2012-11-29
2012-11-23
Hogyan iktasd ki az ellenséged?
avagy, a gyilkos narancs:
Lassan két éve, hogy egy kedves úrnak köszönhetően van internetes stickem itt Erdélyben az Orange szolgáltatónál. Az ő nevén van, de amikor átlépek a határon, bejelentkezem, és feltölti a telefonom és a sticket is. (Lévén, hogy sokat dolgozom a neten, a legnagyobb tarifával.)
Már az első pillanattól az idegeimre ment, mert 5 percenként ledob, ki kell húzni, újra felmenni, ledob, kihúz, újra fel.... mit mondjak: idegőrlő.
Addig siránkoztam, míg bementünk a szolgáltatóhoz, és elvették, hogy - most figyelj! - Marosvásárhelyről elvigyék Bukarestbe a szervizbe. ?????? Marosvásárhely nagy város, a vonzáskörzetéről nem is beszélve. Miért nincs helyben egy parányi szerviz?
Mindegy. Elvették a fekete-sárga stickemet, és kaptam egy fehéret addig. Az remekül dolgozott, ahogy kell neki. Mindegy volt, hogy Marosvásárhelyen, Domokoson vagy Székelyudvarhelyen használtam. Hazafelé vissza kellett cserélni. Azt mondták, most már jó az enyém. Kérdeztem, nem maradhatna a fehér, hiszen az is jó. Nem, mert az csak előfizetésre van. Tehát ők is tudják, hogy nem azonos a tudása. Mindegy. Kicseréltük. Én aznap már onnan haza is utaztam.
Következő hónapban ugyanúgy nem működött, ahogy eddig. És ez ment hónapokon át.
Mondanom sem kell, hogy a T-mobilos azonnal feláll, de hát az pokolian drága lenne.
Így teltek a hónapok. Sok - sok módszerem van a magam lenyugtatására, a középre kerülésre, alkalmazom is őket, de szerintem napokat vett már el az életemből ez a stressz.
Mivel most már egyáltalán nem csinál semmit, tegnap elegem lett és bementem a szaküzletbe. Kipróbálták a saját gépükön is, de persze semmi. Az ember elismerte, hogy hibás a stick. Kérte a garancia levelet. Én Székelyudvarhelyen vagyok, csak szombaton megyek Marosvásárhelyre, ahol a levél van. Akkor nem tud segíteni. Mi van? Ott az orra előtt a számítógép. Abban minden adat benne van.
Nem, neki PAPÍR kell. Minek? Mert azt mellékelnie kell és azzal tudja elküldeni Bukarestbe. Jézusom! Egész hatalmas Romániában egyetlen szerencsétlen szervize van az Orange szolgáltatónak. Ez siralmas! És akkor is ott a számítógép. Az EZÉRT van. Jó, hogy nem galambpostával küldjük el az okmányt.
Valaki magyarázza már el nekik, hogy mire jó a számítógép!!!! Kezdtem úgy érezni, mintha lementem volna a térképről, vagy valami ostoba bolygóra kerültem volna.
Ha otthon valami műszaki gondom volt a telefonnal vagy a laptoppal, bementem BÁRMELYIK T-mobile üzletbe, ahol van szerviz, és nem kértek semmi papírt, hiszen a monitoron mindent látott.
Itt köszönöm meg a T-com minden szolgáltatását! Ilyenkor tudja meg az ember, milyen jó dolga van otthon. :-)
Az Orange szakemberei tanácsot kérhetnének, hogy mire jó a számítógépes hálózat, hogy nem csak Bukarestben kéne szerviznek működnie. Hogy ne adjanak el hasznavehetetlen terméket, vagy ha már megesett, akkor orvosolják rendesen a problémát.
Tehát, ha valakit ki akarsz készíteni, vásárolj neki Orange internetes sticket. Biztos lehetsz abban, hogy infarktust kap, de legalábbis diliházba kerül idővel. És ezért a rendőrség nem tud elkapni. Te csak ajándékot vettél valakinek.
.
UI: Azért a karma persze működik, azt nem kerülheted ki. Ha jobban meggondolom, inkább ne tedd!!!! Kerüld el messze az Orange feliratot, ha meglátod. Jobb a béke és az egészséged!
2012-11-20
Domokosról Udvarhelyre
Tegnap elindultam reggeli után Csíkszentdomokosról Székelyudvarhelyre. Csíkszeredáig nem láttam semmit, tejfehér ködben haladtam. :-(
Nővérem az indulás előtt megadta a címet, ahol a nagyapám háza állt. Nos, most ez a rémség áll a helyén. (Nem tehetek róla, de szánalmasnak tartom ezeket a fantáziátlan kockákat.)
Rájöttem, hogy számtalanszor eljöttem már ezen az utcán, csak nem tudtam az előzményeket.
Csíkszeredából kijövet még jeges / deres volt a talaj és a fák. Mit mondjak, letekert ablakkal nem volt vicces. De hát a fotózásért mindent. :-)
A ködön át is látszik a kis templom és a két legelésző ló.
Ahogy emelkedik az út a Hargitára, egyre tisztult a levegő. (Meg hidegebb is lett. :-) )
Fent, egy szakaszon csak a fenyő marad meg.
A lovak itt is szabadon sütkéreznek a napon. Jól bírják a hideget.
És persze a tehenek is....
Nem lehet azt mondani, hogy nagy a nyüzsgés. :-)
Homoród. Elkeseredve látom, hogy még mindig nagy mennyiségben hordják el a szennyezett vizet. Pedig feljebb is lehet vizet venni, ami még tiszta. Csak hát itt a panzió, lehet egy kis vízhajtó / vitamint felszívódást akadályozó kávét is inni, ha már erre járnak. Kész röhej.
Van itt egy ajándékbolt, ahol a kézművesek szinte mindenféle terméke kapható.
Akad számtalan emléktárgy, de sok olyan is, ami a háztartásban praktikusan használható. (Sajnos nem volt pénzem vásárolni.)
Lehetne néprajztörténeti órát is tartani itt.
Ami csak szükséges a konyhában...
és a gyerekekről sem feledkeztek meg. Mit szólnak ezekhez a legóhoz szokott srácok? :-)
Egyszer már csak meg tudom venni ezt. Minden krízist fellendülés követ. :-) Azért nem jöttem el üres kézzel, hiszen az úr a boltban megengedte, hogy fotózzak, és jót is beszélgettünk közben. Az emberi kapcsolatok, kellemes beszélgetések sokszor többet érnek az emléktárgyaknál. És a fotók is megmaradnak, sőt, Ti is látjátok. :-)
A hideg - kék ég, és a tüzes színek harmóniája. Eláll az ember lélegzete. Fenséges a Tervező!
Elkövettem egy nagy hibát. Otthon még viszonylag jó idő volt, és gondoltam, elhasználom a nyári szélvédőmosót, a csomagtartóban meg már előrelátóan ott pihent a téli.
Viszont útközben, kifelé nem használtam el még, és persze befagyott. Domokoson -9 fok volt éjjelente. Csupa jég volt a kocsi, délre olvadt le a teteje.
Indulásnál kaptam észbe, és természetesen befagyott a víz. Fűtés és minden próbálkozás ellenére nehezen olvadt ki. Már Homoród után tudtam kifolyatni az összes nyárit, és itt félreálltam, feltölteni a télit.
Aki ide készül: figyeljen erre! Itt hamarabb van sokkal hidegebb. Hófoltokat láttam már sokfelé.
Innen még pár perc, és az ember megérkezik Székelyudvarhelyre.
Folytatás következik. :-)
2012-11-18
Az embereket a hülyeségükkel együtt kell szeretni
Kaptam egy kis idézetet Müller Péter soraiból:
Ezt a drága anyám
mondta. Ő meg tudta tenni - én nem. Odáig eljutottam, hogy elfogadtam a másikat
olyannak, amilyen. Megértettem. Sajnáltam is.
De nem szerettem. Ő meg szerette!
De nem szerettem. Ő meg szerette!
Mi volt a titka? Egyszer
erről faggattam, és azt mondta:
"Nézd, minden ember
hülye. Iszik, nagyhangú, önző, rendetlen, vagy bosszantóan precíz, könnyelmű,
komor, gátlásos, gátlástalan, nem mosdik, tisztaságmániás, teli van
szorongással, bizonytalansággal, néha durvasággal, gyávasággal, gyengeséggel,
hirtelen haraggal és sérelemmel. Sorolhatnám még. Minden ember gyári hibás. Én
is, te is. Azt hiszed, te nem vagy 'hülye'? Mégis szeretlek. Abban a hatalmas
zsákban, amelyet a lelkemben nyitottam neked, minden rossz tulajdonságod
belefér. Reggelig tudnám sorolni, mi miatt nem vagy szeretetre méltó. Mégis
szeretlek! Ha nem így működnénk, nem lenne szeretet a világon! Nincs olyan
ember, akinek ne lenne rossz természete, akinek ne lennének bűnei, tüskéi,
démonai, bosszantó tulajdonságai. Nincs olyan lélek, akiben ne lenne szemét.
Még a szentekében is van! De mennyi! A szeretethez bőséges lélek kell, egy nagy
szemetes kosár, ahová a másik minden rossz tulajdonságát, vacakságát, bosszantó
megnyilvánulását belehajítom. Kidobom vagy elfelejtem."
"No, nézd! Vegyük
csak azt, ami téged illet: ordítva születtél. Minden éjszakámat végigbömbölted
hároméves korodig. Követelődző voltál. Önző, mohó. Csak arra kellettem neked,
hogy adjak. Hogy etesselek, fürdesselek, mert hogy el ne felejtsük, naponta
többször bepisiltél és összeszartad magad! Olyan büdös voltál, hogy minden
idegen kiment a szobából. Én meg bírtam. Nem zavart. Sőt, mosolyogtam rajta.
Életem legszebb korszakához tapad az a mások számára borzalmas bűz, ami belőled
áradt. Éjszaka féltél, fölébresztettél, hozzám bújtál. Évekig nem tudtam aludni
miattad. Az utcán lusta voltál járni, föl kellett emelni téged, és cipelni,
mert te élvezted, én meg nyögtem alattad. Ha nem vettelek föl a nyakamba,
bőgtél, de olyan kétségbeesett üvöltéssel, hogy szégyelltem magam a járókelők
előtt: azt hitték, öllek téged. Így kezdődött a kapcsolatunk! És látod:
szerettelek! Ne hidd, hogy egy párkapcsolatban, egy barátságban, vagy
akármilyen emberi viszonyban másképp működik a szeretet! Nem! Ha valakit megszeretsz,
vegyél hozzá egy jó nagy szemeteszsákot. Minden nap dobd bele a másik hibáit!
És felejtsd el! Nézz a szemébe! Ember ő is, szegény, mint te, és teli van
hibával. Ne azt nézd, hanem a szemeit! Csakis a szemeit! Vagy még inkább: a
szívét!"
Állítsátok meg....
Na, ilyenkor mondanám: Állítsátok meg a Földet, én ki akarok szállni.
Izrael és Palesztina határa felett ível a szivárvány. A természetnek több esze van, mint az embernek.
X Faktor
Engem is érnek meglepetések. Az első válogatást még néztem sok éve, de elképesztett, hogy énekelni egyáltalán nem képes emberek kiállnak és leégetik magukat. Önkritika semmi. Én is imádok énekelni, de ezt akkor teszem, mikor kocsiban ülök egyedül. Nem sokkolok vele senkit. Az őrangyalom csak a szöveget érti és a boldogságom érzi, szerencsére nincs füle, így nem fáj neki.
Szóval soha nem nézem ezeket a műsorokat, drága nekem a napi 24 óra, és értékesebben szeretem eltölteni.
Tegnap este a kislányok altatása miatt megálltam a szobában, és akarva - akaratlan néztem az adást, kb. a felétől.
A két erdélyi lány jó volt, a Gergő zseniális.
Viszont elképedtem, hogy a Zámbó gyerek mit keres a műsorban? Hogy jutott el ez első 7-be??????
Gergő emberileg is szimpatikus, aki megkönnyezi a versenytársa kiesését, erős jellem. Viszont, mikor Krisztián nekiesett a saját mentorának, eszembe jutott az apja, na, ezt az erőszakos, bunkó viselkedést örökölte az apjától, nem a hangját. Eszembe jutott, hányszor láttam Editet a piacon kékre-zöldre verve. Sajnos túl sokat tudok a színfalak mögötti életről. Nekem nem férfi, aki veri a nőket. Az sem érdekelt, hogyan érdekel. Nekem az öreg Zámbó egy züllött életű, erőszakos "puhapöcs" volt. (Csernus után szabadon). Azt vártam, hogy Krisztián meg is üti a mentorát? Aki egyébként szakmailag megkérdőjelezhetetlen, szemben vele, aki szánalmasan énekel.
A nagy sokk akkor ért, mikor nem ő esett ki a "nézők szavazatai" alapján?! Tényleg a 3 lánynak kellett kiesni vele ellentétben? Emberek! Ez a fiú rémes, nem szabad erőltetni. Biztos tud valamit, abban kéne fejlődnie, de nem a színpadon. Sok-sok pofont fog kapni az élettől, ha nem a helyére kerül. Ezzel az apja rajongói nem segítik őt.
De hát mi "magyarok" (legalábbis egy része) mindig hülyén szavazunk. (Ld. Orbán). Nem a tényleges teljesítményt értékelik, hanem idétlen szempontok, zsigeri döntések születnek. ami persze sok szenvedést okoz később. Úgy látom, sokan képtelenek felnőtt módjára értékelni, viselkedni, dönteni.
Ezért aztán úgy döntöttem, továbbra sem fogom nézni az ilyen műsorokat, mert csak fáj, amit látok. Inkább mással töltöm majd az időt. Aztán, aki tényleg jó, és megjelennek a számai, majd azokat hallgatom.
2012-11-17
Csütörtöki élmények
Csütörtökön még sötétben indultam ki Erdélybe. Aztán hiába kelt fel a Nap, ködös volt az út, csaknem a határig. De aztán ahogy átléptem a határt, mesés kék ég fogadott. :-)
A már jól ismert úton haladtam. Remek hangulatban, énekelve. (Az egyedül utazásnak ez az egyik nagy előnye.)
