Ilyen még nem volt, de most egyedül mentem le Tarra 10 milliószoros napon. Volt is egy kis lelkiismeretfurdalásom. De mindig másokkal voltam elfoglalva, és nem tudtam a magam dolgaira összpontosítani. Most megtettem. Mármint az egész Földön és minden emberen dolgoztam, de volt időm és alkalmam elmélyülni ebben. 
Picit megint át lett rendezve a teaház. Viszonylag hűvös volt a kinti levegőhöz képest, és itt tettem ki a parlagfüves cikket a blogra. Reméltem, hogy 10 milliószorosan hat majd. Közben jeges rózsavizet, majd mentaszörpöt ittam. :-D Hajnalban még otthon azzal kezdtem a napot, hogy egy parlagfüvet beültettem egy cserépbe, megmentve ezáltal a kiirtástól. Tudom, jelképes csak, de remélem, számít.
Nos, a 100 darab mécses felajánlás soha ekkora erőt nem vett igénybe. Szerintem ilyen melegem még nem volt soha. Már sok mécses égett eleve, aztán jött az én százam. Néha lebújtam a polc alá, hogy levegőt vegyek, de négyszer ki kellett jönnöm a rekkenő hőségbe, mert most az tűnt hűvösebbnek. Nagyon durva volt! Mintha zuhanyoztam volna, folyt az arcomon a víz. De végül mindet sikerült valakiért vagy valamiért meggyújtani. :-D
Hálás voltam, hogy itt lehetek újra.
A Tara templom már szerkezetkész. Fel is ajánlottam a segítségemet, hogy ha kell, megyek szívesen takarítani az átadás előtt. (Másoknak is lehet jelentkezni. :-D)Elindultam lefelé, hogy hazainduljak, de végül Katiékkal elkezdtünk beszélgetni, amiből kis kezelés és tanulás is lett. Este 10-kor vittem Katit haza Tarra, és aztán indultam haza Pestre.
Remekül sikerült ennek a napnak minden perce! Remélem, Nektek is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése