"Vedd rá a pasidat, hogy csinálja meg helyetted. A főzés lehet, hogy néha művészet, de az idő túlnyomó részében egyszerűen csak egy könnyen elsajátítható technika, amit bárki megtanulhat, aki semmi máshoz nem ért, és ezzel akar felvágni - ezért van olyan sok férfi, aki a főztjére büszke. A nőket arra nevelik, hogy napi 5 étkezést biztosítsanak, de a férfiak szeretik hetente egyszer bemutatni, milyen az a "rendes főzés" - persze csak akkor, ha van pár vendég, aki megtapsolja őket.
Láthatóan egy férfinak elég, ha besétál a konyhába, megsüt valami halat, felvág pár szelet füvet, és felszeleteli a kenyeret, és hééé, máris mintha vizen járna (inkább jár rajta, mint hogy elmosogasson vele), ő maga a konyha Jézusa, és épp halat meg kenyeret oszt a lelkes tömegnek (neked és a macskának, ugye).
De ne feledd, a konyhaistenség megidézésének nagy ára van. El kell viselned, hogy milyen öntelten vigyorog, és elhaló mosollyal kell fogadnod a vendégek lelkes gratulációit, hogy milyen szerencsés nő vagy, mintha csak a derék hím fél kézzel megmentette volna a világot ebédszünetben, holott csupán pár töltött tojást hozott össze egy kis majonézzel.
Mikor hallottál utoljára olyat, hogy egy férfinak gratuláltak azért, mert a felesége jó ebédet főzött? Ó, néha már úgy fárasztanak az ilyen díszszakácsok! Mi a fészkes fenének ne főznének a férfiak? Nem kell ahhoz az embernek két mell, hogy főzni tudjon! Főzni kell, nem szoptatni.
És a barbecue-ról még csak meg se kérdezzetek! A legtöbb férfi már a napfény említésére sem tudja megállni, hogy ne kerüljön közelebbi kapcsolatba a benne rejlő neander-völgyivel, mintha csak a barlangból kilépve már az ősembernek is az lett volna az első gondolata,hogy bümm, egy kis pácolt hús csípős szósszal, az kell nekem! A nyár szinte még ki sem tört, mikor már ott áll kis köténykében, egyik kezében egy sült kolbásszal, a másikban egy fogóval, és ő a chef de faszén.
De komolyan, a hús szénné égetése még nem azonos a főzéssel. Abban semmi művészet nincs, ha valamit ujjnyi vastag kozma borít. Ahhoz nem kell kirángatni a barbecue - sütőt, lepucolni a rácsot, kitakarítani a benne ragadt hamut, kitessékelni az ősszel oda menekült bogarakat és a tavalyi csigákat, majd felforgatni az egész házat egy doboz gyufáért. Egyszerűen csak olajat teszel egy serpenyőbe, alágyújtasz, és elmész dolgozni. Ezt már anyám is bebizonyította - a világ legkönnyebb dolga.
Persze a kerti sütés úgy vonzza a férfiakat, mintha valami titkos zoroasztriánus tűzimádó szekta tagjai volnának, úgyhogy jobb, ha hagyod, hadd csinálják."
(Marion McGilvary: Amit anyád sosem mondott el)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése