Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2010. november 10., szerda

Miért fázunk a láz kezdetén és miért izzadunk a végén?

Egyszerű válasz:
Ha lázasak vagyunk magasabbra állítja be szervezetünk a hőmérsékletünket. Az elején amíg nem éri el ezt a hőmérsékletet a testünk, addig fázunk. Amikor meg visszaállítja a normális szintre a hőmérsékletünket, akkor meg verejtékezünk, hogy leadjuk a fölösleges hőt.

Részletes válasz:
A testünk hőmérséklete nagyjából állandó (kb. 37 °C). Ezt a hőszabályozási [termoregulációs] rendszer tartja mindig egy alapértelmezett értéken [set-point] az agyban . Hőmérséklet érzékeny idegsejtek [neuronok] állandóan érzékelik a hőmérsékletet és összehasonlítják az alapértelmezett értékkel. Ha nő a hőmérséklet, akkor bekapcsolódnak a hűtési folyamatok (pl.: izzadás), ha pedig csökken a hőmérséklet, akkor a fűtőfolyamatok indulnak be (pl.: izommozgás -> remegés).

Az immunrendszerünk komolyabb fertőzés hatására lázkeltő anyagokat termel, mert érzékeli, hogy valamilyen kórokozó (pl.: baktériumok, vírusok) megtámadtak minket. Ezért magasabb hőmérsékletre állítja be a szervezetünket, hogy elpusztítsa a kórokozókat. Ennek hatására az alapértelmezett hőmérséklet magasabbra állítódik be. Így tehát, az addigi hőmérsékletet hidegnek érezzük. Ez a láz kezdeti szakasza, ilyenkor fázunk, mert a megnövelt alapértelmezett hőmérséklethez képest alacsonyabb a hőmérsékletünk. A bőrben lévő erek összehúzódnak [vasoconstrictio], hogy elkerüljék a hőveszteséget, így hideg érzetű lesz a bőrünk és nem verejtékezünk. Az alacsony vérellátás miatt sápadttá is válik a bőrünk. Beindulnak a hőtermelő folyamatok. Az izommunka sok hőt termel, ezért elkezdünk remegni (hidegrázás). Megváltozik a magatartásunk is. Melegebb helyet keresünk és még több ruhát veszünk magunkra. Ebben a szakaszban a hőtermelés dominál, ami sokkal nagyobb mint a hőleadás. A láz állandó szakaszában a szervezetünk továbbra is fenntartja a magasabb alapértelmezett hőmérsékletet. Ilyenkor a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik. Meleg a bőrünk, de még mindig nincsen verejtékezés. A láz oldódási szakaszában visszaáll a hőérzékeny idegsejtek érzékenysége, így visszaáll az eredeti alapértelmezett hőmérséklet is. Mivel ilyenkor az alapértelmezett hőmérséklethez képest sokkal melegebb a testünk, ezért a szervezetünk egyből bekapcsolja a hűtőfolyamatokat. A bőr erei kitágulnak [vasodilatio] és elindul a verejtékezés, majd visszaáll a normális hőmérséklet.

Megjegyzések:
A testhőmérsékletünknek is napi ciklusa van. Hajnalban ébredés előtt a legalacsonyabb (kb. 35,8 °C) és kora délután a legmagasabb (kb. 37,5 °C).

Mivel a láz a szervezet egyik védő mechanizmusa, ezért nem szükséges a hőemelkedést és az alacsony lázat csillapítani. Láz esetén megváltozik az agyalapi mirigy első lebenyének [adenohypophysis] és mellékvesekérgének a hormonelválasztása, így alvás irányába tolódik el a napi ciklusunk és aluszékonyabbakká válunk. A kórokozók hatására külső lázkeltő [exogén pyrogen] anyagok keletkeznek és a kórokozókat bekebelező majd lebontó makrofágok belső lázkeltő [endogén pyrogen - ilyen pl.: IL-1, IL-6, TNF-alfa] anyagokat juttatnak a vérkeringésbe.

Felhasznált irodalom: Fonyó Attila, Ligeti Erzsébet: Az orvosi élettan tankönyve (2008)