"Ilyen az élet! Kis kavicsokkal dobál meg minket - figyelmeztetésképpen.
Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszük észre, akkor egy téglával dob meg.
Ha a téglát sem vesszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával.
Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket.
És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én...?"
Nem kéne így lennie. Éberséggel elkerülhető a kőszikla. Csak ahhoz fel kéne ébredni.
Érdemes lemondani a bosszúról, és megbocsátani a vélt vagy valós sérelmeket. Így mutatkozik meg a lélek ereje és nagysága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése