Találtam egy cikket, és ezt most megosztom itt is.
Nagyon fontosnak tartom.
Elegem van a sok pánikkeltésből.
Ideje lenne felébredni és bővíteni az ismereteket!
Olyan ez, mint a Cranio sacral terápia.
Mai napig ostobaságot tanítanak az egyetemen.
Vagy ott a Darwini elmélet tökéletes cáfolata 1992-ből.
Az élet rejtélyének megfejtése című film itt a blogon is megtalálható.
Tehát akkor az 5G:
A cikk szerzője: Nagy Márton mérnök, az MDelta – Electronics Hardware Design-tól. Nincs 5G érdekeltsége, szakmai szemmel írta a cikket.
Ahhoz, hogy megértsétek hogyan is működnek a mobilhálózatok, először is szükség lesz némi alapismeretre az elektromágneses sugárzással kapcsolatban, igyekszem érthetően magyarázni, de kicsit tudományos lesz.
Gyorstalpaló, alapfogalmak:
Az 1.ábrán láthatjátok a minket körülvevő világban létező különböző tulajdonságú elektromágneses sugárzásokat. Bizony, aki eddig nem tudta, a fény is elektromágneses sugárzás, vagyis többek között…mivel rendelkezik részecske tulajdonságokkal is, de ez már csúnyán kvantumfizika. Maradjunk annyiban, hogy az elektromágneses sugárzás körülvesz minket és attól függően, hogy mekkora a frekvenciája – vagyis másodpercenkénti rezgésszáma – illetve a hullámhossza, teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkezik.
Hopp, volt itt egy fogalom, a hullámhossz, tisztázzuk is ezt gyorsan: a 2.ábra elég beszédes, de azért leírnám, hogy MINDEN REZGÉS ilyen szinuszos hullámformákból tevődik össze. Igaz ez a tavon fodrozódó vízre és a gravitációs hullámokra az univerzumban, melyet szupernehéz objektumok keltenek (fekete lyukak, pulzárok, kettőscsillagok stb.). Szóval hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll egy rezgés, a hullámhossz pedig két hullámhegy, vagy hullámvölgy közötti távolság, mely a következőképp számítható: λ = v/f
λ – hullámhossz méterben
v – a hullám terjedési sebessége az adott közegben. (Mivel elektromágneses hullámokról beszélünk és a vonatkoztatási pont a vákuum, így ide a fénysebesség jön méter/sec ban).
f – a hullám frekvenciája, mértékegysége Hz (Hertz) – vagyis rezgés per másodperc.
Biztosan hallottátok már a kifejezést, hogy milliméteres hullámhosszúságú sugárzás….na, ha ezt kiszámoljátok a képlettel, mindjárt adódik, hogy ez a GHz – (Giga Herz)– es frekvenciatartomány (mikro „sütő”). Egyébként ez a képlet ugyanúgy igaz a hanghullámokra, csak az nem elektromágneses, hanem mechanikai rezgés…mely a levegőben kb. 330 m/s-os sebességgel terjed, tehát a fény helyett a hangsebességet kell a képletbe helyettesíteni.
Térjünk vissza azonban az elektromágnesesre. Mitől elektromágneses? Hát attól, hogy két komponense van! Egy elektromos és egy mágneses hullám, melyek rezgési síkjai egymáshoz képest 90°-kal el vannak forgatva.
A 3.ábrán láthatjátok, hogy ezt hogyan kell elképzelni. Kezditek már érteni, hogy micsoda „fekete-mágia” a híradástechnika ugye? Ezért van annyi különböző fajta antenna, méretben és formában egyaránt, ez egy külön szakterülete az elektronikának. Hozzátenném, hogy a mai nagy sebességű jelátviteleknél, illetve jelfeldolgozó rendszereknél már hátrányban van az a mérnök, aki legalább alapszinten nincs tisztában a „magas frekvenciás témakörrel”.
Most, hogy tisztáztunk – nagy vonalakban – néhány alapfogalmat, nézzünk néhány példát a hétköznapjainkból ilyen elektromágneses sugárforrásokra:
- Mikrosütő: 2,45 GHz-es rádióhullám forrás (jellemzően), arra szolgál, hogy rezegtessük vele a vízmolekulákat, melyek a súrlódástól felmelegszenek. Meg minden, ami vízmolekulákat tartalmaz, így nem előnyös élőállat szárításra, mert a belseje is felmelegszik. Továbbá a közhiedelemmel ellentétben, NEM változtatja meg a víz molekuláris szerkezetét!
- WLAN: 2,4GHz – 6GHz ig, attól függ, melyik szabvány. Mint látjátok, ez megint csak kb. az előző tartomány. Szintén NEM ionizáló sugárzás. De, ami még érdekesebb, hogy mégis képesek ezek az eszközök nagyon nagy megbízhatósággal működni annak ellenére, hogy néha még át is fedik egymás frekvenciasávjait. Erre a különböző modulációk (adatátviteli módok) adnak magyarázatot.
- MRI: A legtöbben már átestünk ilyen vizsgálaton és sokan nem tudják, hogy ebben a masinában szupravezető mágnestekercsek vannak (szóval olyan anyag, amely egy bizonyos – nagyon alacsony – hőmérsékleten ZÉRÓ ellenállásúvá válik), melyekben az áram FOLYAMATOSAN folyik (anélkül, hogy rákapcsolnák a hálózatra), durva mi? A legdurvább, hogy olyan erős mágneses tereket hoznak létre vele, ami képes a testünkben lévő vízmolekulákban a hidrogénatomok tengelyét átbillenteni…mikor ezek visszaállnak az eredeti pozícióba, energiát adnak le. Ezt méri a gép.
Mint látjátok, csupa rádióhullám mindenhol, ha csak ezt a részét nézzük, már mindenki rákos lenne. De mégsem! Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a rádióhullámú sugárzás nem roncsolja a DNS-t, mivel NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS – legrosszabb esetben a víztartalmú szöveteket melegíti – kérnék mindenkit, tekintsen el az olyan abszurd lehetőségektől, minthogy valaki bekapcsolt nagy teljesítményű WLAN Gateway – en alszik 0-24 ben. Hozzátenném, ha egyszerre túl sok vizet iszol, az agyad meg tud dagadni és meghalsz. Ez nem vicc, ez tény. Vízmérgezésnek hívják.
Az ionizáló sugárzás onnan kapta a nevét, hogy képes az atomok körül keringő elektronokat kilökni a pályájukról, töltéssel rendelkező ionokat hozva létre így megváltoztatva az anyag szerkezetét. Természetesen az élő szövetnek és a genetikai kódnak – DNS – ez annyira nem jó, mert nem úgy fog működni, ahogy kell – ide helyettesítsetek be tetszőleges típusú betegségeket. Egy bizonyos frekvencia felett már rendelkezik ilyen tulajdonsággal az elektromágneses sugárzás, ez jellemzően az UV tartománytól indul (és az is beleesik). Mivel feltételezem, hogy nagyon sokan látták a „Csernobil” c. sorozatot, a hatásokat innen már nem kell részleteznem. Lényeg, ha tudjuk, hogy ami UV, illetve afölött van, az rossz.
Érdekessége az elektromágneses sugárzásoknak, hogy minél magasabb a frekvencia, annál inkább szeretne egyenes vonalban terjedni, akár a fény. Míg alacsony frekvenciás rádióadások akár a földet is képesek megkerülni (mivel az ionoszféráról visszaverődnek).
Na tehát, akkor nézzük az 5G -t:
Kezdjük ott, hogy maga a kifejezés azt jelenti, hogy Ötödik Generáció, szóval olyan, hogy 5G – sugárzás NINCS. Úgy, ahogy Stihl fűrész és Bosch flex sincs. Helyette viszont van láncfűrész és sarokcsiszoló.
A következő képen láthatjuk a különböző mobilhálózat generációk által használt frekvenciasávokat.
Az 1G még teljesen analóg adás volt, a táskás mobilok kora. A 2G már digitális – és így kódolható – adatátvitelt biztosított, SMS és WAP lehetőséggel, majd a 3G ahol már továbbfejlesztették az internet elérés sebességét. A 4G a jelenlegi technológiánk, melyet már mindenki ismer. Az 5G pedig csak most jön, rendkívül sok felhasználási területtel. Nem titkolt cél, hogy többek között az önvezető járművek iszonyatosan nagy sávszélességbeli igényét ki tudja elégíteni.
Nyilván minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb sebességre képes a hálózat – persze ehhez másra is szükség van, de ne bonyolítsuk most – viszont, minél jobban növeljük a frekvenciát, annál rövidebb lesz a hatótávolsága ennek a sugárzásnak! Ez így azt jeleni, hogy több mobil al-állomásra is lesz szükség. Hatványozottan igaz ez urbánus környezetben, ahol a magas épületek különösen akadályozzák az 5G vételt, így ott még több mobiltoronyra lehet számítani. Azonban a nagyobb frekvencia előnye, hogy jóval kisebb antennákkal is fogható az adás, így sokkal kompaktabb eszközök gyárthatóak.
Mint látjátok, tehát aggodalomra a világon semmi ok nincs, mivel nagyon messze van a rádióhullámú sugárzás attól, hogy génkárosodást okozzon. Ha ez így lenne, gyakorlatilag a lámpát sem kapcsolhatnánk fel a szobánkban, hiszen a látható fény még annál is magasabb frekvenciájú.
Ahhoz hogy ezt a tényt belássuk, még csak nem is szükséges különösebb szakirányú végzettség, csak némi „józan paraszti ész”. Ne dőljünk be a “laposföld” – hívőknek (ha a Föld lapos lenne, nem működnének a ballisztikai számítások és sohasem tudnánk az űrbe műholdakat és embereket küldeni)! Hamarosan jelentkezem további 5G specifikus írásokkal!
A cikk szerzője: Nagy Márton
MDelta – Electronics Hardware Design
MDelta – Electronics Hardware Design