A barna ezer árnyalata a fenséges kék éggel! Imádom az őszt!
Azért a napfény ne tévesszen meg senkit! Letekert ablakokkal vezettem, hogy tudjak fotózni, és finoman szólva is megfagytam. Cudar hideg volt.
Az autópálya felvezető szakasza mintha egyenesen a Napba vezetne...
Képtelen vagyok lassan két éve megszokni, hogy nem használják az autópályát. Csúcsforgalom idején sehol rajtam kívül más jármű. :-) Ki érti ezt?
Marosvásárhely környékén már a naplemente vörös színei láthatók. Aztán nagyon hamar besötétedett, pedig a szebb rész még csak azután következett. Arról már nem tudtam képeket készíteni Nektek.
A letekert ablakok miatt remek, friss levegő és hatalmas szél volt az utastérben. Imádom. Szólt a zene, énekeltem, vezettem és élveztem az egészet. Szinte repültem. Hálás köszönet érte!
12 órán át vezettem folyamatosan, mire megérkeztem Domokosra, az imádott helyre. :-)
Még a vacsora asztalnál is úgy éreztem, mozog velem minden.
2012-11-10
Még egyszer a koleszterinről
Szendi
Gábor:
Hogyan ne kapjunk infarktust?
Megjelent: Boss Magazin 2007 május 82-85.A koleszterin-mítosz
A mítoszok világmagyarázatok. A világbavetett ember magyarázatokat költött a
világ keletkezéséről és működéséről, a dolgok okáról és eredetéről, életről és
halálról. A teremtésmítoszokat felváltotta az ősrobbanás elmélet, a dolgok okát
és eredetét a reáliák magyarázzák, élet és halál kérdésében azonban még mindig
mítoszok, az orvostudományi mítoszok az illetékesek. A modern ember
szorongásának tárgya egészsége és boldogsága; ez az orvostudományi mítoszok
gyökere. Fekete-fehér magyarázatokra vágyunk, mert ez nyújt biztonságérzetet. A
mítosz lényege nem az, hogy igaz, hanem, hogy hihető. A modern mítoszok azonban
nem tűz mellett beszélgető emberek fejében születnek, hanem PR szakértők
tervezik nagy gonddal. Nem sámánok és papok terjesztik, hanem orvosok és az
egészségügy. Ez egyfajta hittérítés, súlyos anyagi és egészségügyi konzekvenciákkal.
A koleszterin-mítosz mindenki számára megnyugtatóan megmagyarázza az
érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók okát, s a hosszú életre vágyóknak
kijelöli, hogyan kell táplálkozni és milyen gyógyszert kell szedni. A mítoszok
leegyszerűsítő módján: koleszterin = halál. Százmilliók költenek
százmilliárdokat koleszterinszegény élelmiszerekre, és legalább százmillióan
szedik az életveszélyes és haszontalan koleszterinszint csökkentőket abban a
reményben, hogy ezzel megelőzik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
Valójában a szívrohamot vagy sztrókot elszenvedett emberek felében a
koleszterinszint normális, és az esetek negyedében egyik rizikófaktor sincs
jelen (dohányzás, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, elhízás). A japánok
átlagos koleszterinszintje megegyezik a nyugati világban élőkével, a japánok
körében mégis harmad annyi a szívhalálozás. Egy nyugat-skóciai, azonos
koleszterinszint mellett nyolcszor valószínűbben hal meg szívrohamban, mint egy
katalóniai. 2003-ban jelent meg Harvey S. Hecht és Harman S. Mitchell sokakat
megdöbbentő vizsgálata arról, hogy a drasztikusan lecsökkentett
"rossz" koleszterinszint (LDL) ellenére a vizsgálati személyek erei
ugyanolyan mértékben meszesedtek tovább, mint a koleszterincsökkentő sztatint
(modern koleszterinszint csökkentő gyógyszercsalád) nem kapó csoportban. A
szerzők végkövetkeztetése: "rossz" koleszterin szint csökkentése nem
befolyásolja az ereken képződő lerakódások mértékét.
A másik, az élelmiszer ipar által terjesztett mítosz, hogy a táplálékkal
bevitt koleszterin veszélyes. Angliában 1910 óta lényegében nem változik a
zsírfogyasztás, 1930 és 1970 közt mégis tízszeresére nőtt a szívrohamok száma.
Amerikában 1930 és 1960 között folyamatosan csökkent a zsírfogyasztás, 30 év
alatt mégis tízszeresére emelkedett az infarktusok száma.
Frank B. Hu és munkatársai 14 éven át követtek 80 082 nőt, akik 1980-ban 34-59 év közöttiek voltak. Grandiózus vizsgálatuk eredménye: az elfogyasztott koleszterin és a szív és érrendszeri megbetegedések közt nincs kapcsolat. Uffe Ravnskov 2002-es összefoglalója szerint az elérhető 13 követéses vizsgálat 190 000 személyétől vett adatok alapján a koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív és érrendszeri betegségek kockázatával. 2006-ban jelent meg egy igen komolyan tervezett követéses vizsgálat, amely nagy riadalmat keltett a koleszterin-bizniszből élők körében. A vizsgálatban nyolc éven át követték a két csoportba besorolt 49 000 nőt. Az egyik csoportban jelentősen csökkentették az állati zsír bevitelt és növelték a zöldségek és gyümölcsök fogyasztást, míg a másik csoport ette tovább a megszokott amerikai étrendet. A vizsgálat végére semmi változást nem tapasztaltak a két csoport szív- és érrendszeri megbetegedési kockázatában. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a koleszterinszint csökkentőkkel életet nem igen lehet menteni. A sokéves, többezer fős gyógyszervizsgálatok eredménye siralmas. Az ALLHAT vizsgálatban nyolc év alatt semmi védőhatást nem találtak. A CARE vizsgálatban 5 év alatt a sztatin csoportban 5.7% halt meg infarktusban, míg a placebocsoportban 4.6%. A WOSCOP vizsgálatban a két csoport közti különbség 0.6% volt!
Ha valaki ezek után azt kérdezi, kinek jutott egyáltalán eszébe a koleszterint okolni a szívhalálozásért, annak elmesélhetjük azt a történetet, hogy hol volt, hol nem volt, volt két elszánt kutató, akik az 1910-es években a közismerten vegetáriánus nyulakkal tömény koleszterint etetve kimutatták, hogy az érelmeszesedést okoz. A felismerés kb. olyan értékű, mintha valaki kimutatná, hogy a halak a szárazföldön megfulladnak, tehát a levegő veszélyes. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések valamiképpen összefüggnek a táplálkozással, hiszen 1930-ig a szívinfarktus igen ritka betegségnek számított, és a tradicionális táplálkozást folytató primitív népeknél, legyenek azok zöldségevő afrikai törzsek, vagy húsevők, mint az eszkimók, vagy a maszájok, a szívbetegséget hírből ismerik csupán.
Frank B. Hu és munkatársai 14 éven át követtek 80 082 nőt, akik 1980-ban 34-59 év közöttiek voltak. Grandiózus vizsgálatuk eredménye: az elfogyasztott koleszterin és a szív és érrendszeri megbetegedések közt nincs kapcsolat. Uffe Ravnskov 2002-es összefoglalója szerint az elérhető 13 követéses vizsgálat 190 000 személyétől vett adatok alapján a koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a szív és érrendszeri betegségek kockázatával. 2006-ban jelent meg egy igen komolyan tervezett követéses vizsgálat, amely nagy riadalmat keltett a koleszterin-bizniszből élők körében. A vizsgálatban nyolc éven át követték a két csoportba besorolt 49 000 nőt. Az egyik csoportban jelentősen csökkentették az állati zsír bevitelt és növelték a zöldségek és gyümölcsök fogyasztást, míg a másik csoport ette tovább a megszokott amerikai étrendet. A vizsgálat végére semmi változást nem tapasztaltak a két csoport szív- és érrendszeri megbetegedési kockázatában. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a koleszterinszint csökkentőkkel életet nem igen lehet menteni. A sokéves, többezer fős gyógyszervizsgálatok eredménye siralmas. Az ALLHAT vizsgálatban nyolc év alatt semmi védőhatást nem találtak. A CARE vizsgálatban 5 év alatt a sztatin csoportban 5.7% halt meg infarktusban, míg a placebocsoportban 4.6%. A WOSCOP vizsgálatban a két csoport közti különbség 0.6% volt!
Ha valaki ezek után azt kérdezi, kinek jutott egyáltalán eszébe a koleszterint okolni a szívhalálozásért, annak elmesélhetjük azt a történetet, hogy hol volt, hol nem volt, volt két elszánt kutató, akik az 1910-es években a közismerten vegetáriánus nyulakkal tömény koleszterint etetve kimutatták, hogy az érelmeszesedést okoz. A felismerés kb. olyan értékű, mintha valaki kimutatná, hogy a halak a szárazföldön megfulladnak, tehát a levegő veszélyes. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések valamiképpen összefüggnek a táplálkozással, hiszen 1930-ig a szívinfarktus igen ritka betegségnek számított, és a tradicionális táplálkozást folytató primitív népeknél, legyenek azok zöldségevő afrikai törzsek, vagy húsevők, mint az eszkimók, vagy a maszájok, a szívbetegséget hírből ismerik csupán.
A transzzsír
Tudja-e Ön, mi az a transzzsír? Ha nem tudja, nem Ön a hibás, hanem azok,
akik elhallgatják az igazságot. Magyarországon erre a kérdésre kevesen tudnak
válaszolni. Ez annál is meglepőbb, mert korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer
összetevőjéről van szó. Dániában egy 2003-as törvény előírja, hogy az élelmiszerek
nem tartalmazhatnak 2%-nál több transzzsírt, New York város vezetése 2008-tól
betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát, és az amerikai
gyógyszerhatóság elrendelte, hogy minden élelmiszeren fel kell tüntetni a
transzzsír tartalmat.
Gary P. Zaloga 2006 októberében, a Nutrition in Clinical Practice-ban megjelent összefoglalója szerint az USA-ban évente 30 000-100 000-re becsülik a transzzsír okozta szívhalálok számát. De más káros hatások is számottevőek. Egy 2007-ben, az American Journal of Clinical Nutritionban megjelent nagy vizsgálat kimutatta, hogy azok a nők, akiknek táplálékában az energiatartalmat legalább 2%-ban a transzzsír fedezi, 2.3-szer, vagy 130%-al valószínűbben válnak meddővé.
Gary P. Zaloga 2006 októberében, a Nutrition in Clinical Practice-ban megjelent összefoglalója szerint az USA-ban évente 30 000-100 000-re becsülik a transzzsír okozta szívhalálok számát. De más káros hatások is számottevőek. Egy 2007-ben, az American Journal of Clinical Nutritionban megjelent nagy vizsgálat kimutatta, hogy azok a nők, akiknek táplálékában az energiatartalmat legalább 2%-ban a transzzsír fedezi, 2.3-szer, vagy 130%-al valószínűbben válnak meddővé.
Na de mi is ez a transzzsír, és miben található? Sajnos mindabban jócskán
megtalálható, amire évtizedeken át azzal a szöveggel szoktattak rá minket, hogy
egészséges és védi a szívet: a margarinban és a sütőolajban. A transzzsír
hidrogénezett növényi olaj. Mind a margarin, mind és a növényi olajok a
telitettlen zsírsavak csoportjába tartoznak, s ezért -szemben a telitett állati
zsírokkal- úgy tekintettek rájuk, mint az egészség forrására. A növényi olajok
hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, akkor azért bizonyult nagy vívmánynak,
mert az így kezelt olaj többé nem avasodott, sütésállóbb lett, és kiemelte az
ételek ízét. Ha erősebben telitették hidrogénnel az olaj molekuláinak a
kötéseit, margarin keletkezett. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, s lám
az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes
"civilizációs" betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók.
Idézzük csak vissza azt a különös eredményt, hogy a japánok körében, azonos
koleszterinszint mellett, az amerikai szívhalálozás harmada figyelhető csak
meg. Ennek egyik oka a transzzsír fogyasztás különbségében ragadható meg: az
átlagos amerikai naponta 8-13 grammot, az átlagos japán 0.6 grammot fogyaszt.
A híres "Hét ország vizsgálat"-ban 25 éves követés alapján a
szívbetegség kockázatát 60%-ban a transzzsír fogyasztás mértéke magyarázta. 140
000 fő adatainak összevont elemzése azt mutatta, hogy ha 2%-al nőtt a
transzzsírból merített energia felvétele, az 23%-os szív- és érrendszeri
megbetegedés kockázattal járt. A 2001-ben publikált tíz éves Zutphen vizsgálat
2%-os transzzsír-fogyasztás növekedésre a szívhalál 28%-os kockázat növekedését
talált. A 22 000 férfit hat éven át követő finn vizsgálat napi hat gramm
transzzsír fogyasztására 40%-os szívhalál kockázatnövekedést mutatott ki. Az
"Ápolónők Egészsége vizsgálat"-ban 80 000 nőt követtek 20 éven át. A
legtöbb transzzsírt fogyasztók körében 50%-al nagyobb volt a szívhalál
gyakorisága.
Bár a koleszterin-mítosz alapján mindenki úgy képzeli, hogy a zsírok azáltal fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy lerakódnak az erek falában, mint a mosogató lefolyóban, a valóságban nem ez a veszély fő forrása. Az érszűkületet az okozza, hogy az erek falában képződik lerakódás gyulladásos folyamatok révén, s ez teszi merevvé és szűkebbé az ereket. E folyamatban az transzzsírok fontos szerepet játszanak, ugyanis egyrészt gyulladásfokozó hatásuk van, másrészt a test minden sejtjének burkát alkotó zsírmembránba beépülve merevvé és rosszul funkcionálóvá teszik azt. Ennek egyik következménye pl. a szívritmuszavar; egy vizsgálat a sok transzzsírt fogyasztók körében háromszor gyakoribbnak találta a hirtelen szívhalált.
