Itt van Dr. Lenkei Gábor írásának folytatása:
Második rész
Mit érdemes tudni a koronavírus által okozott betegségről?
Elöljáróban, bemutatkozásként néhány gondolat azok számára, akik még egyáltalán nem vagy nem nagyon ismernek engem.
1986-ban végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen summa cum laude, azaz kitűnő minősítéssel. Voltam kutatóorvos, belgyógyász és szülész-nőgyógyász is.
Kutatóorvosként a szakterületem az orvosi mikrobiológia volt, ami a kórokozóknak tekintett baktériumokkal és vírusokkal foglalkozó tudomány.
Nem szeretném, ha bárki félreértene vagy kiforgatná a nyilatkozatom állításait.
Hadd szögezzek le néhány dolgot.
Nem azt állítom, hogy nincs koronavírus.
Nem azt állítom, hogy nem betegedtek meg emberek koronavírus fertőzésben.
Nem azt állítom, hogy nincsenek halálos áldozatok.
Nap mint nap megnézem a hivatalos egészségügyi jelentéseket, hogy tisztában legyek az aktuális tényekkel. Naprakész vagyok ezeket illetően.
Nem állítom azt sem, hogy nem kell figyelmet szentelni ennek a kérdésnek.
Igenis kell, többek között azért is, mert az emberek jelentős része már teljesen össze van zavarodva ezzel a témával kapcsolatban.
Sokakkal beszélgettem, és tapasztaltam, hogy azt hiszik, korábban nem volt ehhez hasonló megbetegedés, és azt hiszik, hogy derült égből villámcsapásként szabadult ránk ez az újfajta, a koronavírus által okozott betegség.
Nos, ez nem így van.
Minden évben betegszenek meg emberek koronavírus-fertőzésben. Meglehetősen nagy számban. Feltehetőleg jóval nagyobb számban, mint ebben az aktuális helyzetben.
Minden évben halnak meg emberek koronavírus-fertőzésben. A becslések szerint a jelenleginél jóval nagyobb számban.
A különbség főként abban áll, hogy más években ez a téma – a koronavírus fertőzések által okozott megbetegedések – nem kap semennyi figyelmet.
Ez tehát nem egy újfajta, eddig ismeretlen betegség, ami teljesen váratlanul tört ránk a sötétből.
Elmagyarázom, hogy mit tanít erről a Közegészségtannak nevezett orvosi tantárgy.
Van egy olyan betegség, amit a köznyelvben influenzának neveznek.
Ilyen betegséget azonban nemcsak az influenzavírus okoz, hanem több másik, sokkal kevésbé ismert vírus is.
Ezek közé a vírusok közé tartozik többek között a koronavírus is, amely minden évben megfertőz és megbetegít embereket. Nem csak most.
Influenzaszerű megbetegedést okoznak a következő vírusok:
Az influenzavírus,
a koronavírus,
a parainfluenza-vírus,
az RS-vírus,
a Coxsackie-vírus,
a Rhinovírus,
az Adenovírusok
és feltehetőleg egyéb vírusok is.
Ha egy orvos megvizsgál egy influenzásnak tűnő beteget, akkor szinte biztos, hogy nem tudja megmondani, hogy a fentiek közül melyik vírus váltotta ki a betegséget.
Ezt csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megbízhatóan megállapítani.
Tehát ha valaki úgymond influenzás, akkor az imént felsorolt vírusok valamelyikének esett áldozatául.
Egy olyan ember, aki többször is volt influenzás, nagy valószínűséggel találkozott már koronavírussal is, valamelyik influenzája kórokozójaként.
Tudnia kell, hogy az imént felsorolt vírusoknak tulajdonított betegségek minden egyes évben sokkal nagyobb pusztítást végeznek annál, mint ami most a média kedvenc témája lett.
A hivatalos egészségügyi jelentések szerint ugyanis, ha az egész Földet nézzük, az influenzavírus évente 290 ezer és 650 ezer közötti számban okoz haláleseteket.
A többi felsorolt vírus által okozott influenzaszerű megbetegedésekről ezt írja a Közegészségtan tankönyv: „A jelentőségük azért nagy, mert becslések szerint földünkön évenként több mint 2 millió halálesetet okoznak.”
Ezek a vírusok tehát állandóan itt vannak a közelünkben, és minden egyes évben emberéletek millióit oltják ki.
A médiának minden egyes évben hatalmas hírverést kellene csapnia. Ennek minden egyes évben felkapott témájának kellene lennie.
Számomra meglehetősen visszásnak tűnik a média viselkedése, amely egy szót sem ejt ezekről a minden egyes évben áldozatul eső milliókról.
Annál is inkább, mivel tudható, hogy nem a vírus a valódi probléma.
A Közegészségtan tantárgy is azt tanítja, hogy a kórokozó jelenléte önmagában még nem okoz betegséget, csak azokban az emberekben, akik arra fogékonyak.
Tehát nem a kórokozótól kell félnünk, hanem attól, hogy tudatlanságból vagy hanyagságból fakadóan mi magunk hozzuk létre a saját fogékonyságunkat.
Itt jegyzem meg:
Amire fókuszálsz, azt kapod!
A félelemkeltés sokkal gyilkosabb, mint a vírus!
Ebből következően a média azzal tudná szolgálni az emberek érdekét, ha az alábbi információkat verné nagydobra:
1. Léteznek a fogékonyságot nagymértékben csökkentő vagy teljesen megszüntető természetes, gyógyszermentes módszerek, és ezek bárki számára elérhetők.
2. A járványok többsége akár védőoltások bevezetése nélkül is, pusztán természetes eszközökkel is minimalizálható vagy teljesen megelőzhető lenne.
Azt kellene széles körben ismertté tenni, hogy valójában nem a kórokozóktól kell félni, hanem attól, hogy még mindig nem használjuk eléggé széles körben azokat a módszereket, amelyek nagymértékben lecsökkentik vagy teljesen meg is szüntetik a fogékonyságot.
Vírusok mindig is voltak, és mindig is lesznek.
Mindaddig problémákat fognak okozni, és mindaddig milliószámra lesznek áldozatok, ameddig fel nem világosítunk minden egyes embert arról, hogy miképpen tudja megszüntetni a betegségekre való fogékonyságát.
A vírusokat sohasem fogjuk tudni eltüntetni a Föld színéről.
De a fogékonysággal szemben könnyűszerrel győzedelmeskedhetünk.
Ennek kellene a fő hírnek lennie a médiában.
Üdvözlettel:
Dr. Lenkei Gábor
Budapest, 2020. március 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése