Magamról

Saját fotó

Éber tudatossággal figyelem a jeleket. Írom a blogom és a naplóm évek óta és rengeteg fotót készítek.Hat unokám sok derűt hoz a mindennapokba. Hálás köszönet érte a lányaimnak és a vejeimnek is. Persze sok hála a betegeimnek és tanítványaimnak is a rendkívüli pillanatokért. 

2013. január 27., vasárnap

A zöld alma története




A lány bemegy dolgozni az irodába reggel. Az asztalon egy zöld alma várja. A kedvence! Nahát, micsoda meglepetés!
Kérdezgeti a munkatársakat, ki tette oda az almát, de nincs válasz. Egész nap fel van villanyozva tőle.
Másnap izgatottan megy be, kíváncsi, hogy ma is kap-e almát?
És igen!!!! Ott az alma az asztalon. Nahát, ez nagyon kedves. Igazán megható. Ma sem derül ki, kitől kapta az ajándékot, de meleg szívvel gondol rá.
Ma is jó napja van.
Harmadik nap úgy ér be az irodába, hogy már számít az almára, és persze nem is csalódik. Az alma ott ragyog az asztalán. A lány arcán mosoly. Kezdi megszokni a reggeli meglepetést.
Negyedik nap bemegy, látja, hogy természetesen az alma ott várja őt. Teszi a dolgát.
Másnap is minden rendben, az alma az asztalon, az iratok a helyükön, kezdi a munkáját.
Hatodik nap bemegy, de üres az asztal. A lány felkiált: Hol az almám?

Így vesszük egy idő után természetessé a kedves ajándékokat. J