Bár a koleszterin-mítosz alapján mindenki úgy képzeli, hogy a zsírok azáltal fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy lerakódnak az erek falában, mint a mosogató lefolyóban, a valóságban nem ez a veszély fő forrása. Az érszűkületet az okozza, hogy az erek falában képződik lerakódás gyulladásos folyamatok révén, s ez teszi merevvé és szűkebbé az ereket. E folyamatban az transzzsírok fontos szerepet játszanak, ugyanis egyrészt gyulladásfokozó hatásuk van, másrészt a test minden sejtjének burkát alkotó zsírmembránba beépülve merevvé és rosszul funkcionálóvá teszik azt. Ennek egyik következménye pl. a szívritmuszavar; egy vizsgálat a sok transzzsírt fogyasztók körében háromszor gyakoribbnak találta a hirtelen szívhalált.
De téved, aki azt hiszi, elég a margarint az oly sokáig elátkozott vajra, a
sütőolajat pedig hidegen sajtolt (és így nem kezelt) olajra cserélnie. A transzzsírok
tömegét fogyasztjuk mindazzal, amit az élelmiszeripar állít elő, hiszen a
transzzsír eltarthatósága, az ízeket kiemelő sajátossága, na meg
"koleszterinszegénysége" slágercikké tette. A másik nagy forrás a
"fast food", vagyis a különféle olajban sütött ételek, hamburgerek.
Egy-egy ilyen ebéddel 8-16 gramm transzzsírt is elfogyasztunk, s ezzel máris a
nagy kockázatú csoportba kerültünk. De transzzsír van a pékárukban is, hiszen a
finom "vajas" sütemények nem vajjal készülnek. Egy fánk kb. 4 gramm
transzzsírt tartalmaz.
Egy 2006-ban megjelent összefoglaló tanulmányban Dariush Mozaffarian és
munkatársai úgy becsülték, ha jelentősen csökkenne a transzzsír-fogyasztás, ez
minimum 72 000-rel, maximum 228 000-el csökkentené az USA-ban a szívinfarktusok
számát (a jelenlegi 1.2 millióhoz képest).
A homocisztein hipotézis
A tudományban újra és újra megismétlődik ugyanaz: valaki felismer valamit,
ami ellentétben van az uralkodó elmélettel, és főként az abból jól megélőkkel.
Kilmer S. McCully 1968-ban egy 9 éves kislányt vizsgált, aki egy ritka
betegségben, az akkoriban felismert homocisztinuriában szenvedett. A betegség
lényege, hogy a beteg vérében nagyon magas egy fehérje, a homocisztein szintje,
s ez a vizeletében is megjelenik. A kislány mamája elmondta, hogy nagybátyjuk
is ebben a betegségben szenvedett és halt meg 1933-ban. A nagybácsi valójában
egy 8 éves, szellemileg visszamaradott kisfiú volt, s a sors különös véletlenje
folytán, sok évvel azelőtt pontosan annak a kórháznak annak az osztályán vizsgálták,
ahol McCully 1968-ban dolgozott. A rendkívüli esetet egy neves orvosi lapban is
közölték, és a kisfiú testéből kimetszett szövetmintákat is megőrizték. McCully
tehát újravizsgálta a szöveteket és megállapította, hogy a kisfiúnak
előrehaladott érelmeszesedése volt, és végülis sztrókban halt meg! Ami meglepő
volt McCully számára, hogy lerakódott koleszterint vagy zsírt nem talált az
artériákban. Ebből az következett számra, hogy önmagában a homocisztein okozza
az érelmeszesedést, s ha idős embereknél találunk is lerakódott koleszterint,
az már csak következménye az elváltozásoknak. A homocisztinuriában szenvedő
betegek általában B6, a folsav és a B12 hiányban szenvednek. McCully ismerte
azokat a vizsgálatokat, melyekben majmoknál B6 vitaminhiányt előidézve súlyos
érelmeszesedést lehetett előidézni, ill. hogy patkányoknál folsav és B12
adásával ki lehetett védeni az érelmeszesedést. McCully fejében hirtelen
összeállt a kép: a érelmeszesedést nem a magas koleszterinszint okozza, hanem a
vitaminhiányból eredő magas homocisztein szint. Miért nincs tehát a primitív
népeknél, egyenek bármennyi húst is, szívbetegség? Mert rengeteg nyers és friss
zöldséget fogyasztanak, amelyek bőségesen fedezik a vitamin szükségletet. Miért
van a modern társadalmakban vitaminhiány? Mert a modern élelmiszeripar által
túltisztított, túlfinomított élelmiszerekből hiányoznak a vitaminok. Jól ismert
történet, hogy a B vitaminok felfedezéséhez többek közt a finomított
élelmiszerek bevezetését követő hiányállapotok vezettek el. Ennek hatására
rendelték el világszerte, hogy a kenyérlisztbe folsavat és B1 vitamint kell
keverni.
McCully a '70-es években kezdte publikálni elméletét és az azt alátámasztó
adatokat, s ezek oly nyilvánvalóan cáfolták az uralkodó koleszterinhipotézist,
hogy ez mód felett felingerelte a koleszterinhipotézisből élő hatalmas kutatói,
gyógyszeripari és közegészségügyi gárdát. 1977-ben állásából elbocsájtották, és
zsebében egy Harvard diplomával, s háta mögött 14 évnyi professzorsággal, két
éven át még állást sem kapott. Ne feledjük: a koleszterinszint csökkentők piaca
100 milliárdokat termel évente, a B vitaminokban viszont semmi üzlet, nem lehet
szabadalmaztatni őket és filléres termékek.
Vagy húsz évnek kellett eltelnie, hogy a szívbetegséget kutatók érdeklődése
végre a homocisztein felé forduljon. Ebben döntő szerepet játszott az, hogy a
koleszterinhipotézis nem működik. Mint McCully 2000-ben megjelent "The
heart revolution" című könyvében írja, az amerikaiaknak rögeszméjévé vált
a koleszterin, sok millióan próbálják csökkenteni koleszterinszintjüket a zsír
étrendjükből való száműzésével, mert senki nem mondja meg nekik, hogy ez nem
működik. Mert ha kevesebb koleszterint eszünk, a szervezetünk többet termel. A
vérben ugyanis nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin
található. A sokat idézett Framingham vizsgálatban, ahol 14 000 orvos egészségi
állapotát követték évtizedeken át, nem találtak kapcsolatot a vér koleszterin
szintje és az elfogyasztott koleszterin között. Ugyanebben a vizsgálatban, a
1992-es, öt éves szakaszról beszámoló közlemény szerint akiknek magas volt a
homocisztein szintje, azok háromszor valószínűbben kaptak szívrohamot. Egy
norvég vizsgálatban a szívhalálozást a homocisztein szint bejósolta, míg a
koleszterinszint nem. Az említett "Ápolónők Egészsége vizsgálat"
másik fontos eredménye volt, hogy akiknek a legalacsonyabb volt a folsav és a
B6 vitamin fogyasztása, azok körében volt a leggyakoribb a szívhalál. Hasonló
eredményt hozott 5000 ember 14 éves követése a "Kanadai Táplálkozás"
vizsgálat, akiknek vérében a legalacsonyabb volt a folsav, kétszer
valószínűbben haltak meg szívbetegség következtében. Egy több országra
kiterjedő vizsgálat azt bizonyította, hogy az Európa északi és déli fele közti,
a déli országoknak kedvező szívhalálozási különbséggel a homocisztein szintbeli
különbsége jár.
McCully elemzi azt a jelenséget, hogy 1960-tól napjainkig az USA-ban
rohamosan csökkenni kezdett, s mára a felére csökkent a szívhalálozás. A
Nemzeti Egészség Intézet konferenciát hívott össze a dolgok megfejtésére, de a
tudósok csődöt mondtak. Az átlag amerikai koleszterinszintje mindössze 5%-al
csökkent, zsírfogyasztása pedig még nőtt is; ez tehát nem magyarázat. A további
faktorok, mint dohányzás-leszokás, hatékonyabb intenzív ellátás, stb. csak a javulás
töredékét értelmezi. A szívhalálozás csökkenése valójában két tényezővel
magyarázható: az egyik a vitaminfogyasztás fellendülése, a másik, hogy az
élelmiszeripar B6 vitamint kezdett adagolni a müzlikbe. Charles McGee "A
szív-átverés" című könyvében beszédes grafikont közöl: a szívhalálozás
akkor kezdett meredek arányban csökkenni, amikor fellendült a
vitaminfogyasztás. McCully elsősorban a B vitaminoknak tulajdonítja ezt, de
McGee vizsgálatokat közöl, melyek szerint számos vitamin és ásványi anyag csökkenti
a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát. (Ez utóbbi is erősen gyengíti a
koleszterin hipotézist.)
Szívecském, mit tehetek érted?
Teljesen világos, hogy a szívbetegség rohamos elterjedéséért azok a tényezők
felelősek, amelyek az 1920-30-as évektől érvényesültek. A modern és a
hagyományos táplálkozás közt a legnagyobb különbség az élelmiszerek
feldolgozottságában és transzzsírtartalmában van. A feldolgozott élelmiszerek,
hacsak nem adják hozzájuk utólag, kevés vitamint tartalmaznak. Amikortól a
péktermékeket bizonyos B vitaminokkal kezdték kiegészíteni, javulni kezdett a
halálozási statisztika. Azonban a hivatalosan megállapított napi
megengedett/ajánlott vitamin adag nevetségesen kevés a valóban szükséges
mennyiséghez képest, és a túladagolás veszélyeit is eltúlozza a hivatalos
orvoslás. Valójában a folsavból, B6 és B12 vitaminokból a hivatalosan
megállapított adagok százszorosát is biztonságosan lehetne fogyasztani. McCully
a homocisztein szinttől függően ajánl 3-100 mg B6, 400-5000 mikrogramm folsav
és 100-1000 mikrogramm B12 szedését. Pl. a gyenge táplálkozás, mozgásszegény
életmód, elhízottság, dohányzás és 60 év feletti életkor esetén 10 mg B6-ot,
1000 mikrogramm folsavat és 500 mikrogramm B12-öt ajánl.
McGee arra hívja fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések
multifaktoriális betegségek, így pl. jelentős szerepet játszanak az
érelmeszesedésben az oxidációs folyamatok (pl. a többször felhasznált sütőzsír,
vagy a porított tojásból és tejből készült élelmiszerek tele vannak veszélyes
oxidálódott koleszterinnel), ezért fontosnak tartja az un. antioxidánsok
(C-vitamin, bétakarotin, E vitamin, szelén) szedését is.
Aki már előrehaladott szívbetegségben szenved, annak is van remény. Nathan Pritkin mérnök 1958-ban súlyos, előrehaladott szívbetegségével szembesült, no meg azzal, hogy állapota visszafordíthatatlan. Némi utána olvasás után kisütötte, hogy teljesen lemond a finomított élelmiszerekről és minden zsírról, s helyébe zöldséget, gyümölcsöt és fehérjét fogyaszt. Állapota fokozatosan javult, s ezen felbuzdulva megnyitotta a Pritkin életmeghosszabbító Központot. Itt a Pritkin diéta mellett napi 10 km-es gyaloglás volt a program. A Pritkin halálakor elvégzett boncolás olyan tiszta ereket talált, mint az újszülött babákban. Dean Ornish orvos hasonló diétát dolgozott ki, és mivel orvos volt, gondja volt arra is, hogy egzakt vizsgálatokkal igazolja: az érelmeszesedés és szívbetegség visszafordítható. (Ugyanakkor megjegyzem, a túlzott szénhidrátfogyasztás, különösen a gyorsan felszívódóké, súlyosabb szív és érrendszeri kockázatot képvisel, mint a zsír vagy a fehérjét. Úgy tűnik, hogy a low-carb diéta felel meg leginkább az emberi szervezetnek. De erről majd egy másik cikkben.)
Aki már előrehaladott szívbetegségben szenved, annak is van remény. Nathan Pritkin mérnök 1958-ban súlyos, előrehaladott szívbetegségével szembesült, no meg azzal, hogy állapota visszafordíthatatlan. Némi utána olvasás után kisütötte, hogy teljesen lemond a finomított élelmiszerekről és minden zsírról, s helyébe zöldséget, gyümölcsöt és fehérjét fogyaszt. Állapota fokozatosan javult, s ezen felbuzdulva megnyitotta a Pritkin életmeghosszabbító Központot. Itt a Pritkin diéta mellett napi 10 km-es gyaloglás volt a program. A Pritkin halálakor elvégzett boncolás olyan tiszta ereket talált, mint az újszülött babákban. Dean Ornish orvos hasonló diétát dolgozott ki, és mivel orvos volt, gondja volt arra is, hogy egzakt vizsgálatokkal igazolja: az érelmeszesedés és szívbetegség visszafordítható. (Ugyanakkor megjegyzem, a túlzott szénhidrátfogyasztás, különösen a gyorsan felszívódóké, súlyosabb szív és érrendszeri kockázatot képvisel, mint a zsír vagy a fehérjét. Úgy tűnik, hogy a low-carb diéta felel meg leginkább az emberi szervezetnek. De erről majd egy másik cikkben.)
És mi a helyzet a koleszterinszint csökkentőkkel? Mint fentebb írtam, komoly
védőhatás a vizsgálatokban nem mutatkozott. McCully rámutat arra, hogy a
sztatinok gátolják a szív működéséhez nélkülözhetetlen Q10 koenzim szintézisét,
így valójában komolyan hozzájárulnak a szívelégtelenség, ill. szívritmuszavar
kialakulásához. Ezen felül súlyos mellékhatásaik vannak, mint bélpanaszok,
izomfájdalmak, ritkán életveszélyes izomsejtszétesés. A legriasztóbb azonban,
hogy az állatkísérletek tanúsága szerint az összes sztatin rákkeltő hatású,
írja McCully. Egy sztatin klinikai próbában a gyógyszercsoportban 12 mellrák
alakult ki, míg a placebocsoportban csak 1. Egy 2002-es vizsgálat sztatinszedők
körében másfélszeres mellrák kockázatot talált. Ugyanakkor számos más vizsgálat
nem mutat fokozott rákkockázatot, ami fakadhat a vizsgálat rövid követési
idejéből is.
