Minden emberi lény egyik alapvető problémája, amellyel szembe kell néznie, maga a világ, amelybe beleszületett. Léte és a világ szándéka nem fér meg egymás mellett. A világ azt akarja, hogy szolgáljon, rabszolga legyen, hogy azok használhassák, akik hatalmon vannak. Ez természetesen nem tetszik neki. Ő önmaga akar lenni. A világ azonban nem engedi meg senkinek, hogy azzá váljon, aminek a természet szánta. Hasznos, hatékony és engedelmes árucikké akarja formálni az összes embert, hogy utána soha többé ne lázadjon, soha ne követelje a jogait, soha ne nyilvánítsa ki a saját egyéniségét, legyen inkább mindig alázatos - szinte robottá kell válnia.
A világ nem akarja, hogy emberi lény legyél, azt akarja, hogy egy hatékony gép legyél. Minél hatékonyabb vagy, annál inkább tisztelnek, becsülnek. Ebből fakad a probléma.
Egyetlen egyén sem születik azért, hogy gép legyen. Ez megalázó, lealacsonyító: megfoszt a büszkeségtől, a méltóságtól, lerombolja a spirituális létet és mechanikussá tesz. Ezért minden gyermek, már kezdettől fogva , amikor tudatosul benne, hogy a társadalom, a szülők, a család, az oktatási rendszer, a nemzet és a vallás szándéka - amikor minderre rádöbben, bezárkózik. Félelemből védekezővé válik, hiszen rettenetes erővel kell szembenéznie. Pedig ő még olyan kicsi és törékeny, annyira sebezhető, annyira tehetetlen, és épp azoktól függ, akiktől meg kell védenie magát.
A probléma még bonyolultabbá válik, mivel azok, akik ellen meg kell védenie magát, azt hiszik, szeretik őt. Talán nem is hazudnak. A szándékaik jók, de hiányzik belőlük a tudatosság: mélyen alszanak. Nem tudják, hogy csak bábok egy vak erő kezében, melyet társadalomnak neveznek - egy olyan intézményben, mely egyesíti magában az összes érdekcsoportot.
A gyermek a következő dilemmával szembesül: harcolnia kell azokkal, akiket szeret, és akikről azt hiszi, hogy őt szeretik. De érdekes módon azok az emberek, akik szeretik, mégsem önmagáért szeretik. Azt mondják neki: "Igazán szeretni fogunk, tényleg szeretünk, ha azt az utat követed, amit mi, ha azt a vallást követed, amit mi, ha olyan engedelmes leszel, mint mi."
...
Sok millió embert meggyilkoltak, lemészároltak, elevenen megégettek a vallás nevében, Isten nevében, a szabadság nevében, a demokrácia nevében. Ezek gyönyörű szavak, a gyönyörű szavak mögött azonban olyan rút események rejtőznek, hogy egy szép napon az egész történelmünkre mint az őrület történelmére és nem a józan emberiség történelmére fognak majd tekinteni.
(Osho)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése