Egyre több tévhittel találkozni a legújabb generációs mobilhálózat kapcsán. A fejfájástól a rákon át a koronavírusig sok mindent varrtak már az 5G nyakába, ezért most körüljárjuk, indokolt-e a félelem. Előre lelőjük a poént: a mai napig rendelkezésre álló ismeretek és WHO által elismert kutatási anyagok szerint nem az.
Az elmúlt időszakban egyre vadabb híresztelések terjednek a közösségi médiában, ismerősöktől sosemvolt szakértőkig sokféle forrásra hivatkozva. Még a Google keresési statisztikáiból is az látható, hogy megnőtt az érdeklődés olyan témák iránt, mint hogy okoz-e az 5G-hálózat valamilyen egészségügyi problémát, jelent-e kockázatot az újgenerációs hálózatokon kommunikáló eszközök használata, vagy simán csak az, ha 5G-s átjátszók környékén tartózkodunk. És az eddigi kérdések még kifejezetten szelídek a legújabb feketeöves konteóhoz képest, mely szerint a háttérhatalom 5G-tornyok segítségével szabadította rá az emberiségre a koronavírus poklát.
A teória képviselőit az sem győzi meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közleményben cáfolta, hogy az 5G-nek bármi összefüggése lenne a koronavírus-járvánnyal, illetve információs oldalt is működtet a témával kapcsolatos rémhírek eloszlatása érdekében. Ezzel egyidejűleg többek között az angliai szabályozó hatóság is arra az eredményre jutott, hogy vizsgálataik alapján a technológia használata teljesen biztonságos.
Cikkünkben számos szakértői publikációt, illetve a Magyar Telekom 5G-szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentációit használtuk fel, és ha mindez még nem lenne elég, kérdéseinkkel közvetlenül megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter is kifejtette véleményét.
Nem látom, tehát félek tőle
Indítsunk akkor egy kis visszatekintéssel! A mobiltelefonok megjelenése óta minden egyes “G” megjelenésekor elindult hasonló találgatás és pánikkeltés – tessék visszaemlékezni, hogy már a legelső féltégla-készülékek elterjedésekor jöttek azok a vélemények, hogy a levegőben terjedő láthatatlan hullámok bizony csendes gyilkosok, és akik mobiloznak, mind kisütik az agyukat, rákosak lesznek, meg persze zombik és ufók is egyszerre. Bár a telefonáláshoz használt rádióhullámok káros egészségügyi hatását máig semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolta, talán annak lehet a leginkább hinni, hogy a mobilok általánossá válása óta is eltelt már 25-30 év, és semmilyen egészségügyi statisztika nem mutatott ki emelkedést az adótornyok sugárzásához köthetően.
(Ide tettem a saját eredményem. Naponta minimum 6-7 órát lóg a nyakamban a mobil telefonom évek óta. 1996 óta van mobil telefonom. Sokszor két laptop előtt dolgozom, stb.)
Az 5G-hálózatok működésének megértéséhez fontos lefektetni egy alapigazságot: nem létezik olyan, hogy „5G-sugárzás”. Ez a technológia éppen ugyanúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint amilyet minden korábbi generációs mobiltelefon. Sőt, menjünk egy kicsit tovább: elektromágneses sugárzás minden emberi tevékenység nélkül is ér minket – nagyjából az ősrobbanás óta. Az 5G bevezetésének újdonsága az előző mobil generációkhoz képest mindössze annyi, hogy ez a technológia a korábbiaknál jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4-3,8 gigahertz-es tartományt.
És most jön valami, amit fontos megérteni: önmagában az, hogy ez a technológia magasabb frekvenciát használ, nem teszi hasonlóvá sem a mikrohullámú sütőhöz, sem a halálcsillag sugárnyalábjához. Ha igaz lenne, hogy a magasabb frekvencia károsabb, akkor óriási bajban lennénk minden világosban töltött másodpercben, ugyanis a látható fény nem más, mint egy 400-790 terahertz-es frekvenciájú elektromágneses sugárzás.
Csak a példa kedvéért: ahhoz, hogy egy ártatlan kis mezei ibolya színét érzékelni tudjuk, 790.000 (!) gigahertz-es sugárzásra van szükség. Márpedig kevesen rettegnek attól, hogy az ibolya látványa kisüti az agyukat. Laikusként is könnyen belátható, hogy nem a sugárzás hullámhossza, hanem elsősorban annak energiája dönti el, hogy káros-e vagy sem. És itt kell beszélnünk az egészségügyi határértékekről.
Ha valakinek megsimítjuk az arcát, azt többnyire kellemesnek érzi, ha viszont ugyanazzal a kézzel felpofozzuk, azt már kevésbé. Azt, hogy egy emberi tevékenységből származó sugárzás – például az 5G-szolgáltatáshoz használt rádióhullámok – milyen energiával működhetnek, nagyon szigorú szabályok korlátozzák, melyek betartását az állam hatósági úton ellenőrzi. Magyarországon ez a hatóság az NMHH, melynek műszaki főigazgató-helyettese, Vári Péter kérdésünkre összefoglalta, mit érdemes tudni az egészségügyi korlátozásokról:
Természetesen joggal felvethetjük, hogy a tudományos vitákban nagyon ritka, hogy valamiről egyértelmű konszenzus legyen, és ez különösen igaznak tűnik egy olyan területen, mint a rádiófrekvenciás sugárzás, melyet legfeljebb pár évtizede vizsgálnak. Vári Péter azonban erre is válaszol: „Fontos, hogy az említett határérték-ajánlások az elővigyázatosság elve alapján számolnak a tudományos bizonytalansággal: az ICNIRP-ajánlás például ötvenszeres védelmi szorzótényezőt alkalmaz az ajánlott és a kutatások alapján megállapított határértékek között.” A hatóság által engedélyezett és az egészségre legkisebb mérhető hatást gyakorló szint között tehát legalább ötvenszeres a különbség. „Sugár-egészségügyi határérték-ajánlást több szervezet is közzé tesz. Ezek közül széles körű nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkezik például az International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) vagy az International Committee on Electromagnetic Safety (IEEE ICES), melyek határérték-ajánlásaikat rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények alapján. Ezeket az ajánlásokat több ország jogrendje átvette, köztük hazánk is” – mondja az NMHH főigazgató helyettese.
Ha ez így is van, hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a szolgáltatók valóban betartják az előírt határértékeket? Nos, a válasz nem meglepő: rendszeres mérésekkel. „Az NMHH már a rádióállomások engedélyezésénél megköveteli a jogszabályban előírt lakossági sugár-egészségügyi határérték-megfelelőség igazolásokat – tervezői nyilatkozat vagy sugár-egészségügyi szakhatósági vélemény formájában. A kiadott engedélyek pedig külön felhívó részt tartalmaznak a sugár-egészségügyi határértékek betartására. Ezen túl, az NMHH saját mérésekkel is közreműködik a lakossági expozíciós szint ellenőrzésében: kézi és telepített műszerekkel hetente átlagosan tíz-tizenöt ellenőrző mérést végez a mobil-bázisállomásokat övező közterületeken vagy a környező ingatlanokban. Ezekre a mérésekre lakossági bejelentés vagy saját hatáskörben végzett, szúrópróbaszerű ellenőrzés keretében kerül sor; ezek eredményeit pedig az NMHH mindig közzéteszi honlapján, több hasznos tudnivaló és tanács kíséretében.”
Az NMHH főigazgató helyettese hozzáteszi: az elmúlt években elvégzett több ezer vizsgálat során a műszerek nem regisztráltak lakosságot érintő sugár-egészségügyi határérték-túllépést. „A korlátok betartása mellett nemzetközi tudományos szervezetek véleménye szerint nincs megalapozott bizonyíték az 5G-mobilhálózatokból származó káros egészségügyi hatásokra” – jelentette ki Vári Péter.
Rádiófrekvenciás vagy radioaktív? – nagyon nem mindegy!
Számos különböző sugárzás létezik – rádiófrekvenciás, infravörös, fény, ultraibolya, röntgen, gamma stb. –, melyek között ebben a cikkben képtelenség kielégítően rendet vágni. A lényeg megértéséhez azonban elég annyi, hogy a jelenleg ismert sugárzások jelentős része – így az előbb felsoroltak mindegyike – alapvetően elektromágneses. A különbség köztük a sugárzás hullámhossza és energiája: a rádiófrekvenciás sugárzás alacsonyabb hullámhosszú és energiájú, míg a gammasugárzás nagyon magas.
Bár az eddig említettek mind elektromágneses sugárzások, a köztük lévő különbség mind fizikai értelemben, mind élettani hatásukat tekintve, ég és föld. Az egyik fontos különbség, hogy jellemzően az alacsonyabb frekvenciájú és energiájú sugárzások nem tudják megbontani a velük érintkező atomok szerkezetét – ezeket hívjuk nem ionizáló sugárzásoknak. Noha előállíthatóak olyan körülmények, amelyek között a nem ionizáló sugárzásoknak is lehetnek élettani hatásai, ehhez többnyire extrém vagy egyenesen laboratóriumi körülmények kellenek. Ezzel szemben, a magasabb energiájú, ionizáló sugárzások már veszélyesek lehetnek; ilyen az ultraibolya- a röntgen- vagy a gammasugárzás.
Van egy másik különbségtétel is, amit fontos megtennünk: a rádiófrekvenciás és a radioaktív sugárzás két alapvetően különböző, konkrétan a skála két végpontján elhelyezkedő jelenség. A rádióhullámok nem ionizálnak, a radioaktív sugárzások – mint az alfa, béta vagy a gamma – viszont igen. Utóbbiaknak a forrása is speciális, ugyanis rdióaktív sugárzás csak atommagok bomlásakor, maghasadáskor keletkezik – vagyis ezeket szerencsésebb lenne „nukleáris sugárzásnak” nevezni. Természetesen a rádióhullámoknak, akármilyen magas frekvenciát használnak, megközelítőleg sincs olyan hatásuk, mint a nukleáris eredetű, radioaktív sugárzásnak.
A Telekom és az 5G
A Magyar Telekom elkötelezett a biztonságos mobilhasználat mellett, és meggyőződése, hogy az egészségügyi határértékek betartása mellett biztonságos a mobil technológiák – köztük az 5G – alkalmazása.
Az 5G mobilhálózatok indulása nem jelent többlet egészségügyi kockázatot a már üzemelő 2G, 3G, 4G és egyéb mikrohullámú rendszerek – bérelt vonali összeköttetések, légiirányítás stb. – mellett és azokkal egyetemben.
A mobil szolgáltatók meggyőződése, hogy a hatályos egészségügyi előírások és határértékek betartása mellett a mobiltávközlés, legyen az bármilyen mai vagy jövőbeni mobil technológia, teljesen biztonságos. Ezt több független nemzetközi tanulmány és az összes releváns kutatást kiértékelő szakértői vélemény is alátámasztja. A kutatásokban a Telekom is részt vesz azzal, hogy a GSMA (GSM Association) tagjaként több, az elektromágneses terek és az egészség közötti összefüggéseket vizsgáló nemzetközi kutatást is támogat.
Ahogy azt az NMHH műszaki főigazgató helyettese is elmondta: az összes magyar mobil bázisállomásnál tervezési követelmény az egészségügyi határértékre vonatkozó hatályos, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság, ICNIRP) szervezetének ajánlásán alapuló rendelet (63/2004(VII.26.) ESzCsM rendelet) maradéktalan betartása. Emellett a Magyar Telekom évente több projektet indít vezetékes és mobilhálózatban alkalmazott technológiák optimalizálására, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatást a legkisebb elektromágneses terhelés mellett nyújthassa. A szolgáltató egy akkreditált laborral elvégeztette a Zalaegerszeg belvárosában 2019 januárjában elindított 5G tesztállomás sugárbiológiai mérését is, és ez alapján a mért értékek jelentősen a megengedett egészségügyi határértékek alatt maradtak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ellenőrzéseket végzett ezen a 3,6 GHz-es frekvenciasávban működő 5G-s tesztállomáson, amelynek eredménye szerint az állomás szabályosan és az egészségügyi határértéken belül működik. A részletes dokumentációkat, valamint további hiteles információforrások linkjeit szintén ezen az aloldalon lehet végigböngészni:
Tehát akkor kimondhatjuk?
Igen, egyértelműen: a jelenleg rendelkezésre álló tudományos kutatások és ismeretek alapján az 5G-hálózat működtetésének nincsen egészségügyi kockázata. A határértékek betartása mellett az 5G a többi mobil- és rádiófrekvenciához hasonlóan nem képes biológiai elváltozásokat okozni.
Mondjuk ki ismét: az 5G nem terjeszti a koronavírust sem. A tudományos és hatósági vizsgálatok alapján az 5G pontosan ugyanolyan hatásokkal jár, mint a már évtizedek óta használt rádiós technológiák. Mivel járványok – vírusosak és bakteriálisak egyaránt –, valószínűleg évezredek óta részei az emberi életnek, könnyű belátni, hogy a terjedésüknek minden bizonnyal kevés köze van az ötödik generációs mobilhálózatokhoz.
Rádióhullámokkal nem lehet vírusfertőzést átadni, viszont ha feltüzelt tömegek mobilállomásokat rombolnak, azzal könnyen elérhetik, hogy az adott területen megszűnjön a lefedettség, és így pont a válsághelyzet közepén zárhatják el magukat a legfontosabb kommunikációs csatornától. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Óriási hiba lenne, ha a tájékozatlanság és a rosszindulatú rémhírek által szított félelem miatt a gazdaság elesne attól a forradalmi fejlődéstől, ami az 5G hatására megnyílhat előtte.