Rossz lóra tesz tehát az, aki elhiszi a koleszterinpropagandát, miközben kis
fáradtsággal, kockázat nélkül sokat tehet szíve és érrendszere egészségéért. A
transzzsír kerülésével és a megfelelő vitaminok, valamint omega-3 fogyasztásával mindenki sokat tehet szívéért. Ez persze a
minimálprogram, mert a dohányzás, a sport hiánya, az elhízás és a stressz
továbbra is komoly kockázati tényezők.
KOLESZTERIN hipotézis, a nagy átverés,
Mi is az a koleszterin?
A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely
minden emberi és állati sejtben megtalálható, testünk egyik alkotó eleme,
létfontosságú a létezéshez. A szervezetünkben a máj állítja elő, sokkal nagyobb
mennyiségben (1-4 g naponta egy felnőtt embernél), mint amennyit a táplálékból
fel tudnánk venni. A koleszterin főként a májban képződik ecetsavból az
acetil-koenzim-A segítségével.
A koleszterinnek számos fontos funkciója van az emberi
testben, a sejtmembránok fontos alapanyaga (agyunk
szárazanyag-tartalmának kb. 65%-a koleszterin) és kiinduló anyag az epesavak és
számos hormon előállításához, szükséges az immunrendszert erősítő D-vitamin
előállításához, részt vesz a zsíranyagcserében, továbbá az idegszövet
felépítésében. A májon kívül különösen nagy mennyiségben van jelen a mellékvesékben
és az idegrendszerben is.
A vér átlagosan 10-12 g koleszterint tartalmaz, míg a szervezet összes
koleszterintartalma 100-150 g. Ezzel szemben a táplálékkal felvett
koleszterintartalom csak 20%-a annak, amit a szervezet naponta előállít.
Közismert a koleszterin és a szívbetegség közti kapcsolatról szóló
hipotézis, vagyis hogy az étkezés során elfogyasztott koleszterin (zsírok)
emelik a vér koleszterinszintjét és hogy a magas vérkoleszterin növeli a
szívbetegségek kockázatát.
Azt viszont egyáltalán nem terjesztik, hogy ebből semmi sem igaz!
és ez - a kutatások alapján - a szakemberek számára már több mint 20 éve
nyilvánvaló.
Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet
"szülőatyjaként" tartanak számon a következőt nyilatkozta 1997-ben:
"Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található
koleszterin között és ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévő koleszterinnel
nincsen semmi gond, hacsak nem nyúl vagy tyúk az ember."
Miről is van szó?
Évtizedeken át végzett nagyszámú vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az
étkezésünk során elfogyasztott koleszterin NEM BEFOLYÁSOLJA a vér koleszterinszintjét.
Az átlagon felüli mennyiségű koleszterint fogyasztók esetében ugyanolyan
arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, mint az átlagosnál
kevesebbet fogyasztó esetén.
Ha a koleszterin tényleg szívbetegséget okozna, akkor ez életkortól és
nemtől független lenne. Egyaránt érvényes lenne a világ minden népe számára és
a zsírfogyasztás csökkentésével kimutathatóan csökkenne a szívbetegségek száma.
Ez viszont egyáltalán nincs így! Például a 60 év felett férfiak között 10-szer
több magas koleszterinszintű van, mint a hasonló korú nők között, a
szívbetegségek előfordulásában viszont nincs lényeges eltérés.
Sok országban alacsony zsírfogyasztás mellett is sok a szívbeteg, míg
máshol a rengeteg zsír sem okoz problémát a szívnek. Az eszkimók például szinte
csak zsíron élnek, vérük koleszterinszintje jóval meghaladja a
"halálos" értéket, mégis csak elvétve fordul elő közöttük
szívbetegség.
Gyakorlatilag egyértelmű, hogy a zsírfogyasztás (magas koleszterinszint) és
a szívbetegségek között semmi összefüggés sincs!
Az élelmiszerek koleszterintartalma csak minimális hatással van a
vérünkre. Szervezetüknek ugyanis van egy ellenőrző, szabályozó mechanizmusa és
a májban leáll a koleszterinszintézis, ha az élelmiszerek koleszterinszintje
magas.(FELESLEGESEN NEM DOLGOZIK A SZERVEZETÜNK!) Táplálkozás hatására a
koleszterinszint csak ideiglenes emelkedik meg, majd (a vércukorhoz hasonlóan)
visszaáll a normális szintre.
Ebből következik az is, hogy nincs "jó", vagy "rossz"
koleszterin, a természet nem hoz létre egy "öngyilkos" anyagot a
saját szervezetünk megmérgezésére. Nem mellesleg az anyatej átlagosan 2%
koleszterint tartalmaz (többet, mint pl. a tehéntej), mert EZ SZÜKSÉGES a
csecsemő idegsejtjeinek és agyának megfelelő fejlődéséhez!
Honnan ered a tévhit?
Még 1913-ban orosz kutatók tojássárgáját, illetve tojásból kivont
koleszterint adtak (először takarmány, majd injekció formájában) nyulaknak. A
kísérleti állatoknál ki tudtak váltani hiperkoleszterinémiát vagy
érelmeszesedést. A II. Világháború után a teszteket megismételték és más
állatok, tengerimalacok, kecskék esetén ezeket az eredményeket kapták. Később
folytatták a kísérleteket, de kutyák, macskák, majmok és az ember esetén már
nem voltak ilyen egyértelműek az eredmények.
Ha logikusan végig gondoljuk, mégis egyértelműek az eredmények: a NÖVÉNYEVŐ
állatokra nem jó hatású a koleszterin (ezért soha nem is esznek zsírt), mert a
szervezetük nincs hozzászokva, ezért nem tudja szabályozni. Az eredményeket
nagyon nehéz az emberre átültetni, mert a koleszterin-anyagcsere a különböző
kísérleti állatfajoknál egészen más, mint az embernél, és a kísérletek
körülményei is sokszor nagyon szélsőségesek voltak. Erősen kétséges ugyanis,
hogy a növényevő nyulakra kapott eredmények alkalmazhatók lennének az emberre
is.
Másrészt viszont a kísérletekben nem élelmiszereket használtak (a nyúl nem
szereti a tojást), hanem átalakított, kivont un. oxykoleszterint.
(Oxidált koleszterin jöhet létre bizonyos élelmiszerek ipari feldolgozása során
is!) Az emberi szervezet abban is különbözik a kísérleti állatokétól,
hogy amikor az állatok állati fehérjében és zsírban gazdag takarmányt kaptak,
akkor megnőtt ugyan a koleszterin felvétele, de ezzel együtt megnőtt a kiválasztása
is, az ember esetében ez a hatás még fokozottabb volt. Kimutatható káros hatás
csak a tömény és extra magas dózisú oxykoleszterin esetében volt, amit a normál
táplálkozás során soha nem tudunk bevinni.
Ma a kísérletekben kizárólag oxykoleszterint használnak az elmélet
alátámasztására!
Koleszterinszint csökkentés
Nem is foglalkozott senki a koleszterin-kérdéssel egészen addig, amíg a
gyógyszergyárak patkányméregből! elő nem állították az első koleszterin
csökkentőket, a sztatinokat.
