Mondjuk ki ismét: az 5G nem terjeszti a koronavírust sem. A tudományos és hatósági vizsgálatok alapján az 5G pontosan ugyanolyan hatásokkal jár, mint a már évtizedek óta használt rádiós technológiák. Mivel járványok – vírusosak és bakteriálisak egyaránt –, valószínűleg évezredek óta részei az emberi életnek, könnyű belátni, hogy a terjedésüknek minden bizonnyal kevés köze van az ötödik generációs mobilhálózatokhoz.
Rádióhullámokkal nem lehet vírusfertőzést átadni, viszont ha feltüzelt tömegek mobilállomásokat rombolnak, azzal könnyen elérhetik, hogy az adott területen megszűnjön a lefedettség, és így pont a válsághelyzet közepén zárhatják el magukat a legfontosabb kommunikációs csatornától. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Óriási hiba lenne, ha a tájékozatlanság és a rosszindulatú rémhírek által szított félelem miatt a gazdaság elesne attól a forradalmi fejlődéstől, ami az 5G hatására megnyílhat előtte.
2020-05-26
2020-05-21
2020-05-01
Egy pszichiáter gondolatai a maszkokról és a vírusszorongásról
Raphael M. Bonelli, ismert osztrák pszichiáter, neurológus és pszichoterapeuta, a bécsi Sigmund Freud Egyetem professzora egy videóüzenetében a koronavírus kapcsán az utcán maszkokat viselő emberekről beszél.
Látván, hogy Bécsben sokan olyan helyzetekben is maszkot viselnek, amikor az nem kötelező, felteszi a kérdést, mi mindent jelenthet egy ember számára a maszk viselése:
Kisgyerekek, ha szégyellik magukat, és elfedik az arcukat, azt hiszik, hogy nem látszódnak, a bankrabló szintén elfedi az arcát, de ezt teljesen más oknál fogva teszi. Bonelli úgy gondolja, hogy sok ember kifejezetten jól érzi magát maszkok mögött, egyrészt, mert el tud bújni, másrészt pedig mert így kifejezetten jó, lelkiismeretes emberként tekint magára, aki törődik mások épségével, életeket ment meg.
Pszichiáterként gyakran foglalkozik kényszerbetegekkel, ők azok, akik a veszélyeket folyamatosan túlbecsülik, túlreagálnak, a hipochonderek pl. folyamatosan úgy vélik, hogy valamilyen betegségük van. Kényszerbetegeknél tipikusak a mosakodási kényszerek, sokan közülük eddig is mindig hordtak magukkal fertőtlenítő szereket. Rituálékat építenek maguk köré, nem érintenek meg fertőtlenítés nélkül semmit, nehezen lehet velük tárgyilagosan beszélni ezekről a kérdésekről. Véleménye szerint most a kényszerbetegek virágkora van, társadalmilag elfogadottá váltak egyértelműen pszichiátriai kritériumoknak megfelelő viselkedésformák. Sokan közülük rendszeresen “túlteljesítik” az ajánlásokat, gyakran szigorításokat követelve. Szerinte amikor egyesek az autójukban ülve maszkot hordanak, ki lehet jelenteni, hogy egy társadalmi méretű pszichiátrián vagyunk. Az ambulanciákon sokan jelentkeznek, akik azt gondolják magukról, hogy koronavírususak, csak mert feléjük köhögött valaki.
Szorongás esetén a terápia egy eleme a probléma másik síkra helyezése: Annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy arányos-e az intézkedés a veszéllyel. A szorongó betegek felerősítik az aktuális társadalmi impulzusokat, ezek előző években terrorfenyegetésről, savas esőről szóltak.
A félelem viszont megakadályozza az életet!
Bonelli javaslata: Fedezzük fel újra az élet könnyedségét! Egy tetőcserép is eshet a fejünkre, de emiatt nem lehet nem kimenni az utcára. Szorongó, félelemtől lemerevedett betegen segíthet a tetőcserép hasonlat, és a kérdés: “Mi lehet a legrosszabb, ami történhet, ha kimegy az utcára?” Bonelli beszél velük az általa ismert számokról: Az emberek 70%-a meg fogja azt kapni a vírust a közeljövőben, ami, tekintettel a nagyon alacsony halálozási rátára, főleg, ha nem tartozik valaki a rizikócsoportba, nem kell, hogy problémát jelentsen. Tehát ha nem most kapja meg, akkor néhány hónap múlva, ez a gondolat is segíthet egy kényszerbeteg szorongásainak leküzdésében.
Bonelli tapasztalata szerint a szorongás intoleranciához is vezet, amit sokan mások feljelentgetésével vezetnek le, Ausztriában sok tízezer ilyen feljelentés született néhány nap alatt, ez tovább rontja a közhangulatot.
Örömét fejezi ki, hogy már jogászok, alkotmánybírák nyilvánosan is felszólaltak Ausztriában a személyes szabadság jelenlegi, aránytalan korlátozása miatt. Szerinte pszichiáterként hamar érzékeli valaki az aránytalanságot a szorongást kiváltó inger és a rá adott válasz között, a szorongók ugyanis ismert módon becsülik túl a veszélyt. Bonelli a médiában gyakran elhangzó, burkolt sugalmazásokat közvetítő “Maradjanak egészségesek” felszólítás helyett a következőt javasolja:
“Maradjanak szabadok! Maradjanak, vagy legyenek boldogak, és ne hagyják magukat a szorongás által megbénítani!”
+ Ráadás, amiről beszélek az elejétől:
Szájmaszkok káros hatásai általánosságban
Egy 2004-ben készült német doktori értekezés a szájmaszkok kifejezetten veszélyes hatásairól számol be az egészségügyben dolgozó személyekre vonatkozóan (is). Ilyen probléma pl. a maszk alatti fokozott széndioxid felhalmozódás és újbóli belégzés, aminek következtében a vér széndioxid tartalma jelentősen megnő. Minél hosszabb ideig visel valaki maszkot, annál súlyosabb a hatás. COPD és aszthmás betegek fokozottan veszélyeztetettek. Fizikai munka, vagy mentális erőfeszítés során a légzés intenzitása növekszik (pl. műtétet végző orvosok esetén), a vér széndioxid koncentrációja nő, az oxigéné csökken, ami az agy különböző funkcióit károsíthatja. A vérgázok változása a kognitív képességek, és az emlékezet károsodását, és megnövekedett reakcióidőt okozhatja. A kutatás célja a maszkot gyártó cégek felszólítása jobb légáteresztésű, ugyanakkor jól védő maszkok gyártására, és a figyelem felhívása arra, hogy az egészségügyi dolgozók lehetőség szerint minél rövidebb ideig viseljenek maszkokat [6].
Maszkok hordása autóvezetőknél:
Tekintettel a kutatásban leírt, ill. referált eredményekre, amik szerint a vér csökkent oxigénszintjének hatása van a kognitív képességekre és a reakcióidőre, könnyebben következhet be baleset, akár halálos áldozatokkal is. Egy New Yorki esetről már volt hír: Valószínű csak a jéghegy csúcsa [7].
Örülök, hogy mások is osztják a véleményem. MINDEN fejben dől el.
Amit tehetünk: 
és még:
Az immunredszer mögött önmagunk elfogadása áll. :-)
2020-04-28
2020-04-26
2020-04-24
Az 5G hálózat hogyan működik? Ébresztő!
Találtam egy cikket, és ezt most megosztom itt is.
Nagyon fontosnak tartom.
Elegem van a sok pánikkeltésből.
Ideje lenne felébredni és bővíteni az ismereteket!
Olyan ez, mint a Cranio sacral terápia.
Mai napig ostobaságot tanítanak az egyetemen.
Vagy ott a Darwini elmélet tökéletes cáfolata 1992-ből.
Az élet rejtélyének megfejtése című film itt a blogon is megtalálható.
Tehát akkor az 5G:
A cikk szerzője: Nagy Márton mérnök, az MDelta – Electronics Hardware Design-tól. Nincs 5G érdekeltsége, szakmai szemmel írta a cikket.
Ahhoz, hogy megértsétek hogyan is működnek a mobilhálózatok, először is szükség lesz némi alapismeretre az elektromágneses sugárzással kapcsolatban, igyekszem érthetően magyarázni, de kicsit tudományos lesz.
Gyorstalpaló, alapfogalmak:
Az 1.ábrán láthatjátok a minket körülvevő világban létező különböző tulajdonságú elektromágneses sugárzásokat. Bizony, aki eddig nem tudta, a fény is elektromágneses sugárzás, vagyis többek között…mivel rendelkezik részecske tulajdonságokkal is, de ez már csúnyán kvantumfizika. Maradjunk annyiban, hogy az elektromágneses sugárzás körülvesz minket és attól függően, hogy mekkora a frekvenciája – vagyis másodpercenkénti rezgésszáma – illetve a hullámhossza, teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkezik.
Hopp, volt itt egy fogalom, a hullámhossz, tisztázzuk is ezt gyorsan: a 2.ábra elég beszédes, de azért leírnám, hogy MINDEN REZGÉS ilyen szinuszos hullámformákból tevődik össze. Igaz ez a tavon fodrozódó vízre és a gravitációs hullámokra az univerzumban, melyet szupernehéz objektumok keltenek (fekete lyukak, pulzárok, kettőscsillagok stb.). Szóval hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll egy rezgés, a hullámhossz pedig két hullámhegy, vagy hullámvölgy közötti távolság, mely a következőképp számítható: λ = v/f
λ – hullámhossz méterben
v – a hullám terjedési sebessége az adott közegben. (Mivel elektromágneses hullámokról beszélünk és a vonatkoztatási pont a vákuum, így ide a fénysebesség jön méter/sec ban).
f – a hullám frekvenciája, mértékegysége Hz (Hertz) – vagyis rezgés per másodperc.
Biztosan hallottátok már a kifejezést, hogy milliméteres hullámhosszúságú sugárzás….na, ha ezt kiszámoljátok a képlettel, mindjárt adódik, hogy ez a GHz – (Giga Herz)– es frekvenciatartomány (mikro „sütő”). Egyébként ez a képlet ugyanúgy igaz a hanghullámokra, csak az nem elektromágneses, hanem mechanikai rezgés…mely a levegőben kb. 330 m/s-os sebességgel terjed, tehát a fény helyett a hangsebességet kell a képletbe helyettesíteni.
Térjünk vissza azonban az elektromágnesesre. Mitől elektromágneses? Hát attól, hogy két komponense van! Egy elektromos és egy mágneses hullám, melyek rezgési síkjai egymáshoz képest 90°-kal el vannak forgatva.
A 3.ábrán láthatjátok, hogy ezt hogyan kell elképzelni. Kezditek már érteni, hogy micsoda „fekete-mágia” a híradástechnika ugye? Ezért van annyi különböző fajta antenna, méretben és formában egyaránt, ez egy külön szakterülete az elektronikának. Hozzátenném, hogy a mai nagy sebességű jelátviteleknél, illetve jelfeldolgozó rendszereknél már hátrányban van az a mérnök, aki legalább alapszinten nincs tisztában a „magas frekvenciás témakörrel”.
Most, hogy tisztáztunk – nagy vonalakban – néhány alapfogalmat, nézzünk néhány példát a hétköznapjainkból ilyen elektromágneses sugárforrásokra:
- Mikrosütő: 2,45 GHz-es rádióhullám forrás (jellemzően), arra szolgál, hogy rezegtessük vele a vízmolekulákat, melyek a súrlódástól felmelegszenek. Meg minden, ami vízmolekulákat tartalmaz, így nem előnyös élőállat szárításra, mert a belseje is felmelegszik. Továbbá a közhiedelemmel ellentétben, NEM változtatja meg a víz molekuláris szerkezetét!
- WLAN: 2,4GHz – 6GHz ig, attól függ, melyik szabvány. Mint látjátok, ez megint csak kb. az előző tartomány. Szintén NEM ionizáló sugárzás. De, ami még érdekesebb, hogy mégis képesek ezek az eszközök nagyon nagy megbízhatósággal működni annak ellenére, hogy néha még át is fedik egymás frekvenciasávjait. Erre a különböző modulációk (adatátviteli módok) adnak magyarázatot.
- MRI: A legtöbben már átestünk ilyen vizsgálaton és sokan nem tudják, hogy ebben a masinában szupravezető mágnestekercsek vannak (szóval olyan anyag, amely egy bizonyos – nagyon alacsony – hőmérsékleten ZÉRÓ ellenállásúvá válik), melyekben az áram FOLYAMATOSAN folyik (anélkül, hogy rákapcsolnák a hálózatra), durva mi? A legdurvább, hogy olyan erős mágneses tereket hoznak létre vele, ami képes a testünkben lévő vízmolekulákban a hidrogénatomok tengelyét átbillenteni…mikor ezek visszaállnak az eredeti pozícióba, energiát adnak le. Ezt méri a gép.
Mint látjátok, csupa rádióhullám mindenhol, ha csak ezt a részét nézzük, már mindenki rákos lenne. De mégsem! Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a rádióhullámú sugárzás nem roncsolja a DNS-t, mivel NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS – legrosszabb esetben a víztartalmú szöveteket melegíti – kérnék mindenkit, tekintsen el az olyan abszurd lehetőségektől, minthogy valaki bekapcsolt nagy teljesítményű WLAN Gateway – en alszik 0-24 ben. Hozzátenném, ha egyszerre túl sok vizet iszol, az agyad meg tud dagadni és meghalsz. Ez nem vicc, ez tény. Vízmérgezésnek hívják.
Az ionizáló sugárzás onnan kapta a nevét, hogy képes az atomok körül keringő elektronokat kilökni a pályájukról, töltéssel rendelkező ionokat hozva létre így megváltoztatva az anyag szerkezetét. Természetesen az élő szövetnek és a genetikai kódnak – DNS – ez annyira nem jó, mert nem úgy fog működni, ahogy kell – ide helyettesítsetek be tetszőleges típusú betegségeket. Egy bizonyos frekvencia felett már rendelkezik ilyen tulajdonsággal az elektromágneses sugárzás, ez jellemzően az UV tartománytól indul (és az is beleesik). Mivel feltételezem, hogy nagyon sokan látták a „Csernobil” c. sorozatot, a hatásokat innen már nem kell részleteznem. Lényeg, ha tudjuk, hogy ami UV, illetve afölött van, az rossz.
Érdekessége az elektromágneses sugárzásoknak, hogy minél magasabb a frekvencia, annál inkább szeretne egyenes vonalban terjedni, akár a fény. Míg alacsony frekvenciás rádióadások akár a földet is képesek megkerülni (mivel az ionoszféráról visszaverődnek).
Na tehát, akkor nézzük az 5G -t:
Kezdjük ott, hogy maga a kifejezés azt jelenti, hogy Ötödik Generáció, szóval olyan, hogy 5G – sugárzás NINCS. Úgy, ahogy Stihl fűrész és Bosch flex sincs. Helyette viszont van láncfűrész és sarokcsiszoló.
A következő képen láthatjuk a különböző mobilhálózat generációk által használt frekvenciasávokat.
Az 1G még teljesen analóg adás volt, a táskás mobilok kora. A 2G már digitális – és így kódolható – adatátvitelt biztosított, SMS és WAP lehetőséggel, majd a 3G ahol már továbbfejlesztették az internet elérés sebességét. A 4G a jelenlegi technológiánk, melyet már mindenki ismer. Az 5G pedig csak most jön, rendkívül sok felhasználási területtel. Nem titkolt cél, hogy többek között az önvezető járművek iszonyatosan nagy sávszélességbeli igényét ki tudja elégíteni.
Nyilván minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb sebességre képes a hálózat – persze ehhez másra is szükség van, de ne bonyolítsuk most – viszont, minél jobban növeljük a frekvenciát, annál rövidebb lesz a hatótávolsága ennek a sugárzásnak! Ez így azt jeleni, hogy több mobil al-állomásra is lesz szükség. Hatványozottan igaz ez urbánus környezetben, ahol a magas épületek különösen akadályozzák az 5G vételt, így ott még több mobiltoronyra lehet számítani. Azonban a nagyobb frekvencia előnye, hogy jóval kisebb antennákkal is fogható az adás, így sokkal kompaktabb eszközök gyárthatóak.
Mint látjátok, tehát aggodalomra a világon semmi ok nincs, mivel nagyon messze van a rádióhullámú sugárzás attól, hogy génkárosodást okozzon. Ha ez így lenne, gyakorlatilag a lámpát sem kapcsolhatnánk fel a szobánkban, hiszen a látható fény még annál is magasabb frekvenciájú.
Ahhoz hogy ezt a tényt belássuk, még csak nem is szükséges különösebb szakirányú végzettség, csak némi „józan paraszti ész”. Ne dőljünk be a “laposföld” – hívőknek (ha a Föld lapos lenne, nem működnének a ballisztikai számítások és sohasem tudnánk az űrbe műholdakat és embereket küldeni)! Hamarosan jelentkezem további 5G specifikus írásokkal!
A cikk szerzője: Nagy Márton
MDelta – Electronics Hardware Design
MDelta – Electronics Hardware Design
2020-04-20
2020-04-19
2020-04-01
741 HZ- CLEANSE INFECTIONS, VIRUS, BACTERIA, FUNGAL- DISSOLVE TOXINS & E...
Háttérben is szólhat, miközben tevékenykedsz, nem csak meditáció közben. :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)