Valójában 1000-ből csak egy embernek lenne (hibás májműködés miatt)
szüksége koleszterinszint csökkentésre, de ez a gyógyszeriparnak nem üzlet. A
nyolcvanas években a gyógyszergyárak által támogatott egyetemekben és
kutatóintézetekben végzett kísérletek alapján a koleszterint ellenségnek
kiáltották ki és meghatároztak egy egészségügyi határértéket. Ez kezdetben a
14-es érték volt, de így még mindig csak kevés tablettát lehetett eladni, mivel
ilyen magas érték csak ritkán és rövid ideig fordul elő. Ezután a határértékeket
évről-évre csökkentették, egyre nagyobb haszonnal.
Ma rengeteg emberrel szedetik ezeket a tablettákat, sokszor minden látható
eredmény nélkül. Sokan panaszkodnak nálunk is, hogy hiába szedik a
koleszterincsökkentőt semmit nem változik a koleszterinszintjük, még akkor sem,
ha semmi féle húst, zsírt, de még olajat sem fogyasztanak, és még az orvos is
megkérdőjelezi szavahihetőségüket.
Ha valakinek tényleg magas lenne a koleszterinszintje ennek az okát kellene
megkeresni és nem a máj koleszterintermelését leállítani
"gyógyszerekkel". Mint mondtuk nincs olyan, hogy "jó és
rossz" koleszterin! A koleszterincsökkentő szerek viszont nem válogatnak,
senki sem tudhatja, hogy a "védő vagy ártó" koleszterint tüntetik el.
Ön honnan akarja elvonni a koleszterint? Az agyától, idegrendszerétől, vagy
az emésztésétől? Esetleg a szívét akarja tönkretenni? Ugyanis a
koleszterincsökkentők hosszútávon károsíthatják a szívizmot és kiürítik a
szervezetből védőhatású Q10 koenzymet. Amerikában orvosok követelik, hogy a
koleszterinszint csökkentők tájékoztatójában tüntessék fel, hogy napi minimum
200 mg Q10-et szedjenek a tabletták mellé. Ezzel viszont a gyógyszergyárak
beismernék a készítmény ártalmasságát és ezt nem igazán szeretnék.
A koleszterincsökkentők mellékhatásai
Mellékhatások pedig vannak. Elég, ha megnézi a betegtájékoztatót, ezek azok
amit elismernek, de több konkrét tény is napvilágra került.
Ha koleszterincsökkentőt szed, ne csodálkozzon az alábbiakon:
Memóriavesztés - egyébként teljesen egészséges embereknél is
feljegyeztek komoly emlékezetzavarokat, amelyek a tabletták elhagyásával
megszűntek.
Koncentrációzavar, fejfájás - Amerikában már vizsgálatokat végeznek a
különböző balesetekben megsérül, meghalt emberek koleszterincsökkentő
szedésével kapcsolatban.
Depresszió, agresszió - koleszterinre szükség van az
idegrendszer egészséges működéséhez, hiánya idegkárosodást okozhat.
Érzékelésbeli zavarok - pl. zsibbadás, égő érzés a végtagokban,
az arcon.
Fáradtság-izomgyengeség - a Q10 koenzym elengedhetetlen a sejtek
energiatermeléséhez, a sztatinok drámaian csökkentik a Q10 szintjét a
szervezetben.
Ízületi fájdalmak - az izmok gyengülésével egyre nagyobb az
ízületek terhelése, kopása.
Immungyengeség - a koleszterincsökkentők gátolják a C-vitamin
hasznosulását.
Emésztési problémák - mivel a sztatinok a májfunkciókra hatnak, így
gátolják az emésztő enzimek termelését is.
Szívelégtelenség, szívritmuszavar - a Q10 támogatja a szívizom munkáját,
védi a szív sejtjeit. A Q10 szintje az életkor előrehaladtával természetesen is
csökken a szervezetben, de ezt a folyamatot a koleszterincsökkentők drámaian
felgyorsítják.
Hormonális problémák - a koleszterin a mellékvesék által
termelt hormonok alapanyaga
Miért lehet magas mégis a koleszterinszint?
Ha mindent bevetünk és mégsem megy le a koleszterinszintünk, az okot
kellene megkeresni. Könnyen lehet, hogy a testünkben valahol egy (akár rejtett)
gyulladás, fertőzés van. Mivel emiatt sejtjeink állandóan károsodnak, a sejtek
(sejtmembrán) cseréjéhez a májunk koleszterint állít elő. Minél több
koleszterincsökkentőt veszünk be, annál többet állít elő a májunk. Hasonló
sejtkárosító hatása lehet más problémákra szedett "gyógyszereknek"
is. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a diéta és a koleszterincsökkentők
ellenére sem csökken a koleszterinszint és nem is fog addig, míg vagy a kiváltó
okot nem szüntetik meg, vagy a májat tönkre nem teszik.
Finomított olajok és ebből készült termékek (pl. margarin) fogyasztása. A
növényi olajok ipari előállítása során az olajat magas hőmérsékletre hevítik és
különböző vegyszerekkel kezelik. Az ipari élelmiszer-feldolgozás átalakítja az
élelmiszerek természetes szerkezetét, olyan anyagok jönnek létre, ami a
természetben nem léteznek. Ezek az anyagok (pl transz-zsírsavak, oxycolesterin)
megterhelik a szervezetünket, gátolják a máj normális működését, felboríthatják
a természetes szabályozó rendszereket. A finomított olajok erőteljesebb
hatással vannak a koleszterinszintünkre, mintha zsírt ennénk szalonnával.
Ezekben az esetekben a "gyógyszereknek" semmiféle értékelhető
hatásuk sincs, szedésük csak gátolja a normális működést, de az okokat nem
szüntetik meg.
Természetes koleszterinszabályozás
Szükség esetén a koleszterinszint könnyedén csökkenthető a feldolgozott
élelmiszerekben található zsírok kerülésével, és teljes kiőrlésű gabonák
illetve zöldségek fogyasztásával. A következő listában szereplő élelmiszerek
magas rost, omega 3 zsírsav, lecitin, E- és C-vitamin, niacin és rutin
tartalmuknak köszönhetően segítenek az artériák és a szív kitisztításában.
Omega 3 zsírsavak: halolaj, ligetszépemagolaj, lenmagolaj, stb. - az
omega 3 zsírsavak hígítják a vért, javítják az összetételét, áramlási
tulajdonságait, így csökkentve az érfali lerakódások esélyét.
Teljes kiőrlésű gabonák, rostok: hajdina, köles, quinoa és zabkorpa - a
könnyen emészthető rostok gyorsítják a táplálékkal bevitt zsírok kiürülését.
Zöldségek: retek, torma, paprika, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zöld leveles
zöldségek - emésztést serkentő, vértisztító anyagokat tartalmaznak
Gyümölcsök: citrusfélék, paradicsom, csipkebogyó, banán és datolyaszilva
Diófélék és olajos magvak: mandula, mogyoró, lenmag, azték zsálya,
tökmag, mák, dió, napraforgó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)